Asha: Juj, látom, válaszoltam is

Örülök, hogy tetszett a befejezés, én is szerettem, bár a kemény négy napban, ami alatt megírtam a második felét, sokat filozofáltam mi történjen, de végül úgy voltam vele, legyen egy picit keretes is meg nemtom.
Köszönöm szépen a tapsvihart a második BEFEJEZETT (...........elég már már, eh) sztorimhoz! Továbbá azt is, hogy elfedted a tinédzserkori botlásaimat, és ezentúl rövidítésmentesen, nagybetűvel kezdve létezhetek a fórumon XD
GRÁÁHHHH, dörgöld még az arcomba a troll címemet, és csapd mellé lécci a troll leírásomat is XD Vészesen közelegne a vége, ha lenne két összefüggő gondolatom, ami nem tartalmaz fatextúrákat és utcarészleteket. De majd, ha letudom tényleg a maradékot az aktuális melóból, akkor már fogok írni is, nem csak javítani. Viszont Holtomiglan kapcsán remek hír, hogy az első rémületem után, aminek keretében sírva konstatáltam, hogy az első hat fejezetem nemcsak ROSSZ, hanem kész káosz is, és teljesen újra kell írni őket, hetediktől olyan volt a történet, mintha elvágták volna, és kb már úgy van írva, mint ahogy most szoktam írni. Mindazonáltal egyre jobban ledöbbent az a rengeteg olvasó, akik anno, amikor még fenn volt, egyben letolták ilyen egy vagy két nap alatt. Lehet, hogy én olvasok nagyon lassan, de nekem egy fejezetet legyűrni is két óra, úgy, ha nem figyelek másra, sőt van, hogy több. Ez kb annyit tesz, hogy egyesek nem aludtak, és nem ettek, hogy engem olvassanak, ebbe belegondolni nagyon ijesztő... és elképesztő. Már ezért is megéri a kínkeserves szenvedés az első hat fejezettel, utána pedig jöhet a világuralom. Na jó, nem.
Új sztori... Kettő közül vacilláltam, hogy melyik is legyen a következő. Egyik egy felnőtt (célközönségileg felnőtt, nem korhatárilag) romantikus komédia, aminek már megvan a teljes részletesebb cselekményvázlata, és egyébként Khimmel közös a sztorialap hozzá

A fő szál, hogy egy építészeti vállalat igazgatója egy éven belül nyugdíjba óhajt vonulni, viszont a kiszemelt örökösét ehhez meg kellene fegyelmeznie, mert hiába tehetséges meg minden, a felelősséget hírből sem ismeri. Úgyhogy örökösjelöltünk vagy egy éven belül felmutat vérszerinti utódot, akire tovább örökíthetné a cégét, vagy lőttek a karrierjének. Ő viszont igen talpraesett, és mivel esze ágában sincs változtatni az életmódján, jobb híján megveszteget egy béranyát, hogy szüljön neki egyet. Olyan nevetős-sírósra van szánva, és amire nagyobb hangsúlyt fogok fektetni benne: társadalmi rétegek ütközése, morális kérdések, karakterfejlődés, agybeteg helyzetkomikum

További jellemzői, hogy E/3 és várhatóan két vagy három POV.
A másik ifjúsági, konkrétan coming-of-age sztori, de nem feltétlen csak az ifjúságnak szól. Alapvetően pozitív hangulatúnak szánom, de ez nem garantálja, hogy nem lehet majd rajta sírni, csak megelőlegezem, hogy nevetni sokkal többet

A főszereplője egy olyan srác, akinek a történet kezdetéig minden simán ment az életében, viszont az ilyesmi nem tart örökké, így neki is elő kell kászálódnia a külön bejáratú rózsaszín felhőjéből. Emellett az egyik haverja ráveszi, hogy indítson bandát, ami az iskola önjelölt kiskirályát hivatott letaszítani a trónjáról. Srácunk kicsit nehezen kezeli az újdonsült problémáit, mivel neki ilyenjei nem nagyon voltak addig. Amire ennél hangsúlyt fogok fektetni: karakterfejlődés, barátságok, család, felnőtté válás. További jellemzői, hogy E/1, és picikét elvarázsolt.
Hosszas vacillálásom eredménye az, hogy időhiány miatt eltettem későbbre a béranyásat, és inkább ifjúságolok. De sztem erre is esélyesen több hónapot kell majd várni, mert szeretnék előtte lehetőség szerint sokat megírni belőle, továbbá előrelépni a jelenleg még futó két nem hiátuszos történetem felgöngyölésében.
Hil: RETTEGEK!