Enyém voltál, Tiéd leszek kritikái

Szeretnél kritikát írni?



Pillepolli
2019.12.30 - 23:55 | 22: Életfogytig tartó büntetés | Anonymus
Még mindig imádom Őket. Nagyon-nagyon

Szerző válasza: végre! Ne tudd meg, mit össze kerestem a kritikák közt ezt. :D Köszönöm, hogy ennyire szereted ezt a történetet. Van még hova fejlődnöm sajnos, de igyekszem! Bocsánat, hogy megcsúsztam a válaszokkal. :) Köszönöm, hogy írtál, Drága!

Évi
2019.10.03 - 15:17 | 22: Életfogytig tartó büntetés | Anonymus
nagyon köszi! imádtam!

Szerző válasza: Köszönöm, hogy kitartottál, és végig olvastad! :) Köszi, hogy írtál!

timus
2019.10.03 - 10:11 | 22: Életfogytig tartó büntetés | Anonymus
Nagyon örülök a boldog befejezésnek, szerintem így kerek a történet. Köszönöm, hogy olvashattam, remélem lesznek új történeteid, én biztosan az olvasóid között leszek!

Szerző válasza: Szia! Köszönöm, örülök, hogy tetszett, már van is új. :) Köszi, hogy írtál!

Amina85
2019.09.30 - 18:35 | 1: Viszontlátás | Anonymus
Imádom, imádom. Köszönöm! Bocsi de nem vagyok a szavak embere, csak szerettem volna egy big like-t hagyni neked. 😀

Szerző válasza: Szia! :D Imádom, hogy imádod. Nem kell, hogy a szavak embere légy, már ez is nagyon sokat jelent nekem. :))) Köszönöm, hogy írtál! :)))

Pillepolli
2019.09.30 - 17:45 | 22: Életfogytig tartó büntetés | Anonymus
Rettentően imádnivalóan édes volt. Köszönöm, hogy olvashattam.

Szerző válasza: Szia! :))) Köszönöm, nagyon örülök, hogy tetszett! Végre le tudtam zárni, hogy kezdhessem a másikat. Köszönöm, hogy olvasol, és írtál! :)

moziboszi50
2019.09.29 - 14:23 | 22: Életfogytig tartó büntetés | Anonymus
Naaaagyon tetszett a történet, főleg hogy boldog befejezést adtál neki. Köszönöm szépen, várom a következő sorozatodat!

Szerző válasza: Szia! Köszönöm, édes vagy, örülök, hogy tetszett! Mivel muszáj írnom, hogy levezessem valahol a stresszt, már jön is a következő. Remélem, azt is élvezni fogod. :) Köszi, hogy írtál!

2019.09.28 - 10:57 | 22: Életfogytig tartó büntetés | Regisztrált
Szia. Tetszett a sztori, a párcsere után különösen. Remélem folytatod a többit is, mindig szívesen olvasom, amiket írsz.

Szerző válasza: Szia! Örülök, hogy tetszett! Folytatom, folytatom, csak most van egy, ami felpiszkálta a csőröm, de jönnek még sztorik. :) Köszönöm, hogy itt vagy, olvasol, és írtál! :)

:)
2019.09.28 - 08:45 | 22: Életfogytig tartó büntetés | Anonymus
Jaj,annyira orulok ennek a befejezesnek.Ary igencsak meglepett a fiu keressel nemnezte volna ki belole az ember inkabb Buckra jellemzo az ijesmi.Szegeny jovendobeli udvarlok,Ary feladja majd a lecket nekik abban biztos vagyok

Szerző válasza: Szia! Hát még én, hogy örülök, hogy sikerólt megírni a befejezést! :D Aryt tartottam ideális jelöltnek, Buck pedig élete végégig bosszanthatja, meg sértegetheti :D Köszönöm, hogy olvasol, és írtál!

2019.09.28 - 06:51 | 22: Életfogytig tartó büntetés | Regisztrált
Ezek szerint Vermont hasonló cipőben járt, mint Buck, és hasonlóan nehezen engedte el a múltat. Bár minden jel szerint jobb ember, mint akár Buck, mert szex és szerelem nélkül is meglátta Aryban a fejlődést, és hajlandó volt megbocsátani, sőt, akár segíteni azt, hogy az ügyvéd végleg változtasson. A temetés azt hiszem nagyon jellemző volt, és természetesen a csodás Barrymore család tiszteletét tette Arnold és a fiuk kedvéért. Sőt, még a végén vidám program lett. :)
A kézkéréses, és a kutyás jelenetben nagyon szerettem a fiúkat. Ez az örökös egymásra morgás, szenvedély, energia, ami köztük húzódik teszi őket annyira jó párossá. Ahogy korábban is írtam, inkább kiadják magukból és megbeszélik, amit sok-sok pár eltanulhatna tőlük. Jó látni, hogy Ary már ilyen könnyen kimondja, hogy szereti Buckot, és hogy a házasságot is ő kezdeményezi, pedig elvileg Buck az "érzékenyebb". Szeretem a szerelmüket. A kutyust imádtam, jó húzás, főként, hogy azt lehetett az elején hinni, hogy gyerekről van szó. Örültem is, hogy mégsem. De aztán kiderült, hogy az örökbefogadásra is rávette Buck a férjét, és itt kicsit ráncoltam a homlokomat. Kapcsolati szempontból persze szép, és nem volt rossz jelenet, csak valahogy sosem képzeltem őket szülőnek. Se Buck, se Ary nem igazán olyan személyiség. Persze, öt év alatt változtathattak annyit egymáson, hogy Buck is nyugodtabb legyen, ettől függetlenül ez a szál nem nyert meg teljesen.
Elgondolkodtam, hogy Ary számára nem veszélyesebb-e ügyésznek lenni, mint a bűnözők védőügyvédjének, tekintve, hogy mi mindent tud már róluk, és most azon lesz a marha nagy tehetségével, hogy rács mögé dugja őket. Szerintem az ő múltjával azért nem olyan egyszerű, ha nem védi be valaki a hátát, hiszen Shawn ügye után is csaknem megölették, mint kiderült. No de gyorsan bíróvá vált, ami nem semmi! Hátha így már valamivel jobb és biztosabb.
Összességében meg kellett szoknom az írásmódodat, elég egyedi - ami persze nem rossz -, például hogy a párbeszédeknél sokszor nincsenek gesztusok. De nálad ez valahogy működik, talán mert elég dinamikusan írsz, és mivel kevesebb a szó szerinti leírás, így sodróvá válik. A karakterekkel ügyesen bántál, egyikük sem tökéletes, hibátlan, hanem élő, emberi, és ebben van az erejük, mert elhiszem, hogy ők tényleg ott élnek Portlandben, és jelenleg is egymás agyára mennek, miközben bárkit megölnének, aki bántani merné a társukat. Szórakoztató és még a váltással is elég ügyesen felépített történet lett. Megszerettem ezt a szókimondó stílust. Olvastam volna még velük, mert őket is nagyon megszerettem. Jó érzés tudni, hogy Ary megkapta a méltó, életfogytig tartó büntetését, és hogy cserébe nagyon boldoggá teszi Buckot is. Köszönöm, meg fogom nézni, legközelebb milyen történetet hozol. :)

Szerző válasza: Szia! Húúúúhaaa! Oké, ezen lehidaltam. :D Akkor sorrendben :D 1) Vermont tényleg hasonló cipőben járt, mint Buck, ő Aryra vadászott, mert az Arnoldhoz hasonlók egyszer a börtönben végzik, ha valamit elcsesznek. Viszont, mivel ilyen régóta figyelte, meglátta a változásokat, és tudja, hogy Ary több jót tud tenni a másik oldalon, amivel jóvá teheti az eddig elkövetett hibáit, mint leülni X évet rács mögött. 2) Barrymore család, ők semmi esetre sem hagyták volna magára Arnoldot, már a család része, így a tőlük telhetőt igyekeztek megtenni, még akkor is, ha nem bírták magukban tartani a véleményüket. 3) Mindenképp azt akartam, hogy Ary tegye fel a nagy kérdést Bucknak, Buck lett volna logikusabb, mint említetted "érzékenyebb" fél, de ha úgy vesszük, Ary a gyakorlatiasabb, és mivel már volt házas, ebből a szempontból Buck főnyeremény volt. 4) Kiskutyát akartam :) Macska már volt, kutyus még nem, kutyus kellett, bár ezen is civódtak rendesen. Látni akartam ezzel a betekintéssel, hogyan fejlődnek tovább. 5) Hú, gyerek. Először inkább kitérek arra, amit mondtál erre a veszélyre. Az, hogy Ary átállt a másik oldalra először jogtanécsosként kezdte, DE nyilván elhatárolódott a korábbi ügyeitől. Ezzel a feltétellel tehette meg, azok, akiket korábban védett, nem kerülhettek a kezei alá a másik oldalról, bűnözők viszont mindig vannak, és lesznek is, az újakat már el tudta vállalni, a régieket viszont messzire elkerülte, illetve neki is vannak kapcsolatai, meg Vermontnak, Ary erőssége a lavírozás, ki az erősebb kutya. Amíg pedig tartja az ígéretét, márpedig annak mindenki hisz, mert már bizonyított, addig az élete, és a szeretteié is biztonságban van, én így gondoltam ezt a váltást. Jogtanácsosból lett ügyész, teljesen új ügyekkel, és résztvevőkkel, tiszta lappal, ami esetleg előkerült védőügyvéd korából, azt az ügyet elpasszolta. Bíró lett belőle, mert jól csinálja amit csinál, és mindkét oldal tiszteli, pont azért, mert tudják, hogy több esze van, mint hinnék. Plusz, ha belegondolunk Ary okos, ha keresztbe akarnak neki tenni, kihúzza a megfelelő csontvázakat a szekrényből, amikkel bebiztosította magát. Az más, hogy ezt nem köti a rendőrség orrára. Aztán: Gyerek. Sokat változtak 5 év alatt, és Buck mindig jó családban élt, első sorban ő szorgalmazta, a saját családja adta minta alapján. Ary belement, mert Buck így akarta, és maga is meglepődött rajta, hogy azért élvezi, mert a Rowland és a Barrymore család ég és föld. Barrymore az ideális, idilli család, és Ary meg akarta próbálni. 6) írásmód... hááát... Igen, tudom, hogy érdekes, mástól is megkaptam már, hogy kevés a gesztus, de amikor írom, egy csomószor, ha beleteszem, már úgy érzem túl sok, mint említetted azért, mert dinamikusak, és szinte látja az ember maga előtt, így a gesztusok külön leírására sincs annyira szükség. Nem tudom, miért működik nálam kicsit másképp, viszont tényleg próbálkozom, hogy több gesztust csempésszek bele. 7) Nem szeretem a tökéletes karaktereket, mindegyiknek legyen hibája, mint a valóságban, és a másik így fogadja őt el, minden hibájával együtt. 8) Nagyon hálás vagyok ezekért a kedves szavakért, amikor elkezdtél írni nekem, nagyon rossz passzban voltam, illetve vagyok is, ezek pedig új lendületet adtak a befejezéshez. :) Köszönöm neked, az összes kritikát! :) Hamar jön a következő! :)

skywest
2019.09.27 - 23:24 | 1: Viszontlátás | Anonymus
Szia!Köszönöm a történetet eszméletlen jó volt.Olvastatta magát.Többször újra olvastam pedig nem szokásom.Nagyon jól írsz,magával ragadóak a karakterek.A történeteid talán azért első számú kedvencek nálam mert nincsenek túl szirupozva és megtalálható benne a humor valamilyen formában.(párbeszéd,szituáció).Ismételni tudom magam nagyon jól írsz a stílusod fantasztikus.Csak így tovább.Várom a következő írásodat, írásaidat.Vélemény nyílvánítás nem az erősségem nézd el nekem én csendes megfigyelő típus vagyok de úgy éreztem írnom kell mert megérdemled még ha csak ilyen formába is.Örülök,hogy vagy nekünk,írsz nekünk!:-)

Szerző válasza: Szia! Örülök, hogy ennyire tetszett, bevallom, nem terveztem ilyen hosszan elhúzni, így alakult. Ez nagyon jól esik, köszönöm. :) Nem tartom magam nagy írónak, első sorban magamat szórakoztatom, stresszlevezetésként, csak megosztom másokkal is, hátha élveznék. Én vagyok a legjobban meglepődve, amikor a hozzászólásaitokban ezt olvasom. Jönnek hamarosan a többiek is, és nyugodtan, akár egy mondatnak is nagyon örülök, ha nyomot hagytok magatok után, ez engem is motiválni tud! Nem is kicsit. :) Köszönöm, hogy olvastok, és köszönöm, hogy írtál! Nagyon jól estek a szavaid. :)

skywest
2019.09.27 - 23:23 | 1: Viszontlátás | Anonymus
Szia!Köszönöm a történetet eszméletlen jó volt.Olvastatta magát.Többször újra olvastam pedig nem szokásom.Nagyon jól írsz,magával ragadóak a karakterek.A történeteid talán azért első számú kedvencek nálam mert nincsenek túl szirupozva és megtalálható benne a humor valamilyen formában.(párbeszéd,szituáció).Ismételni tudom magam nagyon jól írsz a stílusod fantasztikus.Csak így tovább.Várom a következő írásodat, írásaidat.Vélemény nyílvánítás nem az erősségem nézd el nekem én csendes megfigyelő típus vagyok de úgy éreztem írnom kell mert megérdemled még ha csak ilyen formába is.Örülök,hogy vagy nekünk,írsz nekünk!:-)

Szerző válasza: Szia! Örülök, hogy ennyire tetszett, bevallom, nem terveztem ilyen hosszan elhúzni, így alakult. Ez nagyon jól esik, köszönöm. :) Nem tartom magam nagy írónak, első sorban magamat szórakoztatom, stresszlevezetésként, csak megosztom másokkal is, hátha élveznék. Én vagyok a legjobban meglepődve, amikor a hozzászólásaitokban ezt olvasom. Jönnek hamarosan a többiek is, és nyugodtan, akár egy mondatnak is nagyon örülök, ha nyomot hagytok magatok után, ez engem is motiválni tud! Nem is kicsit. :) Köszönöm, hogy olvastok, és köszönöm, hogy írtál! Nagyon jól estek a szavaid. :)

Kriszti37
2019.09.27 - 19:01 | 22: Életfogytig tartó büntetés | Anonymus
Szia, minden sorát imádtam olvasni. Várom a további írásaidat.

Szerző válasza: Szia, örülök, hogy tetszett! :) Hamarosan érkeznek. :) Köszi, hogy írtál!

2019.09.27 - 18:56 | 22: Életfogytig tartó büntetés | Regisztrált
Szia! Habár Ary és Buck civódását még legalább 100 fejezeten keresztül olvastam volna, megértem, hogy le akartad zárni a sztorijukat, hogy egy fantasztikus újba kezdess (aminek nem is tudom, ki az értelmi szerzője, de a neve Ra-val kezdődik és mary-val végződik :P ) Nem hibáztathatsz érte egyébként, amiért vállba veregetem magam, mennyire jól ráéreztem Buck és Ary párosában rejtőző lehetőségre, dinamikára :D és ezért nagyon büszke vagyok magamra, de még büszkébb rád, hogy megvalósítottad, hogy hajlottál a szóra, abba pedig, hogy ez a dinamika megszülessen, semmi szerepem nem volt, csakis neked, ezt pedig köszönöm neked. Ary és Buck megkapták a legboldogabb befejezést, amit csak kaphattak, de egy pillanatra sem szűntek meg önmaguk lenni, és ezt köszönöm neked. Most pedig sipirc, mert vár rád egy Scott nevű alak, akit meg kéne írni szélsebesen :D Köszönöm a történtet, köszönöm, hogy vagy :)

Szerző válasza: Szia! Én köszi, hogy csesztettél a párváltással. Elhiszem, hogy még nagyon sokan olvasták volna még a civódásukat. :D Igen, tudom, jelenleg is azt körmölöm, úgyhogy nemsokára startolhat. :P Ary és Buck szívemhez nőtt páros, csak a legjobb jár nekik. És igenis, körmölök! :)))) (ás nem vagyok írógép, ahogy discordon annak neveztél XDXDXD) Köszönöm ugyanezt! :)

2019.09.27 - 16:40 | 22: Életfogytig tartó büntetés | Anonymus
Köszönöm!

Szerző válasza: Szívesen! Köszi, hogy nem hagytad üresen! :)

2019.09.25 - 20:35 | 21: Te rendeltél taxit? | Regisztrált
Helyes, Buck. A sírkő is megváltozott, és ez alighanem az utolsó lépés volt afelé, hogy igazán továbbléphessen, és Shawn már tényleg csak emlék maradjon, ne pedig árny.
Ezúttal a kedvenc jelenetem egyértelműen az volt, amit Ary és Buck leművelt Julian előtt. A szituáció, a párbeszéd, hogy mennyire jellemző volt rájuk, és mégis az egész ingerült játékossága. Hiányozni fognak ők ketten, ha befejezed a történetet. Úgy látom, a nyomozó kapcsán sem tévedtem nagyot, a munka kapcsán is a helyes irányba billenti Aryt. Vermont zsaru létére jó fej, és határozottan bírtam ezt a kicsit kémesdi vonalat, hogy mindketten utána jártak a másiknak, meg hogy Vermont mennyi mindent megfigyeltet, és mennyi mindenről tud. Azért egy átlag nyomozónál ez aligha lenne így, sem erőforrása, sem lehetősége erre. A nyomozónk beépített FBI-os? Csak viccelek. :) Kíváncsian várom a folytatást. Szép hosszúra kívánom, sok Aryval és Buckkal, meg a remélhetőleg évek múltán is boldog életükkel. ;)

Szerző válasza: Igen!!! Buck és a sírkő is megváltozott. Buck és Ary nem tudnak létezni viták nélkül, igénylik, hogy a másik idegesítse, ha nyugodt, és nyugtassa, ha ideges. Nekik ez lételem, ettől annyira dinamikusak, mert még a legkomolyabb vitájuk is olyan, mint a forrócsoki. Egyszerre ingerültek és játékosak. Az utolsó fejezetben pedig kiderül Vermont titka. :) Valóban, nagyon sok mindent tudott Aryról, amit normál esetben nem kellett volna. Majdnem, majdnem, közel jársz. :D Sajnos nem túl hosszú a vége, de betekintések lesznek, miképp halad a boldog életük. :) Köszönöm szépen, adtál egy löketet, hogy keretet, és a végére pontot kapjon a sztori. Remélem a vége is tetszeni fog! :))))

[Előző] 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 [Következő]

Szeretnél kritikát írni?