Anda quenta sintavë kritikái

Szeretnél kritikát írni?



2020.05.11 - 16:04 | 4: Fingon | Regisztrált
Kedves Stray Breeze! Kérdésedre válaszolva: de igen, feltűnt a végén az utalás, csak elfelejtettem írni... :D Az utolsó előtti bekezdés elején felsejlett már bennem, hogy ez mire lehet utalás, de az egészet az "és az éjszaka elmúlik majd!" rész tette egyértelművé. :) ;) Üdv: Míriel

Szerző válasza: Kedves Miriel!
Igen, pontosan arra a bekezdésre gondoltam. :D Gondoltam rá, hogy leírom queányul, de aztán mégse... ^^" Örülök, hogy legalább ezt sikerült összehoznom. :D Köszönöm a választ! :)
Üdv, S.B.

2020.05.11 - 14:01 | 4: Fingon | Regisztrált
Kedves Stray Breeze! Nagyon örültem, amikor szóltál, hogy felraktad a következő fejezetet, úgyhogy mint láthatod, jöttem is hamarosan olvasni. :D Először is nagyon tetszett a témaválasztásod, hiszen Fingon és Maedhros barátsága egy rendkívül megható és megrendítő történet. Nagyon szép volt, hogy Fingon végig Maedhrost helyezte gondolatai középpontjába, mintha a gondolataival próbálná elérni őt és kommunikálni vele. Az egyedüli dolog, amit szerintem kicsit jobban ki lehetett volna fejteni, az az, hogy Fingon 1) miért cipelte magával a hárfát, 2) hogyan jutott arra a döntésre, hogy minden veszély ellenére ő most itt szépel lecsücsül és zenél egyet. :D Mármint igen, az utóbbiról írtál valamennyit, de szerintem azt lehetett volna még részletezni egy kicsit... De ez lehet, hogy csak az én hülyeségem. :) :D A vége is nagyon jó volt, ahogy kiderült belőle, hogy Fingon egyrészt mennyire szereti barátjaként Maedhrost, másrészt mennyire felnéz rá, hiszen arra utal ugye, hogy ő lesz a noldák nagykirálya. Fingon számomra mindig is az optimizmus, a törődés és a reménykedés megtestesítője volt, és ez a novella mindezt gyönyörűen bemutatta. :) Nagyon köszönöm, hogy olvashattam, már várom a következőt! :) <3 Üdv: Míriel

Szerző válasza: Kedves Miriel!
Uuuu, köszönöm szépen a szupergyors kritikát, nagyon megörültem neki! ^^ :D
Igen, én is hasonlóak érzek Fingon és Maedhros barátságát illetően (ami szigorúan csak barátság, semmi több! xD). És ha belegondolsz, az ő kapcsolatuk nem csak megható, de az egymás iránti hűségük egész Beleriandra hatással volt. Onnantól kezdve, hogy Fingon megmentette Maedhrost, mire ő lemondott a trónról, a Nirnaethig végigkísérte mind a tündék, mind az emberek sorsát. (Gondolok itt Túrinra és a sisakjára is.)
Hmm, azt mondod, jobban kellett volna indokolnom a hárfát? Talán igazad van, de én amikor írtam, nem éreztem fontosnak, hogy kitérjek rá. Amikor olvastam a Szilmarilok ezen részét, valahogy azonnal elkönyveltem magamban, hogy Fingon számára fontos a zene, és kész. Ahogy Maglort is úgy képzelem el, hogy mindenhova hurcolássza magával a hárfáját indokolatlanul, úgy Fingont is. xD Nem gondolnám, hogy előre eltervezte, hogy ezzel találja meg Maedhrost, elvégre nem tudhatta, hogy Angband belsejében tartják fogva, vagy sem. Inkább azt próbáltam meg kihozni belőle, hogy csak magának énekel, hogy erőt merítsen belőle, ott fent a hegyoldalon más úgysem hallaná (vagy legalábbis ő azt hitte). Ezért lepődött meg, hogy Maedhros fejezte be a dalt. :) Uh, remélem, kimerítő magyarázat volt! xD És egyébként köszi az észrevételt. :)
Még egy kérdést, ha megengedsz: mennyire volt szembetűnő az utalás a végén? Igyekeztem majdnem pontosan ugyanúgy fogalmazni, ahogy a könyvben is volt, ami előrevetítheti a noldák és Fingon sorsát. Húgomnak amikor mutattam este, neki nem esett le, és azt hiszem, én nem voltam elég egyértelmű, ha te sem jöttél rá... :D
Köszi még egyszer, hogy írtál! Ígérni nem merek semmi pontosat, hogy mikor jön a kövi rész, de az biztos, hogy nem kell majd rá annyit várni, mint erre kellett. ;) Kitartást még erre a pár napra!
Üdv, Stray Breeze

2019.06.28 - 07:52 | 3: Sauron | Regisztrált
Kedves Stray Breeze! Először is még egyszer ezer bocsánat a késlekedésért... :D A történetről: tetszett, hogy Sauron szemszögéből íródott, ahogy az is, hogy az elején kicsit úgy lehetett érezni, hogy a személyisége egybefolyt az álcájáéval. Picit olyan volt, mintha nem lenne a lelke mélyéig gonosz; persze a célja az volt, de az, hogy mennyire csodálta Celebrimbor munkáját mégis azt sugallta, hogy ekkor még érzett valamit a színtiszta gyűlöleten és haragon kívül. Ennek talán ahhoz van köze, hogy Morgoth bukása után egy ideig megpróbált jóvá válni? :) Érdekes, hogy az elején ugye Sauron még kívülről nyugodt és higgadt, a közepén már dühödt, és a végén meg már igazából semmit nem érez, és ezt a három állapotot tökéletesen tördeli a Gyűrűvers. Ez a tagoltság szerintem jól bemutatja, hogyan vált Sauron olyanná, mint Morgoth idején, illetve talán még annál is kegyetlenebbé, hiszen most már nem parancsolt neki még Melkor sem. Apropó, Morgoth... Szerintem ő is valahogy így válhatott gonosszá, ilyen érzelmi fázisokkal annak idején, nem? :D Szóval nagyon tetszett, ahogy bemutattad az új Sötét Úr felemelkedését, és már várom a következő részt! :3 :D Üdv: Míriel

Szerző válasza: Kedves Míriel! Neked is csak azt mondom, jobb későn, mint soha... Örülök, hogy itt vagy! :D
Sauron egy összetett karakter, összetettebb, mint amilyennek elsőre tűnik. Tolkien világa soha nem volt fekete és fehér, és ezt szerettem volna rajta keresztül érzékeltetni. Maironként még nem volt több, mint Aulë egyik maiája, és ő maga is kovács volt, ezért akármennyire is engedett a sötét oldalnak, a lelke legeslegmélyén szerintem még mindig ott volt a kovácsmunka szeretete, és tudta értékelni a szépséget. Celebrimbor felé meg szerintem volt egy egyfajta csodálattal vegyes féltékenysége, azért is volt számára olyan fontos őt a befolyása alá hajtani. Nagyjából hasonló okokból, mint anno Melkornak Fëanort: Celebrimbor volt olyan fontos személy, hogy ha őt megnyeri magának, akkor egész Eregiont, és hát egy darabig össze is jött neki a dolog... :D
Egyébként az sincs kizárva, hogy az Másodkor első felében megpróbált jóvá válni, de hogy őszinte legyek, erre nem is gondoltam! :D De amúgy igen, Annatarként szerintem akarva-akaratlanul is felvett/átvett néhány olyan tulajdonságot, ami egy hangyányit kimozdította a Sötét Úr szerepből.
Örülök, hogy észrevetted a Gyűrű-vers általi tagolást, nem gondoltam, hogy ez ennyire érzékelhető lesz! :) Igen, Sauron már azelőtt sem volt ártatlan, de azzal, hogy a legnagyobb nyugalommal vet véget Celebrimbor életének, aztán kitűzeti egy karóra, szerintem elérte kegyetlensége kiteljesedését.
Morgoth? Hmm... Igen, talán hasonló dolgok játszódhattak le nála is. De ebből azt hiszem, egy elég hosszú pszichológiai esszét lehetne írni, mi csúszhatott félre náluk, hogy a hatalmukat rossz célokra használták fel. xD
Köszönöm szépen a tartalmas kritikát, várlak majd vissza a kövi fejezetnél! ;) :D Üdv: Stray

2019.06.27 - 22:21 | 3: Sauron | Regisztrált
Szia! Kissé elkéstem ugyan, de itt vagyok! ^^ Szóval. Érdekes szemszöget választottál, mert Sauron ritka téma. De nagyon jól adtad át szerintem, élethűen leírtad. Szegény Celebrimbor... :'( Sauron olyan kegyetlen, és ez érződött az íráson. Jól átadtad az érzést. Tetszett, hogy a Gyűrű-verset is beépétetted a történetbe. Negatívumot nem találtam benne. Csak így tovább! Üdv.: Lothril Naethril CritiCAT (a Fórumon megtalálsz minket) Ui.: Mikor jön a következő?^^ :-)

Szerző válasza: Szia! Semmi baj, a lényeg, hogy itt vagy! :D
Sauron valóban ritka téma, igen. Szerintem azért, mert a negatív szereplőket kicsit nehezebben ragadja meg az ember. Nehezebb megérteni a motivációit, gondolatait, cselekedeteit stb., mint egy pozitív hősnek, és Sauron (mert hát ő mégiscsak Sauron), egy félelmet keltő, megfoghatatlan, a világot irányítani akaró személy. De ha egyszer "lecsupaszítod" róla ezeket a dolgokat, nagyon is emberi tulajdonságokat találsz mögöttük, amik már kézzelfoghatóbbak, szavakkal leírhatóbbak. Persze ez nem azt jelenti, hogy nekem nem jelentett kihívást, sőt. De pontosan ettől volt olyan izgalmas írni róla. :) Köszönöm, hogy úgy gondolod, hogy sikerült!
Hát igen, szegény Celebrimbor... Akárhányszor a halálára gondolok, sírhatnékom van, úgyhogy nem volt könnyű dolgom azzal a bekezdéssel... :D
Igen, igyekeztem a Gyűrű-versikét valahogy úgy beleépíteni, hogy megadja a történet keretét. Hiába Celebrimbor volt a főszerepben, mégiscsak a Gyűrű volt az, ami hajtotta Sauront az elejétől a végéig.
Hogy mikor lesz új fejezet? Nem is tudom, szeretnék még a nyáron összehozni egyet, de mostanában kicsit megrekedtem a crossover ficem írásával, és most azzal tervezek haladni (meg átolvasni/írni a legújabb feltöltésre váró fejezetet). De szerintem 1-2 hónapon belül mindenképp, már tudom is, ki lesz a következő "áldozatom". :D
Köszönöm a kritikát és az elismerő szavakat! Üdv: Stray Breeze

2019.05.20 - 22:14 | 2: Lúthien | Regisztrált
Szia! Végül is egy hatalmas késéssel én is befutok a kritikámmal... Amikor először elolvastam, nem volt már időm meghallgatni a számot, és azután sem. De most, ahogy betettem, rácsodálkoztam, hogy az egyik barátnőm éppen tegnap küldte át, és kérdezte meg, hogy Lúthien nem-e Tolkien karaktere... Na, de jöjjön a lényeg, maga a kritika: húú, ez eszméletlen jó! :-D Komolyan! Először azt hittem Berenhez szól majd, de ez a Mandosos megoldás jobb! Szépen van adagolva a történet, fokozatosan. Ez is tetszett benne! Na meg a képeid! *tanulhatna tőled is* Az utolsó két mondatot nagyon eltaláltad! Igen, egyszer meghalnak majd, de még előttünk áll a boldog élet egymás oldalán! <3 <3 <3 Köszönöm a feltöltést! :) Lothril Naethril, CritiCAT (a Fórumon megtalálsz minket)

Szerző válasza: Szia Lothril! Semmi baj, jobb későn, mint soha, a kritikádnak meg ígyis-úgyis nagyon örülök!^^
Köszönöm a kedves szavakat, reméltem, hogy nem fogod túl nyomasztónak találni, és téged is leveszlek a lábadról Lúthiennel... *pirul* Egyébként igen, valamiért túl "mainstream"-nek éreztem volna, ha egyenesen a szerelméhez szól. Így, hogy Mandost szólította meg, egy kicsit talán... hogy is mondjam... más. xD Köszi, hogy te is kiemelted az utolsó két mondatot. Igyekeztem nem azt hangsúlyozni, hogy jaj milyen rossz lesz nekik, hogy halandók, hanem az előttük álló, hosszú, boldog életet. :)
Köszi még egyszer, hogy írtál! Üdv: Stray

2019.05.08 - 19:34 | 2: Lúthien | Regisztrált
Ai, mellon nín! Jócskán megkésve bár, de végül eljutottam a kritikaírásig is. :P :D Hanyag módon a fejezet címét nem olvastam el először, szóval az elején nem is értettem, kinek a szemszögéből íródott a novella, de így szerintem még jobb volt, hogy fokozatosan adagoltad az információt. :) Nagyon tetszett, hogy nem próbáltad meg leírni Lúthien énekét szóról-szóra. Olvastam már egy-két próbálkozást a témában, de szerintem mi, halandók soha nem írhatunk olyan szépet, amilyen ez a dal volt a történetben. Na, ez elég... nyálasan hangzik, de remélem, érted. :D A dal, amit mellékeltél hozzá nagy kedvencem, és így másodjára kb. pont annyi idő alatt olvastam el a novellát, mint amilyen hosszú az ének volt, szóval tökéletes volt az összhang. :) Az is tetszett, hogy bár a végén nem mutattad be Beren és Lúthien életének folytatását, előrevetítetted nemcsak a halandóság terhét, hanem a boldogságukat is az "Élni fogunk" kijelentéssel. Összességében nagyon megfogott az egész hangulata és érzelemvilága; szerintem talán még jobb is lett, mint az előző. ;) Várom a következő részt! :) <3 Üdv: Míriel

Szerző válasza: Sziaaa! :D Nincs semmi baj, örülök, hogy végül idetévedtél. ;)
Már jó előre tudtam, hogy ez a novella Lúthien szemszögéből lesz, és hogy nem egyenesen Berenhez szól majd, aztán Mandos valahogy kézenfekvőnek tűnt. :D Az első gondolatom az volt, hogy az éneke maga lesz a teljes novella, de aztán pont azért vetettem el, amit te is írtál. Elvégre, ha még maga Tolkien sem tudta szavakba önteni, akkor én hogyan is tudnám... :D Szóval ja, értem, hogy mire gondoltál.
Amúgy igen, a Lúthien's Lamentet nagyon szeretem, amíg írtam, felváltva hallgattam azt, és az Oonagh Tinúvieljét. Örülök, hogy bár nem szánt szándékkal, de sikerült összehangolnom a novella hosszúságával.
Köszönöm szépen a kritikád, nagyon jólesik, hogy így tetszett. *-* (ez az, végre leírhatom a csillagszeműt!) Nem gondoltam, hogy ennyire meg fogok vele szenvedni, de ezek szerint megérte! ^^
A kövi rész pedig lassan, de biztosan érkezik majd... Szerintem valamikor júniusban. :)
Üdv, Stray Breeze

2019.04.30 - 16:34 | 2: Lúthien | Regisztrált
Szia! Tudom, hogy rettentő beképzelt dolog egy másik műnél a sajátot felhozni DE. :D Engem ez borzasztóan emlékeztet arra a novellára, amit én írtam Aragorn-( MAJDNEM ÉOWYNT ÍRTAM JESSZUS)szóval Arwenről. Ugyanaz a megfoghatatlan szerelem, az az örök ígéret van benne. Tökéletesen adtad vissza ezeket az érzéseket. :) Üdv: BaO2

Szerző válasza: Szia! Ne viccelj, enyém a megtiszteltetés, ha emlékeztet valamire, ami a sajátod. :) Kíváncsivá is tettél az Aragrnos-Arwenes novellád kapcsán. Merin fent van? :)
Köszönöm, hogy így látod, nagyon féltem attól, hogy nem sikerült úgy leírnom Lúthien szemszögét, ahogy szerettem volna, még visszaolvasva is kicsit mesterkéltnek tűnt. De örülök, hogy tetszett, igyekeztem az "örökkévalóság" fogalmát megragadni. :D Üdv, Stray Breeze

2019.03.01 - 19:26 | 1: Manwë | Regisztrált
Suilad, Stray Breeze! Itt vagyok; bár késve ugyan, de természetesen írok neked kritikát. ^^ Nagyon magával ragadó volt ez a kis szösszenet, azonnal beszippantott a hangulata! Komolyan, nagyon jól írsz, és gyönyörűen fogalmazol! Amikor pár nappal ezelőtt először olvastam, nekem is szemet szúrt az az ellentmondásos rész, de már kijavítottad, és szerintem ez így most tökéletes. Legalábbis számomra biztosan. Most ez abszolút pozitívra sikeredett, de az is jó, nem?^^ :-D ;-) Köszönöm a feltöltést! Sok ihletet és időt kívánok a következő szösszhöz! Üdvözlettel: Lothril Naethril, újdonsült Kritika Klub tag (a Fórumon megtalálsz minket)

Szerző válasza: Szia Lothril! Köszönöm szépen a kritikát, nagyon örülök, hogy ennyire tetszett! :) Őszintén szólva kicsit féltem tőle, hogy nem fog neked tetszeni a talán túlságosan komor hangulata miatt, úgyhogy nagyon örülök, hogy nem így történt. ;)
Iiigen, Miriel felhívta a figyelmem arra a hibára, köszi, hogy te is jelezted! Legalább most már tudom, hogy minden egyes szóra alaposan oda kell figyelnem, főleg egy ilyen rövid kis szösszenetnél. ;) :D
Még egyszer köszi, hogy írtál, nagyon jólesett! Üdv: Stray Breeze

2019.02.28 - 18:39 | 1: Manwë | Regisztrált
Kedves Stray Breeze!
Nem mondhatnám, hogy szeretem a Szilmarilokat. Viszont. Érdekes módon egy csomó mondatodtól kirázott a hideg, de ezt most jó értelemben mondom. Főleg azoknál a részeknél, ahol az érzelmekről írsz. :) szóval jó lett, ügyes vagy. Üdv:BaO2

Szerző válasza: Kedves BaO2!
Tudtam, hogy neked nem tartozik a Szilmarilok a kedvenceid közé a Prof. műveiből, éppen ezért nem kicsit lepett meg a kritikád. Azt pedig el sem tudod képzelni, mennyire jólesett, amit írtál, azt hiszem, ennél nagyobb elismerést nem is remélhettem volna így, a legelső egypercesem után. :) Úgyhogy köszönöm szépen, hogy feldobtad a napomat! Üdv: Stray Breeze

2019.02.26 - 19:34 | 1: Manwë | Regisztrált
Szia Szray Breeze! Itt vagyok, amint ígértem, bár jóval később, mint szerettem volna, amiért elnézést kérek, de hát elég kemény a suli mostanság... :/ :D Nagyon tetszett ez a kis szösszenet, külön kiemelném a "Bosszút a Világ Fekete Ellenségén, ki elvett tőled mindent, mi drága volt neked" és az Örök Sötétségről szóló részt, meg persze az utolsó két sort, mert naagyon tetszenek! ;) :D Főleg ez az ellentétes lezárás... :3 De hogy rosszat is mondjak (azaz hogy visszafogjam magam, és ne csak értelmetlen rajongás legyen a kritikámból), szeretném megkérdezni, hogy ha a Fák már halottak és sötét van, miért ünnepel még a tömeg? :D Lehet, hogy úgy értetted, hogy "ünneplésre összegyűlt", vagy "nemrég még ünneplő" tömeg, de nekem valahogy ez nem annyira jött le... :/ ;) A másik az, hogy Manwe egy kicsit talán túl... khm... töketlen... XD Mármint szerintem azért határozottabb és szigorúbb volt belül, bár a cselekvései alapján valóban illik rá ez a jellem, de ugye ez főleg azért van, mert a valák gondolatban beszélgetnek egymással, amit a többiek nem hallanak... :D Szóval végül is érthető, hogy így ábrázoltad őt, de engem egy picit akkor is zavar. :D Összességében nagyon jó kis történet-szilánk volt, és nagyon tetszett, hogy Manwe nem csak külső szemlélő, hanem megszólítja pl. Feanort, és még egy pozitívum, hogy nagyon sok érzést fölsorakoztattál mind Feanor, mind Manwe részéről, amitől az egész sokkal élethűbb lett. ;) Köszönöm, hogy olvashattam, és várom a következőt! <3 Üdv: Míriel

Szerző válasza: Szia Miriel! Juj, nagyon örültem a kritikádnak, mikor megláttam, köszönöm szépen! :3 :D Annak meg különösen örülök, hogy elnyerte a tetszésed! Hát igen, Fëanor akárhogy nézzük, egy elég ellentmondásos jellem, ezt igyekeztem folyamatosan érzékeltetni, különösen a lezárásnál. :) A "Világ Fekete Ellensége" sem hiányozhatott, elvégre így hívta Melkort mindenki ezután, úgyhogy én is próbáltam nagy jelentőséget tulajdonítani neki. Az ünneplő tömeggel kapcsolatban teljesen igazad van, amikor írtam, bele sem gondoltam, hogy az a bizonyos tömeg már egy ideje nem ünnepel... :) Azt a részt szerintem javítom. ;) Manwéről: Talán valóban egy kicsit töketlennek tűnik, így elolvasva tényleg az jön le minden harmadik sorból, hogy ő mennyire tehetetlen... De szerintem ez egyrészt jogos, másrészt nem. Manwénél egyébként szerintem nagyon nehéz eldönteni, milyen is volt, mert nála valamiért folyton azt éreztem a Szilmarilokban, hogy igyekszik jól uralkodni, még a döntéseket sem egyedül hozza meg többnyire, de mégsem tartom gyenge jellemnek. Amitől talán egy kicsit kevésbé tűnt volna ennyire tehetetlennek, ha beleírtam volna, hogy azért azt nem nézte tétlenül, hogy Melkor szökni próbál... Még gondoltam is rá, hogy valahova bepasszintom egy mondat erejéig, de egyrészt valahogy sehova nem illett bele, másrészt ez a "tehetetlensége" inkább Fëanorra és a noldák lázadására vonatkozott. Elvégre azért valóban nem tett semmit, hogy megállítsa őt, bár ez inkább volt egyfajta "külső kényszer": ha csak rajta múlt volna, lehet, megakadályozta volna a történéseket. És igen, ezt valóban nem sikerült kellőképpen érzékeltetnem. :) Örülök, hogy összességében tetszett, a negatív kritikát meg külön köszönöm, elvégre a hibáiból tanul az ember. :) A kövi fejezet még nem tudom, mikor kerül fel, mert egyelőre csak azt tudom, kikről fog szólni, de túl sok ötletem még nincs hozzá. Üdv.: Stray Breeze



Szeretnél kritikát írni?