Az a baj, hogy szörnyen bizonyításkényszeres vagyok, ezért nem tudom, hol vannak a határok, és hajtok mint a hülye olyan srácokkal, akik már hosszú évek óta intenzíven bringáznak...
Bizony, falat is mászom. Kedd, csüt, péntek 6-8-ig. ha érdekel e-mailben megírom, hogy merre.
Minden edzésen ott vagyok, ha kedved szottyan hozzá, rám bizton számíthatsz.
Ügyes vagy, nagyon jól következtettél. Ha figyelemmel kíséred a "KASMÍR-fedélzet" sebesen szaporodó hszeit, akkor többet is megtudhatsz róla. Viszont, ha eddig netalán lemaradtál volna, összeollóztam Neked ide a fontosabb dolgokat, amikről a többieknek írtam ott.

(Túl sok lenne, előről részletezni.

)
----
"Csajok, ez életem legcsodálatosabb hétvégéje volt! Végigtekertem, szervezősködtem mindkét napot (110km), méghozzá egy olyan sráccal, aki, azt hiszem, az elveszett másik felem. Hogy lesz-e vmi köztünk v sem, nem tudom, de perpill nem is érdekel. Csak élvezem, hogy vele lehetek, hogy este egyedül velem eljön még 35km-t tekerni, csak mert én szeretnék (meg ő is, naná!), hogy az utcánk előtt megállva még 2 órát dumálunk úgy, hogy már egy óra elteltével azt mondjuk a telefonba, hogy "Igen, már indulok."
És akitől öt perce kaptam egy sms-t, egyetlen szóval:
"KÖSZÖNÖM..."
Így, csupa nagy betűvel. Hát most mit mondjak? Azt hiszem, a világ legboldogabb embere vagyok. Életemben nem találkoztam még senkivel, akivel ennyi közös dolgom lenne. Pont azt érzi a biciklizéssel, amit én, pont az hajtja belül, ami engem. És még annyi annyi közös érzés, most már közös élmény is!
És jövő hét vasárnap megint megyek Vele tekerni. És aztán megint és megint és megint...
Két embert pedig az élményei kötnek össze. Nekünk pedig már most rengeteg van, pedig még csak(?) 230km közös út van mögöttünk. Na meg már egy nap teljesítménytúraszervezés, plusz ráadás négy óra trécselés az urcánkban. Legalább.
---
A bringásszezonnak egyébként sosincs vége. Számunkra legalábbis.
Képzeljétek, szerdán du. is elmentünk tekerni, hidegben, esőben, (hazafele brutáldurva szembe)szélben.
----
Szóóóóval, az a helyzet, hogy nagy a helyzet, de még mindig nem eléggé. Vagyis még mindig nem jöttem össze a sráccal.
Miért?
Mert még húzza a dolgot. (Csak tudnám meddig...)
De legalább tudom, hogy hosszú távra és komolyan szeretné, ha majd egyszer...
Ahogy mondta: Nem szeretne fejest ugrani a dologba, hogy aztán 2 hét múlva esetleg meggondolja magát.
"A kevesebb néha több, s minél inkább vágyunk valamire, annál inkább a miénk lesz. "
Hát mit mondjak?
Hajlandó vagyok várni rá. Akár hónapokat is. Csak soká tartson utána. Nagyon soká. Sose érjen véget...
Addig is együtt vagyunk hosszú-hosszú kilómétereken (lassan meglesz az 500) és órákon át. Volt, hogy 12 órát csak és kizárólag kettesben (no meg a kis drótcsacsikkal ), és nincs üres járat, az egész napot végigpofáztuk, gyakran tekerés közben is, és utána még 2 órát dumáltunk a sarkon. Hát így. Végem van...
---
Voltunk gyalogtúrán is, kb végig engem fotózott. Csinált egy olyat is, hogy csak a szemem fotózta, úgy, hogy ő tükröződjön benne. Hát nem édes?
Ma is Vele tekeregtem egyébként reggel 11-től du. 5ig. Bár ezúttal még 4 másik srác is jött. Embertelen tempót diktáltak. 94km hajtás. Hulla vagyok. Annyira, hogy most először bevallottam a Tekergőmnek is, hogy Na jó, MOST elfáradtam.
Á, nem volt kárörvendő, nehogy azt higgyétek!
---
Édes várakozás? Hát nemtudom. Szenvedek, mint a kutya. Hiányzik. Nagyon. És mivel ma soká dolgozik, csak pénteken találkozhatok vele. Hüp-hüp.
És különben meg borzasztó türelmetlen vagyok. Lehet, hogy néha kell a várakozás, de így permanensen nem bííírom!!! Megggárgyulok tőle tisztára. Én nem vagyok ehhez hozzászokva...
---
kis Tekergőm is "csupán" 28 éves. khm... Ugyanmár, tíz év, mit számít?!
---
egész hétvégén nem lesz itthon.
De aztán elméletileg hétfőn, szerdán, csütörtökön és pénteken is együtt tekerünk.
tegnap 36km-t bringáztunk együtt, aztán neki mennie kellett (egész 7végére ugye), én viszont még rávettem pár srácot, hogy mi még menjünk kicsit. 30km lett belőle, 30as tempókkal, brutál emelkedőkkel. Hmm, fincsi... De a legjobb az volt, hogy utána kaptam Tőle sms-t:
"Szomortsd szivem, mennyit tekertetek még, milyen volt a nap? "
---
És így tovább és így tovább... Ha érdekel részletesebben, figyeld a KASMÍR-t.
(meg egyébként is, szerintem mindenki szívesen látna abban a topicban is Téged!) Ha minden jól megy, még sokat ömlengek majd Róla.
A bringázásról nem is beszélve, agyba-főbe arról dumálok mostanában. Kíváncsi vagyok, mikor lázad fel a nép ellenem.
