Nem Véreb, nem Kismadár kritikái

Szeretnél kritikát írni?



Gita
2021.02.21 - 23:30 | 15: 15. fejezet | Anonymus
O hat csak most bukkantam ra a tortebetre es latom, hohy nahmgyon régóta nincs friss fejezet de azert remenykedem, hatha folytarod majd valamikor

tournesol
2020.07.10 - 13:42 | 15: 15. fejezet | Anonymus
Ritkán szoktam Merin új történeteket olvasni, de ebbe nagyon beleszerettem. Abszolút visszaadja a karakterek jellemét, teljesen fel lehet ismerni az eredeti vonásokat bennük. Tetszik a történet tempója is, a két szemszög váltakozása, az iséert szereplők felbukkanása, említése. Remélem, hamarosan folytatod még, engem nagyon érdekel, hogy hogyan alakul Sansa és Sandor kapcsolata!

Pergamen
2020.04.03 - 11:56 | 15: 15. fejezet | Anonymus
Szia! Most találtam a történetedre, nagyon tetszik. Kíváncsi vagyok milyen fordulatokat kreálsz még, hogy alakítsd a párosodat. Tetszik hogy mind a két nézőpontot megismerhettem, mert ettől sokkal könnyebb átérezni szerintem a karaktereidet, akiket egyébként számomra nagyon jól jelenítesz meg, legalábbis az eredeti történetben elég hasonlónak képzeltem őket. Remélem kitartóan írsz mert nagy örömöt adsz minden új fejezettel számomra a karanténban ;)

2020.03.24 - 21:50 | 15: 15. fejezet | Regisztrált
Kedves barett! Ó, szegény Sansa! Kíváncsi voltam, elmondja-e Colemonnak, miért jött. Így viszont – bár kicsi a valószínűsége – mi van, ha mégis babát vár? :[ Aranyos, hogy Sansa próbálja átterelni az érzelmeit Harryre, de nem igazán megy neki. El kell felejtenie Sandort, az tuti, hiszen hamarosan indulnak vissza. Oda meg Baelish fattyát nem viheti kedve szerint magával. A lovas jelenet kicsit sutának tűnik. Stranger nem szelídül meg ilyen könnyedén, ahogy Sansa gondolja. Csoda, hogy megúszta a találkát, és amúgy jó hülye volt, hogy dugdosta oda a kezét. Egyébként egy kis javaslat ide: ha ideges a ló, hátracsapja a fülét, de gondolom, ezt te is tudod. Én így képzeltem el, de láttam, hogy a szövegben nem láttam. Szép mondat, mi?:D Ha a Clegane-ek házának jele ló lenne, mint a Brackeneknek, és esetleg északibb vére lenne, akkor előfordulhatna, hogy olyan kapcsolatot ápol a Véreb a lovával, mint a Stark gyerekek a farkasaikkal.Köszi, hogy megírtad! Üdv: BaO2

2020.03.02 - 20:31 | 14: 14. fejezet | Regisztrált
Vannak ezek a szuper hangulatfestő bekezdéseid... Ez is egy olyan:"Szekrénye előtt eltöprengett, de a tegnap esti kacér ruha után valami egyszerűbbre vágyott, Gretchelnek pedig meghagyta, hogy csak a halántékánál lévő tincseket fogja össze, a többit hagyja kiengedve. Égett barna színű haja engedelmes hullámokban omlott a hátára, mikor már a szentély felé igyekezett. Hite ugyan megrendült a vele történtek óta, mégis mindennap elment oda, mert azért még mindig szerette az ottani nyugodt hangulatot. És már csak azért is, mert egy septának nevelkedett lánytól ez elvárható volt." Nagyon szeretem ezeket. Azonnal beszippantanak. Na, de vissza az elejére: MÁR nagyon vártam a sansás fejezetet!. Talán... szóval remélem, hogy Petyr nem jön rá a titokra. Elvégreő azt tudja, hogy Sansa rettegett a vérebtől. Esetleg azt gondolhatja, hogy Sandor megerőszakolta, de gondolom, akkor azonnal holdteával kínálgatná, ha nem is vígasztalná.. jaj, nem tudom. Tetszik, ahogy Strangerről írsz. Annyira visszaadja a paci lendületét és természetét :) Köszi, hogy megírtad! Üdv: BaO2

Szerző válasza: Kedves BaO2! Titkon mindig aggódok, hogy az ehhez hasonló "hangulatfestő" bekezdések időhúzásnak tűnhetnek, de lelkendezek, ha nem így van :) Petyr... Hát, róla én se nagyon mernék nyilatkozni. Para a pasi :D Mármint azt tudjuk, hogy Ned halála után bejelentkezett Cerseinél ő is férjjelöltnek Sansa kezéért, de én sem hiszek abban, hogy pusztán a szívjóság vezetné, és csak segíteni akar Catelyn lányának... Idegent (avagy Strangert - mennyivel jobban hangzik így a neve) nagyon csípem, jó páros Sandorral, cukik :D Nagyon igyekszem, hogy a csődör is hihető maradjon. Nem tagadom, fog még szerepelni, egészen beleástam magam a lólélektanba, remélem, nem okozok csalódás! És végszóként ismét ki szeretném emelni, hogy mennyire örülök, hogy írtál ennyi sok kritikát, köszönöm szépen! :3

2020.03.02 - 20:28 | 13: 13. fejezet | Regisztrált
Kedves barett! Vú. Tyűha. Ezt a fejezetet már valamikor olvastam, emlékszem. Ha már írtam volna hozzád, akkor itt lesz egy másik kritika is. :D "Muckal viszont durva volt, nem érdemelte meg az a szerencsétlen kölyök. Az elmúlt időszakban afféle alakuló kötödést érzett útitársai felé, ami korábbi katonatársaival nem volt meg. Úgy látszik a némasági fogadalom leginkább a saját javára vált. Amikor bezzeg beszél, hát, hamarosan kő kövön nem maradt. Sose érdekelte ez, de se a Nyugatföldeken, se Királyvárban nem érezte azt a különös harmóniát, amit a Csendes-sziget adott neki. " Ez a bekezdés nagyon kellemes hangulatot teremtett. Szerettem. Az, amikor Sandor és Sansa a lehetséges gyerekükről beszélnek, nagyon megható. Főleg, hogy Sansa azért megkérdezi, hogy Sandor akarja-e. Persze, ha igent mondott volna, az elég sok problémát vetett volna fel. Igen, Harry biztos nem bocsátana meg, a Clegane-ház hadereje pedig nem lenne elég Sansának... jaj, nehéz. Nem nézném ki Sansából, de ha viszonylag hamarosan lenne Harryvel az esküvője-nászéjszakája, akkor beadhatja a Clegane-gyereket Hardyngnak is. Nem vallana Sansára, de ha megnézzük azt az elméletet, hogy Robb Brandon Stark fattya, akár párhuzamot is vonhatnánk a "leendő" Clegane-fivel....csak mondooom. :D ÉS lehet is, hogy ez lesz a forgatókönyv, mivel látszólag Sansa retteg attól, hogy Colemontól kitudódik a kis titka... Vajon Myrandának elmondja majd?

Szerző válasza: Kedves BaO2! Nagyon örülök mindig, amikor sikerül "karakterben" maradnom, és hihető gondolatokat tudok nekik adni, annyira jó érzés! De tudod, mi jobb ennél? A teória :D Amikor a történetemre érkezik továbbgondolás, elmélkedés, nagyon izgi, imádom <3 Mondjuk, megnézném, hogy "A Hét Királyság Nagy Házainak Leszármazási Ágai és Története Számos Magas Úr, Nemes Hölgy és Gyermekeik Leírásával" c. könyvben hogyan jellemeznék a Hardyng-Stark (Clegane fattyú) porontyot. Hasonló lebukás lehetne, kb mint Cersei-Jamie viszony. Viiiiszont: Brandon Stark fattya lett volna szegény Robb? Mi'háhogy? Erről nem is hallottam! Uhh, mekkora illúzió-zúzás lenne, Catelyn! :D De nem hiszem, mintha az egyik fejezetében elmondta volna, hogy Ned vette el a szüzességét, szóval eszerint Brandon bátyja nem nagyon kavarhatott volna vele. Vagy hogy? Á, most rögtön utána kell ennek néznem :D (Na jó, előbb még válaszolok a másik kritikádra is :))

2020.03.02 - 20:20 | 12: 12. fejezet | Regisztrált
Kedves barett! Ez a fejezet is alátámasztja, hogy mennyire jól tudod visszaadni Sanyi karakterét. Szerettem olvasni a gondolatairól, bár, megjegyezném, elcsodálkoztam azon, hogy ennyit töpreng az ügyön. :) Megyek, olvasok tovább, hisz van még itt fejezet! BaO2

Szerző válasza: Kedves BaO2! Bár a késői válasz miatt nem így tűnhet, de már nagyon vártam a véleményed :) Igen, Sandor talán meglepően sokat elmélkedik, kissé fejbekólintották az események. :D Egyébként szerintem a marcona külseje ellenére, meglehetősen mélyérzésű szegény pali, hiszen a történetben, mint férfiember, ő hullajtott a legtöbbször könnyeket (okkal persze, nem rinyálás volt). Remélem, azért nem tüntettem fel nagyon "picsogósnak" :)

2020.02.29 - 00:11 | 14: 14. fejezet | Regisztrált
Szia! Már nagyon vártam ezt a részt, nem is csalódtam. :3 Gratulálok a bétádhoz, hátha így könnyebben megy a javítgatás. Sansa előttünk nő fel, a részévé válik az alteregója, tudom, hogy Sandor és az ő kapcsolata nem cukormázas, de azért remélem nem is tragikus vég. és lehet közös jövőjük. A hold teából ivott amúgy terhesség ellen, vagy csak én felejtettem el, vagy nem ivott? *gondolkodik* xD Sok sikert, várjuk a következő részeket!

Szerző válasza: Szia Inata! Szerintem a GoT világában már az happy endingnek számít, ha megélik egyáltalán a végét, bocsi :D De az biztos, hogy nehéz ügyük van. A hold teát csak most említette neki Sandor, a következő részben még lesz róla szó. Köszönöm Inata a lelkesítést, hamarosan fog jönni is fog az új rész, már a Ziánál, a bétámnál leledzik! :)

2020.02.10 - 03:13 | 13: 13. fejezet | Regisztrált
Szia! Örültem nagyon ennek a hamari fejezetnek, és hát ez meglephet, de egyre jobban tetszenek a részek. Az elején is jó volt a stílusod, de talán mostanra érett úgy oda a történet is, hogy semmi merevséget nem érzek benne mikor olvasom, és szilárdultak meg számomra a karakterek. Izgalmas is eléggé, pedig akkora nagy dolgok nem történnek és mégis. Hirtelen ennyi új érzés fogalmazódott meg bennem, Sandor részei is nagyon jók, ahogy Sansáé is. Már várom a folyatást nagyon. :3

Szerző válasza: Kedves Inata! De örülök neked, hogy újra itt vagy és olvashatom a véleményed! :3 Dehogy lepsz meg, illetve csak a lehető legkellemesebben, hisz nincs is jobb kritika annál, hogy fejlődök ("a végtelenbe és tovább!"). Annak is örülök, hogy izgalmasnak találod, én néha kicsit attól félek, túl lélektaninak és tötymörgősnek hat, szóval nagyon szépen köszönöm a kritikádat! :)

2020.02.09 - 18:21 | 11: 11. fejezet | Regisztrált
Kedves barett!
Már egy ideje elolvastam ezt a fejezetet, de nem akartam elhamarkodottan írni neked. A legeslegelső benyomásom az volt, hogy korai volt ez az ominózus jelenetet. Aztán hagytam magamnak pár hét szünetet, és újraolvastam. És így egy csomó új dologra lettem figyelmes, ami az előző olvasásnál nem szúrt szemet. Most mindent szépen meg is osztok veled, a kétségeimet, az ügyességeidet, a rálátásomat, a gondolataimat, szóval mindent.
El kell mondanom, hogy nagyon karakter- és világhűnek éreztem az első bekezdést Sansa gondolatairól. Nagyon hangulatteremtő volt az a kis visszatekintés a Theon-leséssel! Korábban jelezted, hogy ez az Alayne idősebb annál, akivel a könyvekben találkozhatunk. Ezt azért jó észben tartani. :D Annál a résznél, amikor Sanyi megcsókolja, szinte belebizseregtem, pedig akkor SS. juj. Most majdnem azt írtam „SS/HG” xD, szóóval. Akkora SS/SC fan nem vagyok. HALLOTTAM a hangját a fejemben. o.o (viszont eszembe jutott egy remek Kívánság üst ihlet xD) Tehát vissza az eredeti témához. Sokáig – az első olvasás során – bajom volt azzal, hogy Sansában biztosan erősebbek a betanult, tökéletes hölgy viselkedés elemek, mint az elemi ösztönök. Ha más nem, szerintem totál passion-killer volt az a rész, amikor felhozta az őseit – elképzeltem Cat Stark és Ned bizonyosan helytelenítő arckifejezését.
Később ugye arról írsz, hogy azért akarta Sanyival, mert ő tuti vigyázna rá. Na, ebben viszont teljesen egyetértek veled. Maga a szexjelenet leírása néhol döcögött, de szerintem rendesen megdolgoztál azért is, hogy ilyen legyen, úgyhogy összességében gratulálok. c:
Aranyosnak találtam azt a részt, ahol Sansa mondja, hogy ő nem tudja, hogy kell ezt. Az is nagyon karakterhű, hogy emlékszik arra, Myranda szerint túlértékelt dolog ez a szüzesség szöveg.
Büszke voltam rád, mint íróra, hogy az elméletben romantikázos after action helyett egy igazi, vérbeli Sándort adtál nekünk. Tetszett a porcukros sz4r példabeszéd. :D
Szerettem azt a családias és nyugodt jelleget a fejezet végén, amikor Sansa azon töpreng, hogyan fogja kijavítani a hálóingét. Nagyon kellett oda az a rész szerintem. A végén csak attól kezdtem el parázni, hogy tuti Kisujj fog rákopogni reggel. Vagy esetleg be is nyit. :$ Köszi, hogy megírtad! Remélem, én is mindent belefoglaltam ebbe a pár sorba, amit mondani szerettem volna. Hamarosan jövök a következő kritikával! Üdv: BaO2

Szerző válasza: Kedves BaO2! Hűha, nem vagy semmi, ekkora kritikát írni, az embernek már ettől virul a feje. :D Igyekszem méltó válaszokat adni, remélem, nem lesz regény, de nem ígérek semmit *ujjropogtatás*

Bele is csapok: én is korainak éreztem :D Amikor írtam, viszonylag hamar elkészült a váza ennek a fejezetnek, aztán ahogy visszatértem rá kiegészíteni, sokáig ott tartottam az ujjamat a delete fölött. Mintha csak odaállítottam volna Sansát és Sandort a szakadék szélére, és merengtem, hogy inkább visszacibálom őket erről a pontról és újrakezdenem. Aztán mégis inkább lelöktem őket. És ugrottam utánuk én is.


Lentebb már írtam Rikkinek, hogy egyfajta párhuzamot akartam a tesóival, akik szintén nagyon könnyedén és nagyooon meggondolatlanul (főleg rád nézek, Robb) vetették bele magukat a szexualitásba. Igen, de Sansa ugye egy igazi hölgy, olyan értelemben is, ami manapság már nem sokat jelent, ahogy írod te is. (Kitérő: elképzeltem Cat&Ned helytelenítő fejét és bakker, még nekem is passion-killerem lett XD) Szóval, ebből szempontból, elismerem, nagyon karakteridegen - lehetne :D
Másrészről: Sansát ugyan kissé öregítettem, de ez leginkább a magam megnyugtatása végett volt (meg a Merengős szabályok miatt is, de csak kis részben). A Kardok vihara eseményei után eredetileg pár évet ugrottunk volna a történetben, de aztán Martin úgy döntött, macerás lenne. Nos, én megtettem, mert ebben világában ugyan teljesen normális, hogy egy 14. évét be nem töltött lányt (Daeneryst) férjhez adják és talál élvezetet a szexben - tudom, némi idő után csak és igazából örülünk neki, de akkor is, számomra rémisztő ez a fiatalság. Szóval, Sansát pár évvel ugyan idősebbé tettem, de akkor is egy kamaszlány. Egy álmodozó kamaszlány, aki egész életében hölgy akart lenni. Mint Catelyn, az anyja, a példaképe. És Petyr ebbe is beleköpött, amikor azt mondta neki, hogy szerették egymást és Cat nekiadta a szüzességét (mi mondjuk tudjuk, hogy nem igaz). Ezzel persze nem azt akarom írni, hogy Sansát csak azért fektettem le, mert az anyja példáját akarta követni, de elfogadhatóbbá tette a szemében ezt a hmm... kicsapongást. Nedről szándékosan nem írok, mert ugyan a fattyú fia szintén mutatja, hogy egy házasság nem feltétlenül olyan hibátlan, de Sansának inkább az édesanyjával volt szorosabb kapcsolata, ő volt a női minta, az ő kultúráját, isteneit érezte közelebb magához. Szóval, Sansa láthatóan nem akadt ki ezen a múltbeli "hibán", eddigre már elvesztette a reményeit a szerelmi házasságra, megszökött a hozzákényszerített férjétől (sőt, később már egyszerű számítást lát csak a házasságban). De azért megmaradt örök romantikusnak is, és egy ilyen soha vissza nem térő alkalom, mint ami itt előjött, egy olyan emberrel, aki ilyen-olyan módon, de mindig érdekelte, fantáziált róla, és... Egyetlen szóval: Sandorral :D Tehát ezeket végig gondolva, szerintem belefér, hogy ennyi idősen az ember lánya, aki ugyan jól nevelt, de sokat gyötört lány is, hülyeséget csináljon. Mert az volt, ez nem kérdés, de talán így annyira már nem is olyan karakteridegen. Nekem legalábbis :D (Jó, nekem volt még egy okom, de azt nem írnám le, elő fog az még kerülni) Nem pusztán az elemi ösztönök vezérelték, ezért is írtam azt a szülő emlegetős, színpadias jelenetet, hogy ne az legyen, hogy szegény identitászavaros lány (Alayne vs Sansa) vágyvezérletnek tartott fattyú énje vette át az irányítást, hanem teljesen tudatában volt, mit vállal be.
Igazából arra számítottam, hogy megosztóbb lesz ez a rész, gondoltam, ki is írom, de aztán inkább magamon hagytam a céltáblát. Ahhoz képest, amiket elképzeltem a kritikákban, a döcögős kifejezés elég enyhe, bár az csak félig volt szándékos. ^^’ Szóval, BaO2, nagyon-nagyon-nagyon szépen köszönöm a hosszú kritikát (mi meló volt már ebben is!), meg a lelkesítő szavaidat, el se tudod képzelni, milyen jól esik kifejteni a gondolataimat, meg hogy kiemeled a neked tetsző részeket és leírod a hibákat is! Epedve várom a további kritikádat - de ááá ne érezd magad nyomás alatt! :D


Szerző válasza: Jaj, csak sikerült rettentő hosszúnak lennem, szóval aki idáig eljutott, annak (a köszönetemet túl) gratulálok! Nyereménye: egy éves előfizetés a "Sok nagyon fontos szót tároló szótár" hangalámondásos szinkronizált művemből választható eredeti lengyel, albán vagy baszk hangsávval. Vagy igény szerint a további kritikaválaszaimat is olvashatja :D

Pankri
2020.02.04 - 17:23 | 12: 12. fejezet | Anonymus
Szia barett! Lómániásként elsőnek hadd emeljem ki: Idegen! <3 Na és persze szegény Sanyi is <3 Szóval köszi szépen, várom a kövit!

Szerző válasza: Kedves Pankri! Köszönöm, hogy ismét jelentkeztél, nagyon jól esik már ez is, nemcsak a kritikád! Idegent én is bírom, pedig - bevallom - én magam inkább távoli csodálója vagyok a lovaknak. Sandor meg nem kérdés :D A folytatás már fent is van :)

2020.02.01 - 00:35 | 11: 11. fejezet | Regisztrált
Kedves barett! Amint rendes géphez jutok, ígérem, írok neked, mert lenne mit, de addig sajnos várnod kell. (Ezen a cuccon nem bírok sokat írni ) Tarts ki! : D BaO2

Szerző válasza: Kedves BaO2! Mindig öröm látni itt a nevedet, simán kitartok, ne aggódj! :) Bár ilyen felütéssel beharangozni a kritikát, lerágom a körmöm, úgy izgulok! :D Cserébe feltettem a következő fejezetet, legyen még nagyobb a kísértés a hosszas írnivalóhoz, bocsi :D Üdv, barett

Rikki
2020.01.20 - 23:00 | 11: 11. fejezet | Anonymus
Húha. Gondoltam, hogy lesz itt majd itt vmi, de azt hittem hogy később lesz csak eksön ;D De egy rossz szavam nincs, nagyon örülök nekik, de innen hova tovább?

Szerző válasza: Szia Rikki! Hááát, normálisan később lett volna csak „eksön”, de egyrészt pont meglepő akartam lenni (már amennyire egy fanfic, különösen egy erotikus tartalommal megjelölt, tud lenni), másrészt párhuzamot akartam Robbal és Jonnal (de akár a sorozatban végülis Aryával is), akik ugye szintén elég „könnyedén” (és meggondolatlanul) élték meg a szexualitásuk első khm… szárnypróbálgatásait. Harmadrészt Sansa… elég összetett személyiség (nek látom én, sokan tudnának ezzel vitatkozni, tudom), és itt egy olyan jellemvonását hoztam előtérbe, amiről még lesz szó a későbbikben, nem akarok mindent nyíltan kimondani :D Na, és persze fanservice, nem tagadom :) Nagyon szépen köszönöm, hogy írtál, remélem, a folytatás is tetszeni fog!

Pankri
2020.01.17 - 23:02 | 11: 11. fejezet | Anonymus
JÍÍHÁÁ! Romantikus, mégis szomorkás, de szép fejezet lett. Köszi szépen! <3

Szerző válasza: Kedves Pankri! Nagyon örülök, hogy elnyerte tetszésedet! Én magam nem vagyok maximálisan megelégedve vele, hiába ültem rajta viszonylag sokat, de azt hiszem ez egy ilyen műfaj. Igyekeztem nem túl „sziruposra” megírni, hiszen egy szex nagyon nem happy end, különösen ebben a világban (ugye Martin? :D) Köszönöm, hogy írtál, nagyon jól esett! :)

2019.12.12 - 18:23 | 9: 9. fejezet | Regisztrált
Szia! Közben eszembe jutott a megoldás a szó szerinti idézeteddel kapcsolatban. Hiszen magyarul csókot lopunk, nem veszünk. Gondolom tükörfordításban ment a "took a kiss" és szerintem az "elloptál egy csókot és egy dalt" még mindig kevésbé biceg, mint ezek szerint az eredeti verzsön... de ez amúgy is csak olyan megjegyzésféle. Üdv:BaO2

Szerző válasza: Szia BaO2! Azta' nagyon egy rugóra járunk :) Ez nekem is eszembe jutott, de végül elvetettem. Egyrészt, nálam a "lopott csók" kifejezés olyan romantikus, finomkodó, Sandor meg nagyon nem ilyen, még Sansa képzeletében sem, ő bizony kikényszerítette azt a dalt, és ez a fantáziacsókjában is megmaradt. Másrészt Sandor maga is azt mondta Aryának, mikor haldoklott, hogy elvette azt a hülye dalt, nem a kismadár adta, és Sansát is el akarta venni. Én pedig bolondulok az ilyen rejtett összhangokért :D Legalábbis úgy emlékszem, angolul is hasonlóan volt megfogalmazva, de ennek utána kell néznem, én magyarul olvastam elsősorban, az jobban bennem maradt. Elhiszem, hogy bicegős a megfogalmazás, de erőteljesebbnek is érzem, jobban illik így Sandorhoz :D Nagyon köszönöm megint csak, hogy írtál nekem, tök jó ilyeneken agyalni :)

[Előző] 1 2 3 [Következő]

Szeretnél kritikát írni?