Merengő Fórum

Épp újraolvasom (túl sokadszorra…) Jewels5 The Life and Times c. ficjét, szóval néhány gyöngyszem találomra, hátha valaki kedvet kapna hozzá.

"If I ever become a teacher, punch me."
"You know, Moony," mused Sirius; "You might actually make a good teacher."

„Rather later, she would attempt to pinpoint an exact moment when it happened, and she never had much luck with that—maybe it was months earlier, when he appeared on her front porch in his stupid hat, or on the platform on that wretched September 1st, or maybe it was long ago, in some unrecognizable, ever-changing form, but whenever she thought about the matter in the months and years to come, she knew with absolute certainty that it happened no later than this moment. Possibly Lily did not fall in love with James Potter that night, but, she would later conclude, there was no time after it that she did not love him.”

"James rolled his eyes. "Did your parents know how it would turn out when they named you 'Lily Buzz-Kill Evans'?"

"Are you happy?" asked Sirius suddenly.
James had only to turn his head a few inches to see Sirius's profile, caught in the dim white light of the moon and stars upon which his eyes were fixed. He exhaled a pillar of chalky cigarette smoke, which danced and swirled against the night sky, familiar but long absent from James's routine.
"I suppose so," he replied at length. "I'm not ecstatic at the moment, but..."
"I don't mean right now," Sirius interrupted, bringing the cigarette to his lips again. His throat moved with the inhalation and then again as he breathed out. "I mean always. Just—are you happy?"
James was silent for a second. "Yeah, I think so."
"Really?" Sirius turned his head to look down at James.
"Yeah. I mean—I guess. I know I'm not unhappy."
"Really?" asked Sirius again. James nodded, and his friend looked heavenward again. "I am."
James swallowed. Almost without meaning to say it, he muttered: "I know."

"Detention, Mr. Black, this Friday," Professor McGonagall reprimanded the young wizard, as he stood in her office with some vague imitation of remorse. "And you will undoubtedly be glad to know that almost all of Mr. Sherbatsky's hair has been restored."
"Does it look any better?"
"Black."
"I'm sorry, Professor," sighed Sirius. "I was just trying to help. Who wouldn't stand to gain from just wiping off all the prat's ha... I mean, giving that dear sweet boy a new chance at... hair. His first try obviously failed."
"I thought you said it was an accident."
"It was. A lucky accident. Fate works in funny ways sometimes, Professor."
"Detention on Friday, Black."
"Right you are, Professor. You look lovely tonight, by the way."
"Out of my office, Black."
"If you insist."

"I'm nice," she said calmly. "I'm nice, and I'm optimistic. I'm not weak, James."
Like vapor his name hung on the air as she ascended the staircase.
"Lily." She paused on the landing, and he thought, mixed in with her expectant expression, she looked a little surprised—probably at the use of her first name. Somewhat desperately—with the dim light of the fireplace casting a funny shadow against her, and her hair in such a wreck—he wanted to just say it.
But he didn't.
"I know you're not weak."
Caught of guard, Lily almost smiled at him.
But she didn't.
"Good night, Potter."

_________________
"Hey," he said eventually. Lily looked inquisitively at him, and James raised an eyebrow. "Trust me?"
"Not remotely."
"Well, all right."
/Jewels5 - The Life and Times/
GéeSz

"- Örülök, hogy kezdesz visszatérni önmagadhoz – mondtam kedvesen.
- Ezt hogy érted? - kérdezte értetlenül.
- Lassan az az Alice vagy, akit ismertünk.
- Kalapos... ez csak egy álom. Ha felébredek, nem látjuk többé egymást – válaszolta szomorúan és lehajtotta a fejét.
- Még mindig álomnak hiszed? De miért, Alice? Miért olyan nehéz elfogadnod, hogy ez a valóság? Mióta félsz a mástól? - kérdeztem aggódóan és megérintettem az állát, hogy rám nézzen. Félig könny áztatott szempillákkal pillantott fel.
- Az Édesapám halála óta már így is minden más körülöttem, nem szükséges egy őrült fantázia világ is az életembe – felelte komolyan.
- Ne haragudj, nem tudtam – mondtam döbbenten, majd hozzá tettem, - De ha azt hiszed, hogy én is csak a képzeleted része vagyok, akkor miért jönnél vissza értem az életed árán is?
- Mert még álmomban is te vagy nekem a legfontosabb – felelte."

Álmodozz csak Tarrant (Alice Csodaországban novella) by Little RockNRoll Queen

_________________
"Az Idő megsértődött, amiért elütöttem, és megállt"

"Love is the most powerful magic of all."

"Every magic comes with a price."

"Igen, majd a komor kőfalaknak elsírhatja a bánatát. A rideg, zord várfalak megértik majd, tanácsot adnak, hiszen ezer éve hallgatják már a gondokat, bajokat. A hallgatásuk talán gyógyír a léleknek, susogásuk meggyógyítja a lyukasztott sebeket. S talán nem is olyan rosszak, mint azt az ember gondolná. Csak állnak, tartják a hatalmas tornyokat, miközben hallgatóznak. Sírnak, ha mi is sírunk, nevetnek, ha mi is nevetünk..."
(NymphaTonks: Meg kell értened...)

_________________
"Ah, music... a magic far beyond all we do here!" (Albus Dumbledore)

Hát, ez hatalmas!

_________________
„Nagyon figyelj, mert a világot teszed is azzá, aminek látod.” (Vavyan Fable)
SZBMK (Szivárvány-Bárányok és Merengősök Kommandója)
KSZVSZT (Karácsonyi Szántási Vállalat – Szivárvány-bárányon és Traktoron)

"Piton professzor dühösen masírozott a folyosón a láthatatlanná tévő köpeny alatt. Az előbb majdnem katasztrófa történt: annyira el volt foglalva azzal, hogy neki most égbekiáltó sérelmei vannak, hogy nem figyelt eléggé a lába elé. Így aztán a fordulónál bele is rohant a lesben álló Mrs. Norrisba, aki szokása szerint, szabadidejében éppen Hóborcot leste.

A macskák, különösen a csajmacskák, igazán kiszámíthatatlan, csudálatos lények. Frics házikedvence azóta vette fejébe, hogy egyszer elkapja a kopogószellemet, amióta Hóborc a farkánál fogva felpakolta a nagyterem csillárjára, ahonnét Frics csak Flitwick segítségével tudta valahogy leszedni.

Hóborc most a „szóltam Neville, jön a lépcső, meghallottad, de már késő ” kezdetű újabb bökversét próbálgatta az ablakpárkányon ülve, amikor Piton rátrappolt az éppen ugrani készülő Mrs. Norris farkára. A macska teljesen megdöbbent: nagyot prüszkölve félfordulattal belemarkolt a semmibe, amiből egy aláhulló köpeny és egy hirtelen előbukkanó, villogó szemű néger fogadta. Piton napvilágot látott, a köpeny azonban macskástól eltűnt. A jelenettől még Hóborc is összezavarodott. Skandálni kezdte, hogy „denevérek, mind kretének, itt repül egy fekete, hű de randa, recece”, azonban egy dühös fújtatás kíséretében átugrott rajta valami megfoghatatlan, amitől a kopogószellem megrázkódott, és fintorogva elrepült."


teddyted: Nagymama Lekvárja

_________________
„Alyson nem mehet, mert a mi jelenünk akarjuk megváltoztatni, és meg is változtatnánk már a legkisebb dologgal is, ami miatt akár meg is szűnhetnénk még azelőtt, hogy megtettük volna, amit kell!”
(Kry: Szekrény a nyolcadikon)

"- Nem. Nemnemnemnemnem! Felejtsd el! – rázta a fejét annyira, hogy egészen beleszédült, miközben arcának színe permanens ciklikussággal váltakozott a céklavörös és a halotti sápadt között.
- Nem? Szóval azt mondod, nem? – Envy komótosan átballagott a nappaliba, majd lecövekelt a falra függesztett térkép előtt; ő meg, karján az áttetsző zsákba csomagolt, ruhának csak nagyon nagy jóindulattal nevezhető izével, pár másodperc múltán követte.
- Most úgy konkrétan mit csinálsz? – faggatózott értetlenül.
- Amestris térképét nézegetem – válaszolta baljóslatún.

- Azt látom, hogy Amestris térképét nézegeted, de… Minek nézegeted Amestris térképét?
- Megpróbálom meghatározni, melyik lehet az a település, amelyet a túlnépesedés veszélye a leginkább fenyeget… – suttogta résnyire szűkült szemekkel.
- Ez zsarolás – dohogta bosszúsan, bár bízott benne, hogy a homonculus nem irtana ki emiatt egy komplett várost. Vagy talán mégis…
- Nem. Ez érdekérvényesítés – érkezett a cáfolat egy határozott kinyilatkoztatás formájában. – Megígérted – tette hozzá megdönthetetlen érv gyanánt, mire Ed beletörődően sóhajtott."

Három kívánság (Fullmetal Alchemist fanfiction) by Draconus_Diablo

_________________
"Az Idő megsértődött, amiért elütöttem, és megállt"

"Love is the most powerful magic of all."

"Every magic comes with a price."

The Queen had hauled her out of her chambers and forced her to write another letter to her brother. Cersei dictated the words, but in her head she was screaming all the way through it. "Disband your host immediately and disperse in peace," she had written at the Queen's command. 'No, get more troops; get more archers and swordsman and horses and march south,' she thought to herself, 'bring me their heads and we'll spike them over Winterfell.'
Sometimes, when she slept, she dreamed she was a wolf. More specifically, she dreamed she was Lady. She recognised the place, too. She was in the Riverlands with Nymeria at her side. In her dreams, she was fierce. No one could harm her; not with her sister there. Together they prowled the land with the taste of blood lingering in their mouths – the residue of their latest kill. Still they hungered for more and every other creature fled before them.
After this brief respite she awoke back in the body of a broken and frightened girl. A foolish, stupid little girl who was so naïve as to believe in dreams. Arya and Nymeria were probably dead; just like everyone else she had known. She cast aside the wolf dreams as readily as she now did the ones of Princes and Courtly Chivalry.


"Why are you helping me?" she repeated the question. "It's a long way to Winterfell."
Finally, he looked at her from over his shoulder. "It's as well we're not going to Winterfell then, isn't it?" Seeing the look of fear on her face, he added: "The Imp says your brothers are marching on Harrenhal. That's where I'm taking you."
He stood and dried his face on the white cloak of the Kingsguard. "I should get good gold for you."
"Of course you will," Sansa assured him. She was under no illusions about what he expected in return for this, but he could have gotten gold from the Lannisters too. "But what about Joffrey- "
"Fuck the King!" he cut over her, bitterly.
"I'd rather not," she returned, almost eliciting a smile from the Hound.
"I bet you wouldn't."


/Little_Ghost14/Will 0'the Wisp: Full fathom five/

_________________

„– Köszönjük, Hagrid, de arra most nem lesz szükség – mosolygott rá szemüvege felett Dumbledore kedvenc vadőrére. – Tulajdonképpen az a terv, hogy a kocsiból jövő bűbájössztűz fedezete alatt a vízóraleolvasó Arthur, a főhadicsatornából utána siető Rémszem és Kingsley segítségével hídfőállást létesít a mosókonyhában. Onnan tovább rohamozva megszerzik a birtokon dugdosott rejtélyes valamit, amit aztán a csatorna érintésével átmenekítenek az Odúba. Minerva végigkíséri az akciót, és ahol szükségét érzi, erősítésként beavatkozik. Én a vattacukros kocsit fedezem, mert neked, Rubeus, más dolgod lesz. Fogod a vattacukrokat és az összes ajtót-ablakot betapasztod velük. A maradékot meg szétszórod, hogy az esetleg utánunk futók beleragadjanak.
Rémszem mágikus szeme fennakadt.
– De hát Hagrid nem is tud vattás botot csinálni!”

teddyted: Nagymama Lekvárja

_________________
„Alyson nem mehet, mert a mi jelenünk akarjuk megváltoztatni, és meg is változtatnánk már a legkisebb dologgal is, ami miatt akár meg is szűnhetnénk még azelőtt, hogy megtettük volna, amit kell!”
(Kry: Szekrény a nyolcadikon)

"- Tényleg te vagy? – kérdezte rekedt hangon a beteg, akinek még mindig láztól csillogtak szemei. Talán el sem hitte, amit látott. Éjfekete szempár, koromfekete haj és hófehér, sápadt bőr, melyet ki tudja, mikor érintett utoljára a napfény.
- Nem! – vágta rá Yuuri gyorsan, kissé kétségbeesetten. – Álmodsz, lázálmod van!
- Akkor hát nem akarok felébredni – lehelte Wolfram, akinek nagy nehezen sikerült rávennie legyengült szervezetét, hogy felemelje jobb kezét, amellyel végigsimított Yuuri orcáján, majd ujjai finoman átsuhantak a selymes fekete hajtincseken, csak hogy keze erőtlenül visszazuhanjon a takaróra.

- Nem félsz? – kérdezte tágra nyílt fekete szemekkel.
- Egy ilyen nyápictól? – kérdezte gunyorosan mosolyogva, miközben lehunyta szemeit.
- Nem undorodsz tőlem? – folytatta csendesen Yuuri. Lélegzetvisszafojtva várta a választ, ám az nem érkezhetett, Wolfram ugyanis visszaaludt."

(Lily Vianne - A démoni szépség és a szelíd szörnyeteg)

_________________
"Az Idő megsértődött, amiért elütöttem, és megállt"

"Love is the most powerful magic of all."

"Every magic comes with a price."

" Okay then, this seems like a good moment to tell you something about myself, so we can start gettiing to know each other better. I love sad people. They intrigue me in a way.Their scars, the unseen ones, are what makes them beautiful to me. Because that means that they've dealt whit things, with hard situations, sometimes with more than they can handle, but they're still here. They've persevered. And that's admirable for me. And the fact that you're letting me see these scars makes me feel special and honored. However, it also makes you more perfect and you've got to be careful from now on because I'm not so sure I can take much more perfectness."

(ThereseAird - CxR)

_________________
Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha a másikat átöleljük.

"Előre látható módon Stark szólalt meg először. – Szóval, Thor. Első kérdés: Asgard igazából Pandora? Második kérdés: a kisöcséd mindenhol kék?"

/Naomii - Telepata kölcsönbe/

_________________
Hülyeségben és boldogságban!

„– Harry, gyere vissza! – kérte fennhangon az idős varázsló. – Az a levél veszélyes, már most is manipulál téged!
Harry nem hitte el, elég nagylány volt már ahhoz, hogy tisztában legyen vele, egy levél nem manipulálhatja őt.”


„Dumbledore az asztala mögött ült, és mélyen Harry szemébe tekintett:
– A bölcsek kövét nem semmisítettük meg öt évvel ezelőtt, miután te megtaláltad – kezdte komor hangon a férfi. – De azért Nicolas Flamelt egy speciális és titkos módszerrel sajnos el kellett távolítani az élők sorából, mert gyanús lett volna, ha mégis tovább él.
– Mi van? – Harry nem bírta magába fojtani megrökönyödését. Teljesen elhűlve hallgatta az előbbi szavakat.
– Bevetted! – Dumbledore megeresztett egy vigyort, aztán harsányan felkacagott.”

sizoo89: Harry Potter és a romlott almalé

_________________
„Alyson nem mehet, mert a mi jelenünk akarjuk megváltoztatni, és meg is változtatnánk már a legkisebb dologgal is, ami miatt akár meg is szűnhetnénk még azelőtt, hogy megtettük volna, amit kell!”
(Kry: Szekrény a nyolcadikon)

"Az Egyetlen végre megtalálta családját,
A megérdemelt boldogságát.
Boldogan élnek a Piton kúrián,
Amíg meg nem halnak.

– Mr. Weasley. Tizenöt másodpercet kap, hogy befejezze ezt a förtelmet, vagy különben magam dobom ki a Piton–birtokról!

De vannak, akik nem változnak,
A bájitaltanár mindig morcos marad.

– Mr. Weasley, már csak öt másodperc!
– Harry, kérlek, menjünk ki az udvarra levegőzni…"
/Lilyanjudyth - Álmok földjén/

_________________
Hülyeségben és boldogságban!

- Rendben, én addig… addig… izé, majd szemmel tartom a baromfikat.
- Minek? – húzza magasra James a szemöldökét.
- A heréletlen kakasok nagyon veszélyesek ám – szalad ki a számon, bár erősen kétlem, hogy a kakasokat szokás lenne egyáltalán ivartalanítani. Mint mondtam, városi kölyök vagyok. – Különben is, Boldemortnak mindenhol vannak kémjei, talán az egyik gyöngytyúk épp az ő szolgálatában áll!
Ha kívülről hallgatnám magam, biztos őrültségnek tűnne, amit most mondtam, de ebben a társaságban sose lehet tudni. Hallottam tőlük már sokkal nagyobb baromságokat is, amiért simán kijárna egy beutaló a pszichiátriára.
- Egy animágus halálfalóra gondolsz? Igazad lehet – bólint nagyot Lupin. Na tessék, erről beszéltem, minél nagyobb hülyeséggel hozakodok elő, annál okosabbnak tartanak.

Numeness és Noloxya: Emlékvadászok (próbálunk lenni)

_________________
„Nagyon figyelj, mert a világot teszed is azzá, aminek látod.” (Vavyan Fable)
SZBMK (Szivárvány-Bárányok és Merengősök Kommandója)
KSZVSZT (Karácsonyi Szántási Vállalat – Szivárvány-bárányon és Traktoron)

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

- Ezt nem tudhatod biztosan. Mi van, ha síelt lefelé a hegyoldalon, és egyszer csak bevillant, hogy „ó, öcsém, ez így nem pálya, változtatnom kéne az életemen”, aztán ezen annyira elmélázott, hogy placcs, hanyatt vágódott, és másfél hónappal később eszmélt magára az intenzíven, az egyetlen dolog pedig, amire emlékezett, az volt, hogy meg kell változnia.

/Gigi685 - Lányregény/

_________________

Nagyon köszi

_________________
Hülyeségben és boldogságban!

Piton álomnő főzetét a következő linken megtalálod: http://fanfiction.csodaidok.hu/viewstory.php?sid=292

_________________
Blog, Stories of LL, Facebook, Twitter, Moly

"- Hát én tényleg akartam csinálni csokitortát desszertnek, de… hát értsd meg, a turmixoló és a robotgép együtt voltak három hétig, de aztán kiderült, hogy a robotgépnek végig titkos viszonya volt a mikróval, és most a turmixgép teljesen letört, és vigasztalhatatlan, szóval most egyáltalán nem lehet használni semmilyen keverésre." /Evannah - Freudi elszólás/

Egyébként a korábbi idézetek közt van egy Piton álomnő főzete című történet, amit sehogy se találtok. Letörölték? Pedig tökre felcsigázott az az idézet.

_________________
Hülyeségben és boldogságban!

"Azt leszögezhetjük, hogy Adam jól néz ki, de sose tudtam potenciális férfiként ránézni. Főleg, mikor elcsórja a hajvasalómat…"
Selyemmaki - Fekete körömlakk

Nap mint nap, mikor meglátom a korombeli srácokat ez ugrik be. Fájdalmasan találó.

_________________
mia

"Balhé volt." - Benvolio
(Chris - Átkozott Verona, maradok örökre tiéd)

_________________
~From roots to moons
Death is my name
From roots to moons
We are the same~

https://kozepes-versek.tumblr.com/

"Jó kutya, Lordie... "
én ezen haltam meg.. xDD

" Körkérdés a Halálfalókhoz : miért csatlakoztak a Sötét Nagyúrhoz?

Bellatrix Lestrange: Mert Tomnak, -neked továbbra is Lord Voldemort!- jó a segge.

Regulus Black: Mert a mama ezt akarta

Barty Kupor jr.: Mert a papa nagyon nem ezt akarta."

Ezen megfulladtam.
/Viorica Black - Körkérdés a Halálfalókhoz/
Link: http://fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=5453

_________________

Jajj, ezen most nagyon nevettem x,D

_________________
__________________________

I have had, too many men
I never knew what to do with them
Told me they love me I didn't know what to say,
And all I could come up with was: "Okay."

Évek óta anekdotázunk ezzel

"- Most nehogy felhozd nekem Lockhartot! – förmedt rá vörös arccal Hermione. – Hányszor mondjam még, hogy nem voltam szerelmes belé? Csak… csak megnyerő volt a könyveiben leírt kalandok miatt! Piton meg nem hinném, hogy észrevenné egy diákját… ő…

- Piton senkivel sem udvarias ok nélkül! – vágott a szavába Draco. – Azt én is kétlem, hogy kikezdene egy diákjával, de ha egy diákja kezdene ki vele, szerintem nem utasítaná vissza, annyira nem hülye. Simán kihasználná a helyzetet, elvégre mardekáros! – tette hozzá ismét büszkén.

- Megölöm, ha Hermionéhoz nyúl! – hördült fel Ron.

- Azért először kérdezd meg a barátnődet, szüksége van-e a segítségedre! Nehogy aztán meg ő öljön meg téged! - cukkolta tovább a dühtől remegő fiút.

Hermionénak egyre kevésbé tetszett a beszédtéma. Hogy ő és Perselus Piton? És ha igen, akkor is mi köze hozzá ennek a két idiótának?

- Köszönöm, meg tudom védeni magam – vágta oda a fiúknak viszonylag nyugodt hangon.

- Ezt örömmel hallom, Miss Granger – mondta a kandallóból éppen kilépő bájitaltan tanár. Szeme gyorsan végigpásztázta a nappalit, majd tekintete megállt Ronon, és a kezében szorongatott ruhadarabon. Azonnal felismerte a melltartót, tulajdonosára is kellemes volt visszaemlékeznie, mégis gúnyos hangot ütött meg a megszeppent fiúval.

- Mr. Weasley öltözködési tanácsokkal látja el a hölgyeket? – vonta fel kérdőn a szemöldökét, mire Ron még vörösebb lett, mint általában.

- Nem, uram! Ez… izé… ez az öné, uram – nyújtotta Piton felé a kínossá vált ruhadarabot.

- Nem, Mr. Weasley, én nem hordok melltartót – közölte a tanár, mire Draco hangosan felröhögött, de még a lányok is megmosolyogták.

- Úgy értem, a tanár úr barátnőjéé lehet - nyögte ki végre Ron.

- Ez esetben köszönöm, hogy megtalálta – vette el a ruhát a fiútól, aki szemmel láthatóan megkönnyebbült. – Akkor akár folytathatják is a takarítást. Ha egyéb ruhadarabokat is találnának, rakják le valahol egy kupacba – tette hozzá gúnyos mosollyal, majd elhagyta a szobát.
"
/Lillia_hun: Piton álomnő főzete/

_________________
"A képzelet sokkal fontosabb, mint a tudás. A tudás véges. A képzelet felöleli az egész világot."/A.Einstein/


winterwonderlandchallenge.blogspot.hu

Istenem, ez most nekem nagyon fájt, nem bírom xDD Feldobta a hangulatomat ezen az esős délutánon

"A minap láttam egy partra vetett halat. A végét járta; fuldokolva tátogott. Szegény pára csak arra várt, hogy ismét a hûvös folyó hullámai között lubickolhasson. Már éppen vissza akartam dobni a vízbe, hadd örüljön, de ekkor eszembe jutott, hogy milyen sok hal jár még így az idõk folyamán. Teljesen elkeserített a dolog, és a sorsára hagytam az állatot… " (Dumbledore)

Halenka - Hős a sötétben c. művéből
http://fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=99626

itt Bellatrixra céloz, hogy ő is így fog járni, de olyan jó ez a szöveg!!!

_________________


Nagy Enikő

Drágám, mióta megszűnt a mágia, csöves lettem. - mondja Umbridge.
(Bella Tisdale: A Black család hétköznapjai)

Ezen annyit röhögök...

_________________
~Halenka~

"I hate everything about you, why do I love you? You hate everything about me, why do you love me?"

Hős a sötétben ficblog profil

hanga: Engedd, hogy fogjam a kezed

"A fiú azonnal megpillantotta Evelynt. Arcára rögtön kiültek a bűnbánat jelei, pedig még azt sem tudta, mennyit hallott a lány, vagy hallott-e egyáltalán valamit. Úgy nézett most rá, mint egy kisfiú, akit rajtakaptak, amint a tiltott desszertből falatozik a főétel előtt."

_________________
„Alyson nem mehet, mert a mi jelenünk akarjuk megváltoztatni, és meg is változtatnánk már a legkisebb dologgal is, ami miatt akár meg is szűnhetnénk még azelőtt, hogy megtettük volna, amit kell!”
(Kry: Szekrény a nyolcadikon)

Le a kalappal. Ez fantasztikus.

"Ezt a rövidke idillt szívem egyre hevesebb kalapálása bontotta meg, mint valami ősi dob, tam-tam... tam-tam... tam-tam-tam-tam, a ritmus gyorsult, amint elemezni kezdtem heves érzéseimet" Irina Kri

http://twlirasok.blogspot.hu/


"Mikortól, mettől és meddig lesz ő az enyém és főleg miként? Barátom? Testvérem? Szerelmem?... ekkor megborzongtam, mintha egy hűvös szellő suhant volna át a szobán." Irina Kri

Az író egész pontosan Hannah-1888, én csak fordítottam.

_________________
Fordítások /|\ Saját sztorik

Egy senki naplója írta: Midnights Prophet
Ez a részlet Hermione és Perselus között játszódik le. A történet amúgy is fantasztikus, de ettől a résztől tényleg sírva röhögtem, és mikor kérdezték, mi bajom, többszörös nekifutásra se sikerült felolvasnom a részt.

Perselus – Mi újság Yorkshire-ben? Apám háza nincs még a tengerben?
Hermione – Öhm, nem igazán tudom. Mostanában nem jártam arra. Tulajdonképp azon gondolkodtam, talán keresnem kellene egy másik helyet a sétákhoz – jó érzés időről-időre a változatosság.
Óh. Ez érdekes volt.
– Apám szégyenkezve hallaná, hogy ilyet mond. – Kajánul grimaszoltam. – Nincs is jobb isten saját megyéjénél, tudja.
Elmosolyodott.
– Azt hiszem, igaza volt. Árulja el, ha maga is északon nőtt fel, akkor hol a tájszólása?
– Úgy érti, miért nem állok ki az osztályteremben, és mondom azt, hogy „Tűlem mögtanu’hatják, hogy köll dicsőségöt forralni, mög hírnevet a palackba zárni”?*


Behalok.

Link a történethez: http://fanfic.hu/merengo/viewstory.php?sid=99785

_________________


Elkötelezetten "Dumbi"-k "Hermi"-k és "Persi"-k ellen harcoló kereszteslovag
Van IGAZI nevük is!

A férfi pont akkor ért földet, mikor Lestrange sikeresen lefegyverezte Ront. A fiú rémülten nézte ellenfele gonoszul rávillanó szemeit. Szinte ezzel egy időben az előszoba felől az idősebb Malfoy közeledett, s pálcáját a legközelebb álló vörös hajú fiúra szegezte, ugyan így tett az imént még Tonksszal párbajozó halálfaló is. Hárman támadták egyszerre. Harry odakapta tekintetét, és megrémült. Nem halhat meg! Futott át az agyán ez az egyetlen gondolat.

- Ron!! – kiáltotta, de már mozdult is barátja felé. Mintha lelassult volna az idő az ő kedvéért. Még mielőtt bármelyikük átka is eltalálhatta volna a dermedt, fegyvertelen fiút, Harry ott termett, és félrelökte a suhanó fénycsóvák útjából. Neki azonban már nem maradt ideje, hogy arrébb vetődjön, így azok mind őt érték. Az erejük felrepítette, majd a földre érkezve összeroskadt.
- NE!!!! – kiáltották többen is, halálra váltan. Ebből azonban Harry már nem sokat érzékelt. Tudta, hogy az egyik átok a Sectumsempra volt, mert végighasította mellkasát, aztán elsötétült előtte a világ.

Egy pillanatra mintha mindannyian megálltak volna, s nézték, mi történt a fiúval, majd Lupin kiáltása zendült.
- Ron! Hermione! Vigyétek Harryt! – arca halottsápadt volt. A fiú körül vértócsa gyülekezett. A szólítottak először fel sem fogták mit mondott. Dermedten nézték barátjukat. A halálfalók azonban nem vártak tovább. Újult erővel lendültek támadásba, s Remus ismét kiáltott.
- Siessetek!
Hermione eszmélt először. Odaszaladt Ronhoz, s lerántotta egy átok útjából, majd Harry mellé ugrottak, s megfogta a kezét a hoppanáláshoz. Az hideg volt, és élettelen.



Cím: Becsülettel helytállni és gyõzni Szerző: mellons Imádom!!!!! A kedvenc történetem!!!!

http://fanfiction.csodaidok.hu/viewstor ... hapter=all

Üdv mindenkinek! Gondoltam, bedobom a kedvenc idézeteim Venom: Kemény kalaposok című fantasztikus vadnyugatos HP sztorijából...

"- Hölgyeim és Uraim! – kiáltott a tömegbe az akasztópódiumról Jack, a város orvosa, egyben a város hentese. (Végül is, hús nem mehetett kárba.) – Szeretettel köszöntöm önöket a mai akasztáson!
A tömeg tapsolt. Rengeteg döglégy volt ugyanis a városban, hisz nem szarkazmusból nevezték Pöcegödörnek. Főleg azért, mert nem tudták, mi az a szarkazmus. (Illetve, egyszer akadt egy frakkos férfi, aki emlegette ezt a szót, de a városlakók, mivel nem értették a kifejezést, inkább lelőtték az alakot, hogy megoldják a problémát.) A három elítélt magányosan álldogált a pódiumon, s még örültek is volna a tapsviharnak, ha az emberek nem azt ünnepelték volna meg, hogy mindjárt felakasztják őket."

"Harry – aki kezdte megelégelni, hogy nem kap elég figyelmet – megragadta édesapját, és olyan eszeveszetten rázni kezdte, mintha a férfi elnyelte volna az aprópénzét."

"- Apa! – kiáltott rá Harry, de ez valahogy nem segített a helyzeten. Úgyhogy inkább letérdepelt mellé, hogy szerencsétlen Jamesnek még oxigén se jusson."

"- Itt ez a rózsa – mondta, és közvetlenül Andrea orra alá dugta a növényt, nehogy az véletlenül elkerülje a figyelmét. – Öt éve megvan, és tudni akarom, hogy honnan származik. – Andrea figyelmesen megszagolta a növényt, majd a szeméhez emelte, hogy vizuálisan is megszagolja.
- Kifogástalan állapotban van. Úgy látom, különös figyelmet szenteltél neki és gyengéden ápoltad. – Harry bölcsen bólogatott.
- Igen, kétnaponta levizelte a lovam, de ez most nem lényeges… – Andrea egy szempillantás alatt elhajította a növényt, és elkönyvelte magában, hogy kénytelen lesz a kendőit és az asztalát is elégetni."

"- Ne… ne olyan hevesen… Piton – lihegte Harry, nekitámaszkodva az egyik pálmafának, amelyek a bejárati csarnokot díszítették. Piton ingerülten megpördült a tengelye körül – mindig is utálta, ha akkor zavarják meg, amikor épp készül felgyújtani egy épületet. - Megölted az apámat, de kétszínű hüllő! – üvöltötte, kissé indokolatlan hangerővel, hisz Piton ott állt tőle nyolc méterre, és nem lógott a nyakában „Kérem, ordítson a képembe, mert süket vagyok” feliratú tábla."

"- Lassan a testtel – kiáltotta, közvetlen közelről Piton testére szegezve a pisztolyát. – Senki nem megy sehova! És senki nem gyújtja fel magát! – fűzte hozzá Williamre pillantva, aki csalódottan eldobta az égő gyufát."

...bár őszintén szólva az egész történetet be lehetne másolni ide. Még több ilyen humort!

Én is szeretnék megosztani veletek egy-két kedvenc idézetet - első körben ani: Passzív című történetéből.

"Igen, a drágalátos házvezető tanáruknak, egyszerűen zseniális érzéke volt ahhoz, hogy pont ott, és pont akkor jelenjen meg, ahol velem, ezzel a kiállhatatlan, beképzelt, és roppant arrogáns Potterrel, valami történik. Fene tudja, hogy csinálja!
Felléphetne vele a cirkuszban."

"- Mielőtt belefeledkezik a magánélete apró örömeibe, figyelmeztetem, hogy olyasmibe készül beleütni az orrát, amibe nem kellene – közölte velem kimért hangon.
- Na látja? Legalább van bennünk valami közös!"

"Talán erre jó a lélek. Hogy annyira nagy, hogy sok minden elfér benne…"

"- Mit csináltál a kezeiddel? – kérdez rá váratlanul
-… Szétvertem az ajtódban."

"Szeretnék összeesni. Hm. A padló hihetetlen vonzerővel bír. Ez is egy szerelem."

És még szívesen folytatnám, de annak előbb-utóbb az lenne a vége, hogy a történet összes mondata itt kötne ki...

_________________
"Azonnal visszatérünk a normális állapotokhoz, mihelyst bizonyosak leszünk abban, hogy mi is a normális."
(Douglas Adams: Galaxis Útikalauz Stopposoknak)

_________________
A szív pedig döng és kisebesedik, ahogy a se-ki, se-be figura végzetesedik.

Én is Belldandyéktól szeretnék idézni, csak a Gagyi Voldiból. Ezek a kedvenc részeim:

- Hát... NEMTOM - vonta meg a vállát Dumbó. - De láttam, amit láttam.. mégpedig EZZEL A KÉT SZÉP KÉK LÁTÓSZERVEMMEL ITT! - bökött saját szemei felé, majd felsikkantott. - Au! Belenyúltam! Ez baz...iliszkuszosan fáj!



A professzor elmormogott egy gyors varázsigét, aminek köszönhetően vörös talárja koromfekete latexruhává változott (ami ugyan nem könnyítette meg a mozgást, de - a professzor szerint - igazán jól állt neki), és a mardekáros fiú után vetette magát.



Persze ott volt még a facebookos csekkolgatás, de mivel a varázsvilágban (és 1975-ben) csak neki volt rendes, akadozás nélküli, villámgyors netje, így hiába volt minden erőlködése, ráadásul csak egyetlen ismerőse (A Sör) után tudott volna kémkedni, róla meg már amúgy is tudott MINDENT.



- REGÓÓÓ! KÉRLEK, SEGÍTS! - sikkantotta a fiú a mardekáros felé pillantva. Regulus már épp cselekedett volna, ám hirtelen az eszébe jutott, hogy James az előbb majdnem megölte. Meg az, hogy kicsit sem bírja a fiút. Meg Rex felügyelő.



Hiromi és Poppy már éppen nekilátott volna a fiú által rájuk zúdított információáradat igazságtartalmának kivizsgálásához, mikor hirtelen kivágódott a gyengélkedő ajtaja és Levia Than kedves, bár kissé ostobenkó arca jelent meg a résen.
- Hahó! Hangokat hallottam... - jelentette ki rejtélyesen, majd megborzongott. -...Tegnap éjszaka. Ijesztő volt. De lényegtelen, gyertek csak be, Cordy már izgatottan vár titeket! - csapta össze lelkesen a tenyerét, majd hívogató mozdulatokkal beljebb invitálta a lányokat.

- Bizony, bizony - bólogatott Dumbledore, és végre abbahagyta a vergődést. A baldachinos ágy korlátjába kapaszkodva feltápászkodott, leporolta magát, és ünnepélyes mosollyal Hiromi felé fordult.
- Bocsásson meg, Miss Yama-Moto, de mindig ez történik, ha valami olyan mocsokság történik az iskolában, amihez nekem nincs közöm.

- Várjon, hogy én? De hát még pizsamában vagyok! - ellenkezett Hiromi, ám Dumbó egy megvető pillantással elhallgattatta.
- Miss Yama-Moto, igaz, nem azt mondta, hogy tök fölöslegesen keltem fel negyed ötkor, készülődtem el időben, ügettem át ebbe a szaros klubhelyiségbe, aminek a jelszavát baromi sok idő volt megfejtenem, trükköztem be magam a lányok hálókörletébe és kerestem meg a maga szobáját! Ami sok, az sok! Most azonnal induljon, és keresse meg Mr. Lupint, mert különben esküszöm, én...!

- És hogy hívják? - érdeklődött Regó csillogó szemmel, aki láthatóan izgatottá vált a romantikus és szomorú történet hallatán.
Levia rejtélyes mosolyt villantott a fiúra, álmodozva felsóhajtott, az ég felé emelte a tekintetét, majd megismételte ezt a műveletet körülbelül tizenhatszor. Mikor ezt befejezte - Regó legnagyobb örömére, aki lassan már kiugrott a bőréből az izgatottságtól-, így szólt: (...)

_________________
Nincs fontosabb dolog a feleslegesnél!


Írásaim, fordításaim: Fülemüle (White Collar fanfic) ¤¤¤ Harry új otthona ¤¤¤ Crelus-trilógia: Alta Mente ¤¤¤ Harry Potter, az azkabani fogoly ¤¤¤ Samuel Blackwell ¤¤¤ A többi történetem a profilomon elérhető!

"Perselus Piton egy percig sem tétovázott, mielőtt belépett volna a Sötét Kúria hatalmas, kétszárnyú ajtaján. Szerencsére – a belső kör tagjaként – nem kellett kivárnia a következő gyűlést, hogy Voldemort magához szólítsa. Azon kevesek közé tartozott, akik pontosan tudták, hol keressék a Nagyurat, ha fontos híre volt számára. Senki sem tartóztatta fel, amikor belépett a kúria dísztermébe, és engedelmesen letérdelt a trónnal szemben.

– Kelj fel, Perselus! – parancsolta meg Voldemort, mire a bájitalmester azonnal felállt. Kicsit meglepte, hogy a Nagyúr ezúttal nem a szokásos, kígyószerű alakjában fogadja őt, de hamar túllépett a meglepetésen, és megszólalt.

– Nagyuram, híreim vannak a Roxfortból.

– Mit tervez már megint az az ostoba vén kecske? – kérdezte a sötét varázsló, idegesen dobolva trónja karfáján az ujjaival. Nem örült neki, hogy a bájitalmester ilyen váratlanul érkezett. Tartott tőle, hogy a férfi jelentései leginkább Potter eltűnéséről fognak szólni, de megnyugodott, amikor mégsem ez történt.

– Démont idéz. Egy elmemanipulálót – válaszolta, majd kelletlenül hozzátette. – Nem voltam hajlandó elkészíteni neki a bájitalt, de nem hiszem, hogy ez sokáig visszatartaná.

Voldemort csak egy pillanatig örült annak, hogy a halálfaló még nem tud arról, hogy tanítványa nincs a rokonainál. Szinte azonnal kijózanodott, és magában káromkodva felállt a trónról.

– Ez egyáltalán nem tartja vissza, Perselus, barátom – közölte a Nagyúr komoran, magában megjegyezve, hogy a vénember valószínűleg csak azért kérte fel a bájitalmestert, hogy tesztelje a hűségét. – Rendben van. Perselus, ha nem kell visszamenned a Roxfortba, lenne egy feladatom a számodra… egyelőre térj vissza a laborodba, és foglald el magad. Hamarosan szólítalak, és tájékoztatlak arról, mi lesz a dolgod.

Perselus meghajolva elhagyta a termet, magára hagyva a gondolataiba merülő Voldemortot.

A Sötét Nagyúr legközelebb csak arra kapta fel a fejét, hogy Nagini elegánsan besiklott a terembe, és közölte vele, hogy kedvenc vacsoraalanyát néhány órája aurorkézre adta egy egészen szimpatikus vérfarkas, egyébként meg Harry köszöni szépen a könyvet, vigyázni fog rá. Voldemort hosszú percekig nem tudta abbahagyni a nevetést."

Susane: Harry Potter és a szárnyra kapó Fekete Főnixmadár

_________________
"szavak belső zúzódása"

(villányi lászló: időközben)

Ez Enahma. Lehulló kötelek
.
http://www.fanfiction.net/s/2446080/8/Lehullo_kotelek

Nagyon szégyellem magam, de még nem olvastam...

surranok is, és pótolom a hiányosságot.

köszi

_________________


A jó kislányok egy hercegről álmodoznak, a rosszak kettőről egymáson.

Dirty minded? Me?! I like to call it imaginative!

_________________

Hűűűű... ez miből van? érzem, hogy el kell olvasnom

_________________


A jó kislányok egy hercegről álmodoznak, a rosszak kettőről egymáson.

Dirty minded? Me?! I like to call it imaginative!

Jaj, nosztaliga, Shyen. ^^

Ha már ilyen történeteknél tartunk, akkor egy másikból én is idézek.




- Vernon Dursley azt mondta, hogy első adandó alkalommal kiszolgáltat Voldemortnak. Megpróbáltam elrettenteni ettől, de ismerve őt, tojik a következményekre, és csak azért is meg fogja tenni.

- Miféle következményekről beszélsz? - kérdezte Remus.

Harry becsukta a szemét, és azt kívánta, bárcsak ne Piton előtt kellene bevallania.

- Szóval... azt mondtam neki, hogy megátkozom Alohomorával.

- Alohomorával - ismételte Piton, és a szája picit rángatózni kezdett.

- Gőze sincs, mit jelent! - csattant fel Harry, mert elege volt az udvariaskodásból. - Mit kellett volna mondanom, egy jó kis Adava Kedavrát? Mielőtt mondaná, hogy azt komolyan kell akarni, tudom, és a pokolba is, megtenném!

- Abbahagyni! Elég legyen! - szólt rájuk Remus, és Harryhez fordult. - Ne beszélj a Főbenjáró átkokról, Harry, ez nem helyes a te korodban. Még csak gondolnod sem volna szabad ilyen dolgokra!

- Hogy jön ide, hogy hány éves vagyok? Talán ez megállítja Voldemortot, hogy le-adava kedavrázzon? Szerintem inkább tanítsatok, tanítsanak meg rá, hogy kell használni, különben már élőhalott vagyok! Vagy azt hiszik, hogy a végzetemet Vidító varázzsal fogom betölteni? Lehet, hogy csak meg kell dobálnom szilvásgombóccal!

- Potter, ne hisztizz! - csak ennyit felelt hidegen Piton.

_________________

"Minden karakter, akit eddig játszottam más-más dimenzió. Nem érdekelnek a szavak, amelyek összekötik őket."
Alan Rickman Forever - In Memoriam

_________________
"Azonnal visszatérünk a normális állapotokhoz, mihelyst bizonyosak leszünk abban, hogy mi is a normális."
(Douglas Adams: Galaxis Útikalauz Stopposoknak)

OMG Ezt el kell olvasnom!

_________________
'Do Notte Buye Betamacks.'
/The Nice and Accurate Prophecies of Agnes Nutter, Witch/

"– Nem, Quiet. Ma még ágyban maradsz. Nem engedlek az órákra. Már beszéltem is Albusszal, és ő már kimentett téged.

Perselus fenyegetően állt Harry ágya felett, keze a csípőjén, arcán a szokásos gúnyos kifejezéssel.

– Perselus, kérlek – ült fel Harry. – Ma dupla sötét varázslatok kivédése órám is lesz, és még mindig képtelen vagyok létrehozni a legegyszerűbb pajzsot is…

– Majd délután korrepetállak. De nem mozdulhatsz ki az ágyból, csak a vécére, érthető?

– És… mit csináljak egész nap?

– Olvass, vagy hallgass zenét, ha akarsz. – Perselus még egyszer utoljára a homlokára tette a kezét. – Ebédre visszajövök. Ha lehet, ne fordítsd fel teljesen a házat.

– Rendben, apa! – szalutált Harry játékosan.

– Bolond kölyök… – Perselus kiviharzott a szobából, elég gyorsan ahhoz, hogy elrejtse a fiú előtt az arcán szétterülő széles mosolyt. De nem tehetett róla: Harry ezzel a játékos megjegyzéssel teljesen jókedvre derítette. Még mindig mosolyogva indult a nagyterem felé.

A szokásos helyére, Mrs. Figg mellé ült, és szórakozottan kente a dzsemet a pirítósára. Még mindig Harry szavain gondolkodott, nemcsak a mai reggelin, hanem a múlt éjszakain is, mikor hirtelen észrevette, hogy szokatlan csend van a teremben. Kíváncsian nézett fel, egyenesen szembe majd? háromszáz, tágra nyílt szemű diákkal, akik mind őt figyelték.

Meglepetten pislantott. Mi történt?

– Örülök, hogy mosolyogni látlak, Perselus, de azt hiszem, befejezhetnéd – Dumbledore szemei jobban csillogtak, mint azelőtt bármikor. – Halálra rémíted az iskola lakóit."

Enahma: Lehulló kötelek

_________________
"szavak belső zúzódása"

(villányi lászló: időközben)