A császár és a fiú kritikái

Szeretnél kritikát írni?



Anthares
2021.04.22 - 21:15 | 1: - | Anonymus
Ez a történet egyszerűen gyönyörű. Sosem gondoltam, hogy ilyen szép lehet két férfi szerelme, főleg, hogy erős pederasztia rejlik mögötte. Mégis, az írásból csodaszép érzékiség . sugárzik, a nagyon szerény, titokzatosan bájos, csodáló, Antinoosz és az öregedő, kemény, katonai múltjába kapaszkodó, visszafogott, távolságtartó császár között. Azonban, mintha Antinoosz sokkal jobban szeretné Hadrianuszt. Lehet, így is volt. Így kissé olyan mintha a császár büntetésként kapná az ifjú halálát. A végét kissé összecsapottnak éreztem, a történelmi ismeretek fényében. Itt maradt egy apró hiányérzetem, olyan szempontból, hogy a császár végtelen fájdalmát hosszabban ki lehetett volna fejezni. Az írásod nagyon jó. Nagyon szerettem. Le sem lehetett tenni. Gyönyörű képek, szép, gördülékeny mondatok. Minden elismerésem. Ebből a történetből, tényleg regényt kellen alkotni és ilyen lendületes, tehetséges írásmóddal nagyon is menne. Nem is értem, hogy miért nem mersz regényt írni (amit az egyik kommentből olvastam). A történet amúgy is megér egy hosszabb lélegzetű történetmesélést, mert Hadrianusz-Antinoosz kapcsolata szerintem most is botrányt kavar, de ha ilyen szépen van ábrázolva , akkor megértené pár ember ennek a mélyebb lelki aspektusát is. Én, mint nő, most látom egészen másként a férfiak homoszexualitását. És rájöttem, hogy milyen szép tud lenni, főleg e két emberen keresztül. Szóval csak bátorítanálak. Most néztem, hogy a kritikák többsége 2015 - ös, remélem a 2021 es hozzászólásom még eljut Hozzád. Lehet azóta már regényt is írtál 😁, még egyszer nagy Gratula!!!!

Anthares
2021.04.22 - 21:15 | 1: - | Anonymus
Ez a történet egyszerűen gyönyörű. Sosem gondoltam, hogy ilyen szép lehet két férfi szerelme, főleg, hogy erős pederasztia rejlik mögötte. Mégis, az írásból csodaszép érzékiség . sugárzik, a nagyon szerény, titokzatosan bájos, csodáló, Antinoosz és az öregedő, kemény, katonai múltjába kapaszkodó, visszafogott, távolságtartó császár között. Azonban, mintha Antinoosz sokkal jobban szeretné Hadrianuszt. Lehet, így is volt. Így kissé olyan mintha a császár büntetésként kapná az ifjú halálát. A végét kissé összecsapottnak éreztem, a történelmi ismeretek fényében. Itt maradt egy apró hiányérzetem, olyan szempontból, hogy a császár végtelen fájdalmát hosszabban ki lehetett volna fejezni. Az írásod nagyon jó. Nagyon szerettem. Le sem lehetett tenni. Gyönyörű képek, szép, gördülékeny mondatok. Minden elismerésem. Ebből a történetből, tényleg regényt kellen alkotni és ilyen lendületes, tehetséges írásmóddal nagyon is menne. Nem is értem, hogy miért nem mersz regényt írni (amit az egyik kommentből olvastam). A történet amúgy is megér egy hosszabb lélegzetű történetmesélést, mert Hadrianusz-Antinoosz kapcsolata szerintem most is botrányt kavar, de ha ilyen szépen van ábrázolva , akkor megértené pár ember ennek a mélyebb lelki aspektusát is. Én, mint nő, most látom egészen másként a férfiak homoszexualitását. És rájöttem, hogy milyen szép tud lenni, főleg e két emberen keresztül. Szóval csak bátorítanálak. Most néztem, hogy a kritikák többsége 2015 - ös, remélem a 2021 es hozzászólásom még eljut Hozzád. Lehet azóta már regényt is írtál 😁, még egyszer nagy Gratula!!!!

Cicelle
2018.04.05 - 23:41 | 1: - | Anonymus
Nagyon tetszett :-)

Desischado
2015.10.18 - 01:10 | 1: - | Anonymus
Elsírtam magam a végén. Szép volt ez a szerelem, és szívszaggató a vége! De mégis szép történet volt! De arra kiváncsi lennék, hogy ki gyilkolta meg Antinoos-t? Arigatou!

2015.04.11 - 11:27 | 1: - | Regisztrált
Amikor pár évvel ezelőtt először hallottam művtöri órán Hadrianusról és a szerelméről Antinoosról, még nem voltam slash rajongó, szóval nem mozgatta meg a fantáziámat a páros, max egy pillanatra meglepődtem. Amikor viszont felkerült ez a történet, rögtön felcsillant a szemem. :) Jó volt látni, hogy mennyire utánanéztél a dolgoknak, így hihető volt számomra a történet.
Azt viszont sajnáltam, hogy nem volt elég személyes a történetük. Végig érezni lehetett egy kis távolságtartást tőlük, mintha utólag lenne felelevenítve valaki által a történetük, csakhogy ahhoz mégis jó néhány meghittebb pillanatot fel tudott idézni a „mesélő”, hogy igazán történelmi leírás legyen. De ezt leszámítva szívesen olvastam, és már várom akövetkező műved. :)

Nelli, Kritika Klubtag
(A Fórumon megtalálsz minket.)

Talán_Névtelenül
2015.03.22 - 09:59 | 1: - | Anonymus
Köszönöm ezt a hiánypótló, üdítő "foltocskát", amit a magam részéről szívesen látnék legalább folttá növekedni. Szerettem volna több párbeszédes részt, kicsit kevésbé távolról szemlélni a páros érzéseit, élményeit. Ez kicsit olyan, mintha egy rövid tartalmi összefoglalója volna egy regénynek, amit szívesen elolvasnék. Valamiért Kasei írásai jutottak eszembe, Ő meg néha mintha beleveszne a kidolgozott részletekbe – nem tudom ott lesztek-e a Meritáborban, hogy összedolgozzatok, de ... –, szerintem jót tennétek egymásnak. :)

Szerző válasza: Szia! Bárcsak azt mondhatnám, ez egy regény kivonata, de én nem vagyok jó regényekben, nekem csak a novellák mennek. :-D De jó a tudat, hogy ha regény lenne, ennyi fülszöveg után szívesed olvasnád. :-D Köszönöm az észrevételeid. Kasei írásait nem ismerem (még), nem tudom, milyen párost alkotnánk. :-) Köszönöm a hozzászólást!

Marysus
2015.03.21 - 23:38 | 1: - | Anonymus
Nagyon szeretem az ókorban játszódó történeteket. Örültem, hogy végre valakinek eszébe jutott ez a páros. Tetszett, csak azt sajnálom, hogy nem lesz folytatása. Bár bízok benned, hisz nagy kedvencem vagy. Köszi.

Szerző válasza: Szia! Már régóta játszottam a gondolattal, hogy írjak róluk. Valós személyekhez mindig nehéz hozzányúlni, főleg, ha sokat kell gyűjteni a történethez. Örülök, hogy szereted az ókorban játszodó történeteket, imádom azt a korszakot. Van a tarsolyomban egy Neroról szóló novella is. :-) Köszönöm a hozzászólásod!



Szeretnél kritikát írni?