Merengő Fórum

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Gigi, azt hiszem, volt egy pont, ahol tényleg csak árnyalni szeretted volna a véleményemet, csak én értettem félre, most viszont az utolsó hsz-eddel te értelmezted rosszul a gondolatmenetemet meg úgy egyáltalán az egész vita menetét. Ha visszakeresed, az egész azzal indult, hogy azt állítottam, vannak olyan művek, amiket nem érdemes ide feltölteni, illetve van az a szituáció, amikor bizonyos körülményeknél fogva nem érdemes tovább folytatni a feltöltést, és leszedni a művet, mert nincs értelme. Utóbbira példa, az átírt regényem, de elismertem, hogy ez – ha olvasói szemszögből közelítjük meg a dolgot – hibás döntés volt, lévén időközben rájöttem, hogy hiába a bővítetés/átírás, az ismerőseimen kívül a kutyát nem érdekli, hogy mi lett a történetből. Nekik viszont egyszerűbb az egészet egy Word dokuban vagy PDF-ben körbeküldeni e-mailben, ezért úgy határoztam, hogy leszedem az oldalról a művet. A saját, konkrét eset ennyi, ebben szerintem nincs benne, hogy azt vártam, hogy körülrajonganak vagy ilyesmi… csak példának hoztam fel arra, hogy igenis van az a helyzet, amikor – szerintem legalábbis – nincs értelme a feltöltésnek, csak éppen erre már akkor jöttem rá, mikor már félig feltöltöttem az átírt verziót.

Utána próbáltam megfogalmazni általánosságban a tapasztalataimat, melyek szintén azt támasztják alá, hogy nem mindent érdemes feltölteni, illetőleg leírtam a kísérletem egy olyan regény megalkotására, ami az oldalon számításaim szerint kimondottan sok olvasót vonzott volna. Csak nekem ez nem ment, ellentétben veled, így azt a következtetést vontam le, hogy másként tekintünk az alkotásra, és annak lényegére, és jómagam nem értettem maradéktalanul egyet a szemléleteddel. Viszont alá-fölé rendeltséget nem írtam, sajnálom, hogy ez jött le. De egyébként, ha már kéne, akkor nem pont az a jönne ki, hogy a te eseted kedvezőbb, hisz többféle művel tudsz sikeresen dolgozni és egyben élvezni is őket? Mert hát ki a jobb színész: a karakterszínész vagy az, aki szinte bármit el tud játszani?
Na, de mindegy, a lényeg, hogy a jelenség általános megfogalmazásával is csak azt szerettem volna alátámasztani, hogy létező jelenség az, hogy valamit nem érdemes feltölteni ide, mert nincs rá számottevő olvasói igény, és ebbe, ahogy te is írtad, sokan belefutottak már, szóvá is tették a fórumon is egyesek.

Tisztában vagyok az egyéb érvényesülési lehetőségekkel, de természetesen köszönöm, hogy leírtad, viszont mint említettem, én elsősorban magamnak írok, és nem vagyok benne biztos, hogy túlságosan komollyá szeretném tenni ezt a hobbit, mert tudom, hogy szép számmal vannak olyanok, akik így tettek a sajátjukkal, netán vállalkozást is építettek rá, és egy idő után, mivel kötelezettség lett a dologból, elveszett az alkotás öröme, egyesek meg is utálták azt, amit régen szerettek. Ezt támasztja alá egy pszichológia kísérlet is, amely során – ha jól emlékszem – festőket kértek fel, hogy vigyék be a műveiket a galériába, ahol kívülállók értékelték őket, plusz a festőket is megkérdezték, hogy szerintük melyik a legjobb munkájuk. Mindkét felmérés során nagy általánosságban az jött ki, hogy a legjobbnak tartott képek azok, amelyek nem megrendelésre készültek, hanem úgymond szabad kezet kaptak az alkotás során, azt festettek, amit szerettek volna.

Te jó ég, a szépirodalom meg hogy jutott eszedbe rólam? Ugye ez tényleg csak azért, mert nagyon offon vagy az anatómiától? Nem, nincsenek szépirodalmi ambícióim, és sosem fordult meg a fejemben, hogy amit alkotnék, az az lenne, hisz attól még, hogy valaminek van mondanivalója és esetleg nem szokványos, az nem lesz szépirodalom.



Elnézést, rosszul raktam össze a mondatot, mert így ugye mindkét jelzőre utal, azt próbáltam írni, hogy ha minden más rossz(forgatókönyv, rendezés, fényképezés… stb.), akkor egyetlen színész világmegváltó játéka sem fogja tudni megmenteni a filmet, és itt tényleg fenntartom, hogy kizárt dolog, hogy bárki is élvezze. A középszerű az más, ott el tudom képzelni, hogy egy átlagon felüli színészi alakítás kihúzhatja a tizenkettő egy tucat kategóriából. Illetőleg szerintem a kategóriákat is félreértjük, mert ami nálam középszerű, az a tipikus üres film, ami általában 90%-ban sablonokból építkezik, az ember unottan üli végig, de azért végigüli, mert nincs úgy kirívó hibája, ami miatt lekapcsolná, viszont egy hét múlva már a címére sem fog emlékezni. Az, amiről azt írod, hogy egyszer jó volt, élvezted, de többször kösz nem, nos, az nekem már a jó filmek köze sorolandó, mondhatni a jó filmek alsó szegmensét ilyen filmek alkotják. Ha pontilag kéne kifejezni, akkor a középszerű filmek azok, amikre Imdb-n ötöst szoktam nyomni, az egyszer nézős, de jó filmekre meg hatost. Nyilván az persze szubjektív, hogy ki melyikbe mit tesz.

Tökéletes filmet meg sosem várok, nincs is ilyen, szóval hülyeség lenne. Én egyszerűen csak azt állítottam, hogy nem kötődöm se kedvenc rendezőhöz, se kedvenc színészhez, hanem a summary alapján eldöntöm, hogy érdekel-e(és ez nem azt jelenti, hogy kedvenc témám kell legyen, csak hogy érdekeljen), szeretném-e megnézni a filmet, aztán majd a végén kiderül, hogy jó volt-e vagy sem. (Vagyis néha nem a végén derül ki, hanem már húsz perc után, de az már tényleg a bűnrossz kategória. )
Egyébként ha már rossz filmek, azt mondod, kevés rossz film van… nos, én általánosságban nem mondanék semmit, lévén a világ összes filmjét nem láttam, de azok közül, amiket láttam, úgy vettem észre, hogy kb. ugyanannyi jó és rossz film került elém, és a legtöbb középszerű volt. Amúgy ha szeretnéd, én szívesen írok neked rengeteg rossz filmet, és nyilván ez csak a töredéke annak, amennyi valójában van…

Ritsu, ha számít valamit a véleményem, szerintem akkor, ha tényleg lelomboz az, hogy kevés az olvasód, lehet ki kéne próbálnod, hogy csak magadnak írod tovább a paródiád második részét, és lehet, hogy így megjön a kedved hozzá, mert nem azon kattogsz majd, hogy hányan olvassák majd. Amúgy szerintem ez nagyon hasonló szituáció lehet, mint az átírt regényem feltöltése: az olvasóid szerintem valami mást szerettek volna látni, nem egy újabb paródiát, pláne nem egy folytatást. És nem azért mert az első nem tetszett nekik, csak most épp lehet, kell nekik a változatosság. De nem szeretném rád erőltetni ezt a dolgot, csak egy ötlet volt…



Ez tény, valóban elég kevés a kritika azon a részlegen, azonban a te történeted még csak most indult, és eddig mindegyik fejezetre jut egy kritika, és ez – tudom, hogy rosszul hangzik, de igaz – már jónak számít ezen a részlegen, lévén sok történet még ötödik-hatodik fejezet után is nullkritikás. Nem vagyok biztos benne, hogy ez segített, de remélem, hogy igen.
(Persze ugyanez sok elhanyagolt fandomról is elmondható.)

_________________
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Erre csak most bereflektálok gyorsan, mert izé. Mi az, hogy kizárt dolog, hogy élvezzem? Hadd tudjam már én, hogy mit élvezek és mit nem, és ne te dönts el nekem, jó? Nekem nem kell egy filmnek tökéletesnek lennie ahhoz, hogy egyszer végig tudjam ülni és ne bánjam a belefektetett időt, tudok szeretni tökéletlen dolgokat is, a hibáikkal együtt. Attól, hogy te nem élveznél egy 'középszerű' filmet, más még lehet hogy igen. Pont azért írtam az egész reagot, hogy lásd, vannak olyan emberek is a világban, akik nem úgy állnak hozzá dolgokhoz, mint te. De csak azt hoztad le belőle, hogy nem, ez nem lehet, mert te nem így állsz hozzá. Én elég sok filmet becsülettel végignéztem és elszórakoztam rajta úgy, hogy amúgy összességében a végén azt mondtam róla, hogy kösz, többször nem. Egyszer szódával viszont elment, mert igazán rossz film kevés van, és annak tényleg neki sem állok. Amivel nincs különösebb bajom, annak még inkább. És képzeld, van olyan ember a világon, aki egy nem igazán rossz, de nem igazán jó filmet végig tud nézni, ha van benne valami, vagy valaki, amit vagy akit szeret. Elhiszem, hogy te nem így állsz a dologhoz, de akkor te is hidd el nekem, hogy én viszont igenis így nézek filmeket. Elég sokat. Nem éreztem hülyeségnek sosem, hogy egy színész miatt megnézzek egy filmet, és őszintén szólva még senki nem közölte velem eddig, hogy hülyeség lenne, pedig elég sokat beszélgetek emberekkel a témáról. Szóval nem, nem értem, mert én megnézek egy filmet, ha valami felkelti az érdeklődésemet, legyen az színész, rendező, forgatókönyvíró, bármi más, nem szükséges, hogy a kedvenc témám legyen, a kedvenc rendezőmmel és a kedvenc színészeimmel. Elég kevés filmet néznék akkor...

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Sziasztok!

Láttam, mi a téma, bár megmondom őszintén, nem tudom most mindenkinek a hozzászólását végigolvasni, mert nem vagyok jól fejben, így lehet, hogy a gondolataim is csapongóak lesznek. Csak most nekem is valamennyire aktuális a téma, ezért gondoltam, megfogalmazom én is a véleményemet.
Egyetértek azokkal is, akik nem érzik fontosnak a kritikákat vagy azok hiányát, mert anélkül is lelkesen töltik fel a történeteket, meg aztán bíznak abban is, hogy előbb-utóbb megtalálják az írását az olvasók. De a másik oldallal is, akik elkeserednek, ha nem érkezik semmilyen hozzászólás az írásukhoz. Én jelenleg az utóbbit élem meg. Mert persze, elsősorban a saját szórakoztatásomra írok mindenfélét, de ha már úgy döntök, hogy feltöltöm a történetemet egy oldalra, azt azért teszem, mert vágyom a visszajelzésre, arra, hogy más is örömét lelje a történetemben, ami nekem is annyi jó pillanatot szerzett a megírásakor.
Én is úgy látom, hogy az original részlegben elég kevés kritika érkezik, talán csak jókor van jó helyen egy regény ahhoz, hogy rábukkanjanak az olvasói. Én nemrég kezdtem el feltölteni az első befejezett regényemet, és bár még csak két fejezet van fent (amiben még el sem indult igazán a történet), azért rosszul esik, hogy még csak egyetlen ember írt rá valamit, és félek, hogy ez a későbbiekben sem változik.
De talán az én véleményem azért sem mérvadó a témában, mert az én helyzetem speciális. Egészségügyi gondjaim miatt én minden nap itthon vagyok, kissé beszűkült a belső világom, ezért talán még mániákusabban várom, jön-e valaki, akit érdekel a történetem.

Összegezve, megértem mindenki véleményét, de jelenleg sajnos én is el vagyok kenődve.

Mindenesetre ettől még semmiképpen nem hagyom félbe a feltöltést, mert amikor épp jobb állapotban vagyok, akkor igyekszem pozitívan hozzáállni, és úgy venni a dolgot, hogy megtalálja majd a maga olvasóit a történetem.

Lehet, hogy egy kicsit összefüggéstelennek fog tűnni, hogy random megint feltűnök a beszélgetsben, de ez olyan téma, ami azt hiszem, engem is érint, meg érdekes az egész, az, hogy kinek hogyan sikerült olvasótábort kialakítania.

Láttam olyan írókat itt, akiket (legalábbis nekem úgy tűnik) nem igazán izgatott, hogy most hány kritikát kaptak a történetre. Van, akinek a történetein egy sincs, de ír és ír. Szerintem ők lesznek a példái annak, amit azt hiszem, Hiri írt - hogy lehet, x idő elteltével jönnek majd olvasók. Sosem lehet tudni. Vagy csak jól esik nekik látni, hogy a történetük publikus. Én nem közéjük tartozok, az fix. Én ha írok, természetesen elsősorban magamnak teszem, de ha fel is töltöm a Merire, és azt látom, hogy nem nagyon van olvasottsága (kritikákról nem is beszéljek), akkor úgy elmegy a kedvem a sztoritól. Ott van például egy HP paródiám. Még az első része 81 kritikával és 12 fejezettel olvasott is volt, aztán úgy gondoltam, folytatom egy második rész formájában (me' mér' ne?), de azt meg már mondhatni, hogy a kutya sem olvassa. És rendben, van rajta pár kritika, meg 4 embert tudok talán, aki biztosan olvassa, de ez valahogy nem motiváló. Nincs is már kedvem megírni a történetet, mert hát minek. Persze, annak a négy embernek totál hálás vagyok, amiért itt vannak, és olvasnak, és vissza is jeleznek, de a régi olvasóimat szerintem elnyelte a föld. ^^" Az meg majd idővel kiderül, hogy feleslegesen kezdtem-e bele a paródiám második részébe, vagy sem.

Szóval, én egyelőre ott tartok, hogy inkább az angol ficeim felé orientálódok, azokba fektetem az időt, mert azoknál még érzem, hogy van értelme. Lehet, velem van a baj, de a nagyon kevés olvasottság/visszajelzés eléggé lelomboz. oo'

Ritsu közérdekű közleménye off~

_________________

Hú, hát nem gondoltam volna, hogy ennyi embert érdekel ez a vita, lassan a fél Merengő itt lesz.

Na, de akkor nézzük sorjában!
Gigi, érdekes történet volt, viszont ezzel pont az bizonyosodott be, hogy van aki egyetért velem: lévén vannak olyan témájú/műfajú írások, amelyeket nem érdemes feltölteni. Erről nem kell meggyőznöd, én is valami ilyesmivel kezdtem a vitát. Aztán... nem kövezlek meg, amiért te felvállaltad, hogy írtál olyan történeteket, amelyek direkt azért születtek, hogy sok olvasót vonzanak itt, a Merengőn. Viszont az már más kérdés, hogy téged tudott motiválni az, hogy ez a történet majd sokaknak tetszik, és olvasni fogják. De ez te vagy.
Bevallom, én is gondolkoztam már azon, hogy kéne egy olyan történetet írni, ami a Merengőn nézve úgymond "kommersz", és az majd vonzaná az olvasók, és akkor hátha rákapnának a többi írásomra. Végeztem is röpke piackutatást, összedobtam azokat a jellemzőket, amikkel egy ilyen történetnek szerintem rendelkeznie kell, és nekiálltam tervezgetni. (Én vázlat nélkül max egy-két fejezetes novellának állok neki.) Csak az volt a baj, hogy már ötletszinten megbukott a dolog, mert untam, és folyamatosan azt éreztem, hogy ez nem az, amit én igazán szeretnék, és folyton a másik írásomba menekültem... így végül ebből a projectből nem lett semmi.

Hogy akkor mi az alkotás értelme, ha másoknak nem tud semmit nyújtani? Számomra maga az alkotás folyamata. A háttérvilág és a szereplők kidolgozása, a cselekmény megálmodása, és utána az, ahogy mindezek egy kerek egésszé, egy történetté állnak össze. De ezt a folyamatot én csak akkor tudom élvezni, ha arra megyek, amerre szeretnék. Mert nem értem, hogy miért írod, hogy az én ötletem lesz az is, ha az olvasói igények felmérése után kényszeresen szűrőket építek be a rendszerbe, amely egyfelől behatárolja a lehetséges műfajt, témát, figyelmeztetéseket... stb. Hangsúlyozom, ez számomra az alkotás értelme, mint ahogy a válaszod is tökéletes reperezentálja, mivel különbözőek vagyunk, különbözően vélekedünk az alkotás értelméről.

Én tényleg - minden szarkazmus nélkül - örülök neki, hogy te olyan regényeket tudsz írni, amelyeknek elsőre is csak apró hibáik lesznek, és elég csak belejavítani a fejezetekbe, de nekem ez nem megy. És nem, nem arról volt szó, hogy nem voltam kész, a regénynek volt eleje, közepe, vége, és ezek nem változtak az átírás után sem, sőt a háttértartalom és főbb fordulatok sem, de a karaktereket el kellett jobban mélyítenem, a háttérvilágot jobban kifejteni és néhány logikai baki miatt a cselekményt kissé más irányba terelni. De ettől függetlenül az a regény kész volt, csak megvoltak a maga hibái. Persze kezdhettem volna másba is, de szerettem a történetet, ezért nem akartam úgy hagyni, feltölteni meg csak azért töltöttem fel, mert ismerősök kíváncsiak voltak, mi lett belőle... end of story.

De hogy kissé általánosabb mederbe tereljük a dolgot, valószínűleg sem most, sem a jövőben nem tudnék vagy fogok tudni olyan regényt létrehozni, ami már elsőre 100%-ban megállja a helyét a szemeben, mindig lesz átírás, éppen ezért számomra a két-három év utáni triplázó jelenség irreleváns, addigra az a regény már nem az lesz, ami volt, még akkor sem ha fent hagyom a régebbi verziót. A Gilderoy topic meg szerintem csak abban az esetben ér valamit, ha eleve olyan művet töltesz fel, amire van kereslet. Mert ekkor tökéletes módja arra, hogy felhívd a figyelmet arra, hogy létezik a történet, és így majd tényleg mennek az olvasók. De ha a fent említett feltétel nem teljesül, akkor hiába reklámozod, a siker lemarad majd.

Összességében, tényleg minimális odafigyeléssel lehet kedvezni az olvasóknak: gyakorlatilag meg kell nézni, mire van itt kereslet, olyan történetet minimum elfogadhatóra megírni, aztán fórumon jelen lenni meg reklámozni a Gilderoyban. Csak ha az első két feltétel nem teljesül valamilyen okból(nálam pl. hogy untam az ilyesfajta történetet írni, és nem éreztem a magaménak), akkor bukott az egész. De amúgy teljesen igazad van, a recept egyszerű, csak egyéntől függ, hogy ki tudja ésper hajlandó kivitelezni is.



Huh, nah most akkor erre reagálva... először is nekem fontos, hogy kilátásban legyen: előbb vagy utóbb, de meg fogom tudni a sztori végét. Le lesz zárva, nem marad nyitva a dolog. Éppen ezért én sose állok neki befejezetlen, rég frissült történetnek, és mástól se várom el, hogy az enyémmel megtegye, mert szerintem a legtöbb embernek fontos, hogy legyen a történetnek vége. A befejezett más tészta, viszont írtam fentebb már, hogy miért nem várhatok éveket... éppen ezért ezt most nem írnám le még egyszer.

A következő bekezdést gyakorlatilag te magad válaszoltad meg: a userek többsége nem ilyen, és ez szerintem tök logikus.

Tehát ha jól értem, te láttad a két említett színész összes filmjét vagy közel összes filmjét csak mert ők a kedvenceid? Na, ez számomra tényleg fura, mert egy színésztől abszolút nem függ, hogy összességében milyen a film, lévén még ha valaki világmegváltó alakítást is nyújt egy filmben, de minden más rossz vagy középszerű, attól nem lesz jó a film, és kizárt dolog, hogy élvezd, még akkor is ha az adott színész a(z egyik) kedvenced. Meg hát ha még ezek mellé az is jön, hogy a téma se érdekel... ennél talán kicsit érthetőbb, ha valaki rendezőkben bízik(főképp ha az adott rendező írja a szkriptet is), de ez is hülyeség, mert ha egyszer valamelyik filmjének témája nem érdekel, akkor minek nézném, érted...
(Amúgy Chris Pine-tól nem láttam semmit, Joseph Gordon-Levittől meg még nem láttam rossz filmet, igaz hogy mindháro filmnek megvoltak a hibái, de nagy csalódást egyik se okozott. Mondjuk ebből most, ha tényleg annyira ismered, mely filmekben szerepelt, szerintem gyakorlatilag le is szűrted, miket láthattam, ha ennyi szar filmje van... )

És akkor megint... három év az három, hadd ne írjam le még egyszer, oké?

(Ha tiéd kisregény, az enyém, mi? )

_________________
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."

_________________
~From roots to moons
Death is my name
From roots to moons
We are the same~

https://kozepes-versek.tumblr.com/

Egyszer az életben nem figyelek offtopikokra egy kicsit, és felpezsdül az élet, hát ez mi. xD

Rohadt késő/korán van, úgyhogy én most nem fogok ügyes szép kisregényt írni, mint a többiek, de azért pár gondolatot megosztok. Az első, ami tök aktuális: pont ma olvastam újra az egyik kedvenc ficemet, ami egy éve nem lett frissítve és valószínűleg nem is lesz soha többet. Hogy miért? Mert az eddigi részei, zseniálisak, és imádom őket, és élvezem olvasni akkor is, ha nincs tovább. (Read Aesthetic: Tash Boys everybody, it's a modern nonmagic messaging wolfstar au and it's amazing!!) Szerintem nem én vagyok az egyetlen ilyen fura állat, aki nekiáll egy befejezetlennek is, sőt, újra is olvassa! Befejezetteket pedig rendszeresen újraolvasok, olyat is, aminek az írója már rég nincs is Meri-közelben.

Illetve a másik, ami kicsit a márkahűséges/nemfandombanolvasós kérdéshez kapcsolódik, és újabb bizonyítéka lesz, hogy fura alak vagyok, de sebaj: én pl. nemcsakhogy szívesen elolvasok olyan írótól, akit szeretek, olyan sztorit, aminek nem ismerem a fandomját, de tovább is megyek. Sokszor olvastam már olyan sztorit, aminek nem ismerem se a fandomját, se az íróját, de tetszett maga a sztori, vagy érdekelt a fandom annyira, hogy meglessem. Például a Meri teljes Hollófiúk-felhozatalát végigolvastam, mielőtt magukat a könyveket elolvastam volna. Tudom, ez már ritka, nem ilyen az átlag user, csak jelzem, hogy ilyen is van.
És bizony vannak azok a kis fandomok, amikben kénytelen vagy mindent elolvasni, annyira nincs hozzá semmi fic. Pl. Hollófiúk, amit a könyvek olvasása után újra átnéztem a Merin. (De hál istennek a nagyja quality. )

Szóval hogy attól, hogy te nem olvasnál újra befejezetlent, vagy nem olvasnál olyan fandomban, amit nem ismersz, ne hidd azt, hogy mindenki ilyen. Erre a Nolanes magyarázatra is tudok személyes ellenpéldát hozni rögtön: hány, de hány szar filmjét láttam én már olyan színésznek, akit szeretek, csak azért, mert ő is benne van. (Biztos egyszerűbb lett volna, ha nem Chris Pine meg Joseph Gordon-Levitt lennének a kedvenceim, akiknek kb. hobbijuk szar filmekben szerepelni, de na...) Van, akinek nem kell, hogy minden elvárása vagy preferenciája klappoljon egy kontent fogyasztásához és élvezéséhez.

Ja, meg: én azért már lassan harmadik éve publikálom a rétestésztámat, és szerintem elég sokat lát mindenki a főoldalon (eheh xD), mégis jönnek a mai napig új olvasóim néha. Mindig jönnek új emberek az oldalra, akik nem láttak még téged orrvérzésig a főoldalon, vagy olyan ember esik be hozzád, aki régóta el akarta kezdeni a sztoridat, vagy eddig nem érdekelte de meggondolta magát. Vagy akármi. Ja, meg amúgy az első évben elég minimális visszajelzések jöttek rá. Utána kezdett el egy kis olvasótáborom kialakulni, és eléggé hálás vagyok érte magamnak, hogy nem adtam fel, csak mert nem instant volt a siker.
(Meg az átdolgozással kapcsolatban... Hát, nemtom, lehet hogy ez másnak fontos, meg része a processnek, én üvöltve zokogni fogok ha egyszer befejezem ezt a sztorit, és nem nyúlok hozzá soha többet, az is ziher. xD)

És kisregény lett... És megyek aludni. :"D

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Áh, értem, de ezt nem tudtam, lévén akkor még nem voltam itt. Azt viszont, hogy mennyien foglalkoznak vele, nem lehet tudni, mert azért a "könyvtár" menüpont alatt már egybőll ott virít a "Top 10". Vélehetőleg kíváncsiságból sokan rámennek, hogy ez mi lehet, és elképzelhető, hogy tulajdonítanak neki jelentőséget. Persze ezt nyilván nem fogjuk sose megtudni, hogy kiket érdekel és kiket nem a Top 10. Engem speciel nem, téged sem, de másokat lehet.



Nyugodtan, egy vitának az a lényege, hogy az emberek "kötözködjenek", nem?

Nos, itt a dolgot ketté kell választani, hiszen van a saját esetem, ami elég speciális, és éppen ezért nem fair, és persze általánosságban is meg kell világítanunk jelenséget. Kezdem a sajátommal! Nyilván nem tudhattam biztosra, de a regény már volt fent egy csonkább, nyersebb verzióban, és amikor elkészült a javított, bővített verzió, eleve kb. harmadannyian kezdték az olvasást, de pár fejezet után beállt az a jelenség, amit már írtam a korábbi hsz-ben. Ebből egyértelműen levonható a következtetés, hogy az idők során nem, hogy több embert érdekelt volna, de a korábbi olvasók jelentős része is elpártolt, nyilván mert valami újat szerettek volna látni. Ezt egyébként tökéletesen meg tudom érteni, de én meg nem szándékoztam továbblépni addig, amíg nem éreztem késznek azt a művet, szóval ebben az esetben egyszerűen az olvasók és az író érdekei szöges ellentétben álltak, ezért általánosságban nem tekinthető ez releváns példának.

Éppen ezért más érvet fogok hozni, habár a választ ugyanúgy kezdem: nem tudhatom biztosan, hogy x idő múlva hányan fogják olvasni, de! Egyrészt ha már nem kevés fejezet felment belőle, akkor sanszos, hogy sokan látták már a főoldalon, ismerik is, csak nem érdekli őket, tehát valószínűsíthető, hogy a helyzet nem fog változni. Másrész tegyük fel, hogy valaki a minimális olvasószám ellenére is feltölti a művet, és vár. Egy, három, majd tíz hónapig... de várhat-e a végtelenségig? Nyilván nem, időközben maga is rájön több hibára, ismerősök is rámutathatnak pár dologra... stb., és így elkezdi átdolgozni regényt, és sanszos, hogy mire rátalálna valaki a feltöltött regényére, és netán írna is kritikát, az már nem lesz releváns, hiszen a regényből készülőben van, vagy már el is készült egy újabb verzió.

Olvasótábor kialakítása? Igen, idő kell hozzá, de nem csak az. És itt már egy érdekes témát érintünk: olvasók és írók kapcsolatára olyan publikálás esetén, amely nem jár pénzbevétellel. Nyilván ha valaki mondjuk megélhetési író(ami Magyarországon gyakorlatilag nincs, de ettől tekintsünk el, külföldön létezik ez a jelenség) természetes, hogy a bevétel érdekében idomul a piaci viszonyokhoz, és az nem biztos, hogy mindig egybeesik azzal, amilyen irányba ő szeretne haladni írás terén. Ez teljesen rendben van, de mi van akkor, ha nem jár fizettség az olvasók után? Akik ebben a szituációban vannak, őket általában hobbi íróknak, hívjuk, igaz? Na, a hobbi meg arra jó, hogy kikapcsol, mert azt csinálod, amit szeretsz, ugye? De vajon egybe fog-e szükségszerűen esni az, amit az adott hobbi író alkotni szeret, és amit a nagyérdemű olvasni szeretne az adott portálon(ami most tök mindegy, hogy Merengő, Imagine, Wattpad vagy akármi más)? Hát nyilván nem, innentől pedig két út lehetséges: vagy marad az alkotás öröme, de nem lesz olvasótábora, vagy elvész az alkotás öröme, de lesz olvasótábora. A kettő együtt ebben az esetben nem megy. Nem provokálásképpen, de kíváncsi vagyok, te melyik utat választanád?

Nem vetlek meg a gondolatmeneted miatt, de egy kétkedő mosolyt azért engedj meg. Ez elég valószínűtlenül hangzik, bevallom, én sem szoktam visszamenni a szerzők régi műveihez, aktívakat követek, több fejezetes be nem fejezett műveknél meg tényleg semmilyen indokot nem látnék, amiért valaki elkezdené olvasni, ha már rég volt frissítve.



Az angol kérdést valóban megválaszolta, de a másik esetet illetően, bár el tudom fogadni, hogy létezik a jelenség, de továbbra sem értem. Nyilván elég durván másképp gondolkozunk, mivel jómagam nem vagyok ilyen mérétkben márkahű semmilyen téren, legyen szó akármiről. Egyszerűen hiába kedvelek mondjuk egy írót nagyon, ha látom, hogy olyan könyve jött ki, ami mondjuk témájánál/műfajánál fogva nem fogott meg, akkor nem olvasom el. Mert nem érdekel. És olyat meg minek olvassak, ami nem érdekel, nem igaz? Könyvektől kicsit elvonatkoztatva, de gyakorlatilag tökéletes példa: egyik kedvenc 21. századi rendezőm Christopher Nolan, ezidáig minden filmjét láttam, a legtöbbet szerettem is, persze nem mindet, de egy közös volt bennük. Mindezidáig sikerült olyan témákat választania, amelyek érdekeltek valamely módon, és már egyből a summary elolvasása után késztetést éreztem, hogy belökjem a VLC-be vagy felugorjak a Cinema City honlapjára jegyekért... most viszont egy unalomig ismételt témát dolgozott fel, ami teljesen hidegen hagy, így nem néztem meg. Nem mentem el rá moziba, nem kalózkodtam le, de a trailert se láttam, mert nem érdekel a dolog. Gondolkodtam rajta, hogy csak azért megnézem, hogy ne rontsam el ezt a szép sort, hogy eddig mindegyik filmjét láttam, de gyorsan le is tettem róla, hisz az elég béna meg erőltetett lenne... szóval nem, nálam ez nem így működik, és nehezen látom a logikát abban, hogy valaki csak az író miatt elovlasson olyat is, ami nem érdekli, pláne olyan fandomba nyúljon, amiről esetleg fogalma sincs.

_________________
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."

Ez még talán az oldal indulásánál lett beállítva, és azóta se lett kiiktatva, de egyébként nem hinném, hogy túl sokan foglalkoznak vele


Most én "kötözködöm" Honnan tudod, hogy egy, három, tíz hónap múlva ne lenne rá új olvasó (és olyan olvasó, aki kritikát is írna)? Ahogy lentebb említettem, idő kell, hogy az ember saját kis olvasótábort építsen ki, nem egyik napról a másikra megy - ha valakinek tetszik egy új műved (mondjuk az új feltöltésekben látta csak, egyébként nem ismerte a nevedet), vissza fogja nézni a régebbi feltöltéseidet is, amit viszont nem tud, ha nem töltöd fel az adott művet (Tudom, néha undorítóan pozitívan és naivan gondolkodom, vessetek meg érte! XD)


Igen, tényleg viszonylítás kérdése. Van nekem is 100 alatti megtekintésem, azokhoz képes sok, de ismerek olyan szerzőt, aki meg 10.000 (!) felett jár, ahhoz képest viszont befoghatom a számat én is XD


Itt mondjuk nem a rendszeres újraolvasásra gondoltam, de ha van 50 fan (és az még bőven kicsi fandomnak számít), és fejenként 2x elolvassák, miután felkerül, máris 100 megtekintésnél járunk. Az megint más kérdés, hogy ez a 100 megtekintés 1 hónap vagy 1 év alatt jön össze.


*eszeveszettül bólogat* Jó pár ilyen szerző nekem is van, és én személy szerint simán olvasok tőlük olyan fandomban is, amit amúgy nem ismerek vagy csak felületesen.

Quilly az angol-kérdést is megválaszolta

Nem azt állítottam, hogy nincs jópár olyan szerző, akiknek vannak "márkahű" olvasóik, de úgy vélem - bár lehet tévedek, ez csak durva becslés - hogy azok az olvasóik, akik tényleg mindent elolvasnak tőlük, kevesen vannak, mondjuk max 10-en, ez pedig ilyen 2000+-os kattintásoknál elhanyagolható szám.

Oké, ebben igazad van, én magamból, a saját korosztályomból indultam ki, 14-15 évesen a legtöbben valóban nem tudnak olyan jól angolul, hogy történeteket olvassanak, szóval ezt visszavonom.

_________________
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."

Azért vannak olyan írók, fordítók (főleg HP, de azért vannak mások is), akiktől szinte bármit elolvasok, amit megosztanak velünk (jó, nekem ismernem kell a fandomot, anélkül nem olvasok), pl. Assa, herika, Lilyanjudyth, Susane, Fancsaly, woolfe, ruka, Luna_L, Raistlin, Xwoman, stb. Szerintem sok olvasónak megvannak az ilyen kedvencei, akiktől bármit, viszont a szerteágazó ízlés miatt van azért jópár ilyen szerző.



A Merengő olvasóinak jelentős része 14-15 év körüli. Ők jellemzően még nem tudnak olyan jól angolul, hogy bele merjenek vágni a fanficolvasásba, illetve nincs rá igényük, mert bonyolult, stb. Én most Téged tökéletesen meg tudlak érteni, mert angolul több ficet olvasok, mint magyarul, viszont két-három éve csak irigykedve néztem a fórumon az angol fanficajánlásokat fogadókat. És igen, két-három(-négy-öt) éve szisztematikusan végigolvastam mind a kb. 20 db magyar Bartimaeus és Trónok harca (és más fandom nem jut eszembe) ficet. Nagyjából fandomonként egy-egy volt élvezhető, de...

Oké, megértem az indokaitokat, amennyiben sokan így állnak hozzá, akkor tényleg inkább csak konfliktusokat szítana ez az egész. De én tényleg csak kíváncsi voltam, és bár nem állítom, hogy nem hasonlítgattam volna egymáshoz vagy enyémhez őket, de nem ilyen célból, hisz tudom, hogy ebből az egy adatból ostobaság olyan jellegű következtetéseket levonni, hogy ki a jobb író, pusztán kíváncsiságból... na, meg mert megszoktam, mivel Imaginen ez adott volt, hogy mindig láttam a kattintások számát, itt meg feltűnt, hogy nincs ilyen.
De ha tényleg így áll a helyzet, sőt még kritikák terén is megvan ez, akkor mi a habzó szájú, egymás haját tépő tini írópalántáért van olyan, hogy Top10 legtöbbször olvasott történet meg Top10 legtöbb kritikát kapott történet, ráadásul utóbbi még havi meg heti lebontásban is? Ez így, akárhogy is nézem, nekem eléggé paradoxonnak tűnik... (Viszont a kritikaírós az jó ötlet, az mondjuk pozitív irányba motiválhatja a népet. )



Ezzel viszont nem értek egyet teljesen, biztosan tudom, hogy van olyan szituáció, amikor nem érdemes feltölteni. Mert mi a célja a feltöltésnek? Hát az, hogy a történet eljusson több emberhez, mint amennyihez amúgy eljutna, esetlegesen kapjon több visszajelzést is, mint amennyit amúgy kapna. Na, de abban a szituációban, amikor a kritikák száma már jópár fejezeten keresztül gyakorlatilag megegyezik a kritikák számával, amelyeket netes vagy személyes ismerősök írnak... nos, akkor nem egyszerűbb dobni e-mailben egy körlevelet, mint feltölteni, várni az engedélyeztetésre stb.? (És legalább az adminoknak sem áll keresztbe a szeme a központozásaim láttán. Önkritika rulez. )
Mert én ezzel úgy vagyok, hogy ilyen helyzetben a feltöltés felesleges, én meg nem szeretek felesleges dolgokat csinálni. Igen felvállalom, hogy lusta vagyok, de legalább félig biztosan egészséges.
Az természetesen más, ha amúgy van egy stabil olvasóbázis(ami több, mint az ismerősök ), de amúgy kritika nincs, ilyenkor természetesen az olvasókért megéri a feltöltés, hisz olvassák, tetszik nekik, csak nem írnak. Ez teljesen rendben van, csak én nem erre gondoltam... lásd feljebb.



Ja, hogy első fejezet, és a második "csak" 354... szerintem ez igenis sok, bár persze tényleg attól függ, hogy mihez viszonyítjuk, a 2000+-os megtekintéshez képest nyilván kevés. Na, de amiről itt beszélsz az már kvázi a márkahűség fogalma, amit rettenet nehéz elérni, és nem csak idő kell hozzá, hanem sok minden más is függetlenül attól, hogy most írásokról vagy bármi másról beszélünk. Azért őszintén szólva nem hiszem, hogy túl sok író lenne itt, akinek az olvasótáborából jelentős részt foglalnának el az olyan "márkahű" olvasók, akik tényleg bármit elolvasnak, amit az adott író kitesz.

Amúgy ahhoz meg szerintem iszonyat nagy fannak kell lenni, hogy valaki még olyan történetet is rendszeresen olvasson, ami amúgy nem tetszik neki, csak hát nincs elég magyar fanfiction a fandomban... hát izé, ha én már ennyire meg lennék őrülve egy fandomért, akkor is inkább keresnék angolul ficekeket, amik tetszenek is, mintsem olyat olvassak, ami amúgy nem tetszik. Ah, tényleg csak én érzem, ezt ennyire logikátlannak? :O

_________________
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."

Technikailag valószínűleg meg tudnám oldani a megnyitások számának nyilvánossá tételét, de nagyon egyetértek a fent leírtakkal, rossz ötlet.

_________________
Fórumszabályzat

Tekergős április 1.: Roxfort Hangja

Én ezzel úgy vagyok, hogy ha már elkészült, miért ne töltse fel az ember? Ha csak pár olvasója is lesz, netán egy-két kritikája, az is több, mint a semmi Meg - szintén a saját feltöltéseimen látom, hogy - sokszor az olvasók megvannak, csak épp véleményeket nem írnak. Én személy szerint nem esek kétségbe amiatt, hogy egy-egy történetemre/fordításomra nem, vagy csak alig-alig jön kritika, ha közben meg tudom, hogy van aki örül a sztorinak, csak épp írni nem szokott/nem szeret/nincs ideje rá, mert tudom, hogy sokszor én is azért nem jutok el a kritikaírásig, mert nem tudom besuvasztani az amúgy is kevés szabadidőmbe. Eszembe nem jutna azért nem feltölteni, mert szerintem (számomra) kevesen olvasnák el.


Csak az első fejezetnél volt ennyi megtekintés (509, a második fejezetnél már csak 354, aztán kb tartja magát ez a 300-400 körüli szám), ez egy huszonpár fejezetes kisregény egyébként. Igazából ez a szám sokban függ attól is, hogy úgy összességében mekkora és milyen az olvasótáborod (pl. én tudok pár emberről, akik akkor is olvasnak tőlem, ha egyébként nem ismerik a fandomot, mert szeretik a stílusomat vagy mivel hasonló az érdeklődési körünk, hasonló témájú ficek tetszenek nekünk, esélyesen azt is élvezni fogják, amit fordítok, mert bíznak az ízlésemben ; vagy hogy mekkora a fandom - értsd, vannak olyan kis fandomok, amikben annyira kevés mű születik magyarul, hogy az ember az összeset végigolvassa, függetlenül attól, hogy amúgy tetszik-e neki vagy sem az adott mű xD Ha van össz-vissz 20 magyar fanfiction, nem igazán válogathat az ember).

A nyilvános adatok: egyrészt nem tudom, hogy ez megoldható lenne-e a mostani rendszerben (ezt valószínűleg G Lamaro tudná biztosra megmondani), másrészt én nem tartanám szerencsésnek, hogy ez látható legyen. Így is voltak régebben (és vszeg most is vannak) olyan szerzők, akiknek csak a kritika szám a lényeg - minél több, annál menőbb, és mentek a versengések, hogy "fú, én a múlt héten kettővel többet kaptam mint te, máris jobb vagyok nálad..." A kritika érthető, hogy miért publikus, de szerintem az olvasottság pont nem egy olyan adat, ami a szerzőn kívül másra tartozna De gondolj bele fordítva: én érezzem rosszul magam amiatt, hogy nekem egy HP ficemet mondjuk csak 200-an nyitották meg, míg más HP ficét meg 2000-en? És akarva-akaratlanul is felmerül az emberben ilyen számokat látva, hogy vajon ő a rossz író? Hisz se kritikát nem kap, se magas olvasottsága sincs... De közben meg lehet, hogy csak azért, mert még új író, új meris, és pár hét/hónap alatt értelemszerűen nem lehet akkora olvasótábort toborozni, mint egy tíz éve itt publikáló írónak.

Jómagam meg csak originalt olvasok meg írok, de a konkrétan paródiának vagy úgymond "vígjátéknak" szánt írások gyakorlatilag itt sincsenek, max némi humorral fűszerezett romantika van. Mondjuk sejtem, hogy miért lehet ez: gyakorlatilag olyan művet, amiben a jó, intelligens humor központi szerepet játszik, netán az a gerince, rettenet nehéz írni. A humor az, a műfaj, ami észrevételeim alapján a legmegosztóbb, legszubjektívebb dolog, és ezt nagyon egyszerű bizonyítani. Imdb pontszámokon szépen látszik, de haverokkal is a kedvenc filmek vagy a jónak tartott filmek vígjáték kategórián belül mutatnak a legkevesebb egyezést.



Én megértem azt, aki bizonyos fandomú/műfajú műveket nem tölt fel, mert olvasói oldalról nincs rá kereslet vagy csak nagyon kevés, mert akkor az emberben benne van, hogy minek? Mert bár a hobbi írók ugye szórakozásból, maguknak írnak, de a feltöltésnek már pont az a célja, ahogy te is írtad, olvasókat és kritikákat szerezni. Kérdés, hogy érdemes-e feltölteni, ha max egy tucat ember olvassa?

Amúgy ha már olvasó számoknál tartunk, lenne két kérdésem. Az az 500 megtekintés az írásod első fejezetére értendő vagy összeadtad a fejezetenkénti megtekintéseket? Mert ha első fejezet, akkor az szerintem sok, saját original regényem első fejezete kicsit több, mint ötödennyi megtekintést szerzett a közelmúltban... A másik kérdésem - és tényleg nem kötekedésből, csak kíváncsiság - meg az lenne, hogy az egyes történeteknél miért nem nyilvános az olvasók (vagy inkább kattintások) száma? Előre is köszi a választ!

_________________
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."

A feltöltések egy jó ideje kb. kiegyenlítik egymást. Most gyorsan lecsekkoltam, és jelenleg pont ugyanannyi original (köztük vers) áll bent a moderálási listában, mint a különböző fandomú történetek A HP tény, hogy még mindig többségben van a feltöltések között, viszont ez szerintem többek között azért is van így, mert kevés az igény más fandomra (néhány nagyobb kivételével, mint Teen Wolf, Supernatural, Sherlock, bár ezek is lecsengőben vannak), így az író, aki ugye olvasókat (és kritikákat ) szeretne gyűjteni, ezt is figyelembe véve ír és tölt fel. Ismertem olyan írót, aki pl. azért nem töltött fel a Merire HP-n kívül más fandomból (pedig volt neki bőven olyan története), mert azt hitte, hogy a Merin csak HP-t olvasnak, ami már nem igazán állja meg a helyét. Az igény megvan az egyéb fandomokra, legfeljebb kisebb (néha jóval kisebb) az olvasói tábor. Ezt a saját feltöltéseimen látom igazán, ahol ugye látom az olvasószámlálót. Én több kisebb fandomban is írok/fordítok, és pl. egy The 100 fordításom első fejezete már majdnem 500 megtekintésnél jár, ami azért nem egy rossz szám, bár a 2000+-os HP-któl persze még így is messze van.

A napi feltöltés szám elég változó (vizsgaidőszakban, érettségi szezonban általában kevesebb, nyáron több, van aki csak hétvégén frissít, van aki egyszerre két-három fejezetet tölt fel, utána meg így hosszabb kihagyás következik, stb. stb.), de a legrosszabb napokon is a 6-8 feltöltés meg szokott lenni általában.

Igen, ebben igazad van, én mondjuk olvasói oldalról nem közelítettem meg a dolgot. De a fanficeken belül is le lehet bonatni, mi az olvasottabb. Mondjuk én Yuri!!! on ice és HP fanficeken kívül nem nagyon olvasok mást, meg nem is vagyok otthon pl. Trónok harca téren, így erről már nem tudok nagyon nyilatkozni. De ha csak a HP ficeken belül nézzük, a romantikus és a slash történetek a legolvasottabbak (szerintem). WVV kategóriába nemhogy írást alig látok mostanában, de az olvasottság sem nagy arrafelé.

_________________

Azért én ezt egy kicsit árnyalnám... feltölttői/írói oldalról szerintem igazad van, nagyjából egálban vannak az originalok és fanfickek, de olvasói oldalról már nagyon nem, az idelátogatók többsége fanficekeket olvas, akik mégis olvasnak originalt, azok többnyire románcot. Persze ez egy fanfiction oldal, szóval ez a jelenség se nem meglepő, se nem probléma az oldal célját nézve, csak érdemes tisztában lenni ezzel a ténnyel, ha valaki saját világú történet feltöltésén gondolkozik.

_________________
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."

Köszi a válaszokat.

Hát hello, üdv mifelénk.

Öhm... Chat ablak nincs, privát üzenet van, vagy az off sztráda és/vagy gumiszoba topikban lehet cseverészni.
A sztorik feltöltésének gyakoriságát a Merengő kezdőlapján tudod figyelni, igazából íróktól és adminoktól függ, ugye, hogy ki milyen gyorsan írja meg a kis irományát, illetőleg az adminok milyen gyorsan engedik fel. De erről egy admin maga biztos többet tudna neked mondani. Meg persze attól is függ a dolog, hogy milyen fandomú fanfic, esetleg original-e a történet. De én azt mondanám, hogy a fanficek és originalok mostanában (nekem legalábbis úgy tűnik, bár lehet, nem így van) eléggé egálban vannak. Kinek mihez van kedve.



Pfff, nagyon remélem, hogy minden rendben lesz veled! O.O És eddig azt hittem, hogy nekem nem nagyon akarnak helyrerakódni a dolgaim. Hát mindig van rosszabb, úgy néz ki. Nagyon drukkolok, hogy összejöjjenek a dolgok neked, laraF, tényleg remélem, hogy minden megoldódik. Ez durva.

_________________

NAGYON OFF ----

Nna, szóval. Nem sajnáltatás, de ezt most TÉNYLEG muszáj kiadnom magamból, vagy megőrülök.

Ha ezen a hétvégén nem tudok 250.000 Ft-ot összekaparni valahogy, akkor mehetek az utcára.
Sajnálatos módon a munkahelyváltás nem úgy sikerült, ahogy akartam (15-től kezdek, dehát előre nem szokás fizetni, ugyebár), az ingatlanunkra a vevőt elnyelte a föld és ugyan ma kaptam egy plusz online web search evaluator munkát is, de abból akkor is csak februárra lesz pénz.
Igazából 110.000-et kell leraknom hétfőig (amit még a kaució bőven takar, de ma nem volt választás, mint szerződést bontani...), de hát 15-én meg az újabb adagot kellene lerakni, so whatever. Addig meg nem biztos, hogy jön újabb vevő a házra, so guess what.
Eladnunk ezen kívül nincs mit, a családunk sajna nem tud segíteni, a személyi hitel most a munkahelyváltás miatt nem jöhet szóba, úgyhogy marad a csoda.
Imádkozzatok értem, please.

Valahogy mégis úgy érzem, hogy minden rendben megoldódik... Fura.

_________________

Üdv!

Bár nyilván nincs információ arról, hány jelenleg aktív író van az oldalon(ez amúgy is vitatott kategória lehet, ki számít aktívnak, és ki nem... ), de hasraütésszerűen úgy becsülném, minden órára jut legalább egy feltöltés nem véve figyelembe azt, hogy a feltöltés tárgya novella, vagy egy regény egy fejezete, illetőleg fanfic vagy saját világú sztori. Amennyiben az adminok esetleg a rendelkezésedre bocsátanak információt arról, hogy egy adott héten milyen sűrűn érkeztek a feltöltések, akkor ezen minta alapján már egészen jó megbízhatósággal(pl. 95%-os) lehet becslést végezni a teljes sokaságra.

_________________
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."

Hi!

Boldog Új évet és Kellemes Hanukát....

Aahm, ismerkedem a hellyel. Szóval gondoltam h beköszönök és sziasztok.
Aaaaz érdekelne, h chat ablak van esetleg?
Szívesen dumcsiznék veletek real timeban, úgy könnyebb átlátni a struktúráját a helynek. Nem mintha nem lenne egyértelmű, csak fun.
Illetveee, milyen gyakori szokott lenni egy-egy novella/fanfic feltöltés itt?
Halmozzatok el információkkal, meg persze szeretettel, hozok sütit.

Boldog új évet mindenkinek! (Két napos késés, mert Ritsu profi a késésekben)

_________________

Boldog új évet, skacok!

Tom Hiddleston tényleg elláthatna némi jóval. És ha már itt tartunk, Cate Blanchett is.

Egyébként nektek is nagyon boldog új évet!

_________________
Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha a másikat átöleljük.

Boldog új évet kívánok mindenkinek!

_________________


"Hiszek a tündérekben! Hiszek! Hiszek!" (Pán Péter)

"A szépség belülről fakad" (Hasfelmetsző Jack)
"Az a baj a világgal, hogy a hülyék mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."
"Minden csoda alapja a szeretet."

Sziporkázó boszorkány és varázsló társaim (illetve kósza angyalok, vérfarkasok, Hulkok és egyebek),

Kívánom, hogy Isten (vagy bármilyen más földöntúli lény/entitás/Tom Hiddleston stb., akiben hisztek tényleg, ízlése válogatja) lásson el titeket bőségesen minden jóval, s boldogulásotok múlja felül még a legszebb álmaitokat is!

_________________

Boldog Új Esztendőt mindenkinek itt meg ott meg amott is!

_________________
„Don't look back! You're not going that way! ”
~Amy Rees Anderson
_________________________________________________________

Áh, értem, ez nálam az ilyen komolyzene/trailer-filmzene kategóriában van(tudom, nem túl szakszerű kategorizálás, de én főként rock/metál témában mozgok otthonosan ), de tényleg jó, írásnál is hasznos... mondjuk a HP univerzumhoz nem tudom, miért illeszkedik, de engem nem is érint, jómagam csak originalban utazom. (A srác kinézete eg végképp hidegen hagy. )

_________________
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."

Én pl ERRE gondolnék, HP univerzumhoz nagyon jó (és még a zeneszerző srác is gyönyörű )

_________________
~From roots to moons
Death is my name
From roots to moons
We are the same~

https://kozepes-versek.tumblr.com/

Lehet, hogy hülyeséget kérdezek, de gothic instrumental alatt mit értesz? Goth metal csak vocal nélkül - amit egyébként furcsállnék, mert nem találkoztam még ilyennel, ami nem meglepő, mert ebben a műfajban az ének elég fontos szerepet játszik, max melodic death metalból van ilyen... bár az más, de azért hasonló - vagy ez valami külön műfaj?

Amúgy még meg nem írt, de már - sokszor elég részletesen - kidolgozott történetekkel tele van az írásos cuccokra fenntartott mappám, és valahogy mostanság gyakorlatilag fogalmam sincs, merre induljak, szóval ezzel a dologgal nem vagy egyedül.

_________________
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."

Ezt a trükköt ki kell próbálnom. Bennem mindig csak úgy körvonalasan van meg, mi lesz a történetben, de sosem tudom igazán merre halad. Bár engem is így motiválnának dolgok, hiányzik az ihlettel teliség, mikor csak úgy dől belőlem a szó.



A goth-ról jutott eszembe: én gothic instrumentalokat szoktam néha hallgatni, egy történethez meg is hozta az ihletet, de még azt sem írtam meg. Bár elkezdtem kidolgozni. Én még ha ötezerszer hallottam egy zenét, akkor is elbambulok az on-vocal zenéknél, szóval igyekszem hanyagolni őket írásnál. xD De tény, hogy tényleg tudnak ihletet adni. Nem is keveset.

_________________

Mindig is írtam így is, de mostanában egyre gyakrabban művelem, mert ha alapból nincs meg a hangulatom az adott jelenethez, amit kellene írnom, akkor majd a zene meghozza. Persze a megfelelő szám vagy lejátszási lista kiválasztása fontos(pl.: pörgős, agresszív akció jelenetekhez thrash metal, epikusabbakhoz klasszikus vagy ilyen trailer zeneszerűség, mint mondjuk az Immediate Music, sötét hangulatúhoz meg értelemszerűen goth metal dukál... stb.), de nekem pl. nem gond a vocal, hisz mindig olyan számot dobok be a VLC-be íráshoz, amit már ezerszer hallottam, így nem figyelek a szövegre.

_________________
"Reklámok parancsára kocsikra gyűjtünk, hogy legyen pénzünk a sok felesleges cuccra. A történelem zabigyerekei vagyunk. Nincs se célunk, se helyünk. Nincs világháborúnk, se válságunk. A mi háborúnk szellemi háború, a mi válságunk az életünk. A tévé elhitette velünk, hogy egy szép napon milliomosok, filmcsillagok és rocksztárok leszünk. Pedig nem leszünk. Erre lassan rádöbbenünk, és nagyon, nagyon berágunk."

Többnyire filmzenéket hallgatok írás közben, de volt már, hogy egy történet egy konkrét előadó életműve alatt készült. Ami azért poén, mert később, amikor meghallgatom az adott zenét, mindig a történet jut róla eszembe. A mai napig vannak dalok tíz évvel ezelőttről, amik az akkor olvasott könyvet juttatják eszembe.

_________________
Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha a másikat átöleljük.

Én létezni se tudok zene nélkül, úgyhogy íráshoz is alap. Csak az szokott trükkös lenni, mire a kismillió listám közül megtalálom azt, amit igazából hallgatni akarok és illik az írnivaló hangulatához is, vagy legalábbis olyan hangulatba hoz ami jól jön az íráshoz.
De én fura jószág vagyok, mert pl. a befejezéssel is úgy vagyok, hogy én akkor leszek lelkes, amikor már tudom, hogy mi lesz a sztorim vége. Ki kell találnom a befejezést, hogy tudjam, hova tart, és tudjak abba az irányba haladni. Meg elképzelem, milyen jó lesz eljutni oda, és tudom, hogy minden fejezettel közelebb kerülök hozzá, és ez motivál. (De ezzel a rétestészta projekttel, amit írok már mióta, muszáj is mindenből motivációt meríteni. xD)

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

*Ritsu berobog*

Ez annyira ismerős... Néha leírok két mondatot, és "áh, hagyjuk, majd holnap..." és bezárom a word-öt. Bár én fanficekkel is így vagyok, nem csak originalokkal.

Ti amúgy tudtok zenével írni? (bocsi, ha volt már a kérdés) Én csak chillstep/off vocal dolgokkal tudok, mert amúgy elvonja a figyelmem.

_________________

Köszönöm! Addig még nem jutottam el, hogy így utánaszámoljak, csak megakasztott az az egyik (elég tág) kikötés. Akkor kiszámolom, melyik év lenne a legjobb


Velem mindig ez van Fejben már szinte hat regényt kitaláltam, de még az első felét sem írtam meg... öt év alatt. Van egy olyan érzésem, hogy sose fogom tudni kiírni magamból
Viszont én mindig kitalálom legalább valamennyire mit írok le, egy vázlat sem árt, mert 1) elfelejtem, mit akartam, 2) jó látni a támpontokat, 3) ha nem tudok semmit, csak az első ihlet van meg a fejemben, hamar elvesztem az érdeklődésem. Nekem kell, hogy már ismerjem a leírandó történet hangulatát Ez így kicsit ellentmondásos lehet, de talán ezért van, hogy csak novellákat tudtam eddig befejezni
Mert ugye... elszáll az ihlet, megszakad a dinamika, jön a bűntudat meg a többi, amit mindenki ismer (És én meg hajlamos vagyok túlságosan előre tervezni.)
Valami aranyközépút kellene

Na, valami hasonló a helyzet nálam is. Írom a történetet, és mindig csak egy-két fejezettel tervezek előre, mert amint kigondolom, hogy mi lesz a vége, elszáll az ihlet. És ott van a gépemen egy történet három fejezettel a befejezés előtt, de egyszerűen nem tudom rávenni magam, a megírására. Vagy amint kitalálom a befejezést, elveszítem az érdeklődésem a sztori iránt, és egyszerűen nem vagyok képes megírni. Pedig egyébként a szívemhez nőtt sztori meg a karakterek.

_________________
Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha a másikat átöleljük.

Szerintem erről nincs adat.
De reálisnak tűnik, hogy Rolf valamikor a '70-es években született.
A nagyszülei, Newt és Tina 1926-ban találkoznak először. Valamikor ezt követően össze is házasodnak, és a '20-as évek legvégén vagy még inkább '30-as években vállalnak gyereket.
Ha Rolf apja a harmincas években születik, akkor a '70-es években már a harmincas évei végén, a negyvenes évei elején van.
Ebben az esetben a generációk viszonylag szabályos időközönként követik egymást.
De ha Rolf vagy az apja késői gyerek, még akkor is teljesen elképzelhető a '70-es évek mint születési dátum.

_________________

Olyan még konkrétan nem, hogy rákerestem volna, de... rohadt sok kezdetleges történet van a fejemben, és én egy kicsit a "csapjunk a lecsóba" híve vagyok, tehát ha van egy jó ötlet, kezdjünk bele, aztán majd alakítja magát. De az összes írással foglalkozó oldal, meg nálam tapasztaltabb merengős és nem merengős írók mindig azzal jönnek, hogy állj, nem hajt a tatár, előbb gondold ki a világot, tervezd meg a karaktereket (hogy ne legyenek kétdimenziósak blabla), meg úgy mindent, és csak utána állj neki az írásnak. Szóval az originalokkal emiatt meg vagyok mindig lőve, és ezért is van belőlük kevesebb, mert mire odajutok, hogy elkezdhetném írni, már kedvem sincs hozzá

_________________
~From roots to moons
Death is my name
From roots to moons
We are the same~

https://kozepes-versek.tumblr.com/

Velem már számtalanszor volt ilyen Állandóan az egyik történetemen jár az agyam, és minduntalan azon kapom magam, hogy "jah... még nem írtam meg" Pedig néha segítene, ha találhatnék információkat róla az én lyukas memóriámon kívül is...


szerk.:

Nagyon más téma és bocsánat, ha rossz topic, úgy találtam, hogy az Írói Ötletbörzébe már nagyon off volna
Esetleg tudja valaki hogy mikor született Rolf Scamander? (Luna férje.) Eddig csak annyi infót találtam róla, hogy 1997 előtt. Luna ugye 1981-ben született, és arra vagyok kíváncsi, hogy szerintetek az az egy megkötés, amit találtam, mennyire "szoros"? Úgy értem, az még beleférne így a canonba, hogyha Rolf énnálam a hetvenes években születne és így pár évvel idősebb lenne Lunánál?

Sziasztok!

Nektek volt már olyan, hogy eszetekbe jutott egy történet, fejben már ki is dolgoztátok, és egyszer csak azon kaptátok magatokat, hogy rá akartatok keresni már az írott formára, aminek még igazából se híre se hamva? Nyugtassatok meg, hogy nem csak én vagyok ilyen dilinyós.

Ugyanitt német gyakorló társat keresek.

BaO2

_________________
„Don't look back! You're not going that way! ”
~Amy Rees Anderson
_________________________________________________________

Neked is köszi!

_________________
#Ittjártam

Utólag is boldog szülinapot, TDB!

_________________