Mint aki(ke)t kicseréltek kritikái

Szeretnél kritikát írni?



2012.08.26 - 12:16 | 3: A hajnalra várva | Regisztrált
Szia!

Igazából elgondolkoztatott ez a fejezet. Én eddig mindig úgy képzeltem, hogy a farkas tulajdonképpen nem Remus testében, hanem tudatában, lelkében él, s ezért az utolsó pillanatig azt hittem, mégis Ő fog átváltozni... de úgy nyilván túlságosan drámai lett volna, így meg azért volt egy meghitt, kellemes hangulat kettejük közt. :)

Egyébként azt sem értem, miért ragaszkodott ennyire a "veszélyes vagyok" érvhez Remus, amikor farkasölőfű birtokában volt végig... Hm, szőrszálhasogatás: ki főzte a bájitalt? :D

Végezetül fecsegek még egy kicsit a csókról. ^^ Az egyik mondandóm ide, hogy szerencséje volt kicsit Dorának, hogy Nála volt a testi fölény meg minden (a nőies Remuson azért még nem tettem túl magam XD), másrészt iszonyúan abszurd lehet, ha az ember saját magát csókolja meg. O.o
Nekem csöppet gyors volt így a befejezés, de ettől függetlenül nagyon élveztem a műved olvasását, jókat kacarásztam meg vihogtam rajta békés kis magányomban. ^^ Köszönöm. :)

Puszi,
Remie, Kritika Klub (Megtalálsz minket a Fórumon!)

2012.08.26 - 12:05 | 2: Ez egyre kínosabb… | Regisztrált
Szia megint! ^^

Ebben a fejezetben Kingsley volt a kedvencem. Egyébként is rajongok Érte, de az a pici "plusz", amit adtál Neki, talán még szerethetőbbé tette. Most az alábbiakon derültem a legjobbat:

"– Akkor miért viselkedsz olyan hebehurgyán, mint Tonks? – tette karba a kezét az auror.
– Idegösszeomlás? – kockáztatott meg egy halvány mosolyt Remus."
"Kingsley, a higgadt, komoly Kingsley pajkosan megmozgatta a szemöldökét."

Nevettető, megkapó és édes sztori ez, egy percig sem unatkozik az ember olvasás közben. :) Különben szerintem mindenki jól reagált erre az új - kissé komikus - helyzetre, senkit nem fordítottál ki önmagából... Öhm, az utolsó résznél megpróbálok kicsit összeszedettebb és kevésbé kusza lenni. ^^''

Puszi,
Remie, Kritika Klub (Megtalálsz minket a Fórumon!)

2012.08.26 - 11:43 | 1: Valami készülődik… | Regisztrált
Kedves AgiVega!

A cím, a szereplők, a leírás, a kezdő jelenet - mind-mind gerjesztették az érdeklődésemet, aztán nem is tudtam abbahagyni az olvasást, amíg a történet végére nem értem. ^^ Nagyon frappáns, bájos, humoros és gördülékeny, öröm volt olvasni! :)

A legjobban a karakterek tetszettek. Fleur Nálad nem olyan kényeskedő, mint amilyen Jo néninél, hanem egy igazi, húsvér fiatal nő, aki őszintén, szívből szerelmes a vőlegényébe. Remekül eltaláltad a beszédmodorát is, úgyhogy csak az volt kicsit furcsa nekem, hogy ennyire ragaszkodott Remus és Dora szerelmének beteljesüléséhez - elvégre a könyvbeli megjegyzései alapján soha egy cseppet sem érzett együtt kettejükkel. De így tényleg sokkal szimpatikusabb. :) Rajta kívül Molly és Arthur azok, akiknek a jellemét talán a legjobban eltaláltad, jókat derültem a vitáikon. ^^ És Dora ébredése... jaj, még szerencse, hogy egyedül üldögélek itthon, és senki nem volt tanúja a nevetőgörcsömnek. :D

Puszi, megyek a következőhöz! :)
Remie, Kritika Klub (Megtalálsz minket a Fórumon!)

2012.08.15 - 08:36 | 3: A hajnalra várva | Regisztrált
Szia, Ági!
Erre mondják csak igazán, hogy ez aztán a meglepetés. Megfogadtam, hogy ha majd kiderül, ki kicsoda, mindenképpen írok úgy is véleményt a szerzőnek.
Nagyon meglepődtem, amikor megláttam a nevedet a kívánságom mellett. Biztos voltam benne, hogy ha esetleg te kapod a listámat, akkor a Harry/Ginny párost fogod választani. Nem tudom, hogy végül is miért döntöttél ez mellett - maga a kívánság miatt, vagy mert a másik ötlet akár egy regény is lehetne, amihez pedig nem elegendő ez az idő, vagy mert láttad, hogy nagyon szeretem őket.
Mindenesetre köszönöm szépen, tetszett. Most mondhatnám, hogy nem ilyenre számítottam, de igazából nem volt konkrét elképzelésem, hogy milyen is legyen - nem szerettem volna bekorlátozni az írót, emiatt írtam ilyen - nos, szerintem szellősre - a kívánságot. Amiatt kértem, mert én magam nem tudtam hogyan megvalósítani, csupán elképzelés-foszlányaim voltak, és gondoltam, valaki más több szerencsével jár, mint én. Remélem, nem okozott problémát a kívánság, és azért örömödet lelted benne. :)
Viki

2012.08.07 - 15:31 | 3: A hajnalra várva | Regisztrált
Kedves író!
Nagyszerű munkát végeztél, imádtam a történetet. Nagyon szeretem Remust, itt pedig hitelesen ábrázoltad, közben meg annyira édes volt...
Egy nekifutásból olvastam el az egészet, és még mindig a hatása alatt vagyok, ami kb annyit jelent, hogy fülig ér a szám:D
Szóval: gratula és nagyon köszi!

2012.07.25 - 19:46 | 3: A hajnalra várva | Regisztrált
Kedves Író!
Amikor kigondoltam a kívánságokat, igyekeztem úgy összeállítani őket, hogy egyrészt három különböző téma legyen, hogy talán így egyszerűbb kiválasztani a szimpatikusat, másrészt pedig hogy akármelyiket is kapom, mindegyiknek egyformán örüljek. Kicsit féltem attól, hogy ezt a témát nem fogják majd választani, mivel manapság kevés R/T történet van – bár pont a minap találtam rá egy újdonságra -, emiatt külön örültem, amikor megláttam, hogy ezt választottad.
A történetről: igazából, amikor megfogalmazódott az ötlet a fejemben, nem feltétlenül gondoltam arra, hogy ennek az igazgató halála és a temetése között kell játszódnia, csak egy ötlet volt, szóval nem bántódtam volna meg, ha a történet kicsit AU, ugyanakkor örülök neki, és képzeletbeli pirosponttal jutalmazom, hogy a cselekmény illeszkedett az eredeti történetbe. :)
Összességében nagyon tetszett a történet, külön örülök neki, hogy a telihold szerepet kapott, és hogy végül is ez vette rá Remust, hogy engedjen az érzéseinek. Mondjuk közben eszembe jutott, hogy Remus akkor tulajdonképpen kívülről nézte a saját átalakulását, ami eléggé bizarr.
Amikor az első bekezdésben megláttam az ikreket, már tudtam, hogy ennek – jó értelemben véve – rossz vége lesz. Ötletes volt Fleurt belevenni az „akcióba”, és mikor balul sült el a dolog, hirtelen az jutott eszembe, hogy ez tipikus szőke nős butus dolog volt – de nem bántom őket, tekintve, hogy én is az vagyok. A kedvenc részem az volt, amikor Tonks a tükör előtt méregette férfias idomait, a taperollak rész pedig vitte a pálmát. :D Mondjuk kíváncsi lettem volna arra, hogyan viselkednek mások előtt egymás testében – és most nem számolom Runcornt -, megnéztem volna egy teljes napjukat munkahelyen vagy ismerősök körében, ha nem tudta volna senki, hogy kicserélődtek. De ezt ne vedd rossz néven, tényleg tetszett a történet, éreztem rajta, hogy szeretted írni, valamint szépen fogalmazol, és a karakterek is hűek voltak önmagukhoz – a te Tonksod különösen tetszett. :)
Ó, és egy újabb képzeletbeli pirospontot adok Jane Austen miatt, akinek ugyan nem a történetben megemlített könyvét olvastam, hanem a Büszkeség és balítéletet, és azóta is odavagyok Mr. Darcyért, mégis kellemes meglepetés volt a neve a novellában. :)
Köszönöm szépen az ajándékot!
Üdv: Viki

2012.07.25 - 17:53 | 3: A hajnalra várva | Regisztrált
Kedves író! :)

Remus itt kissé túl könnyen beadta a derekát, de oda se neki! :D Imádtam az egészet. :) Olyan édes volt ez a rész! Főleg az, mikor Remus átölelte Tonksot, és még az átváltozása után is a lány bundáját simogatta. Az olyan aranyos jelenet volt! Azért Remus itt is hű volt önmagához, hiszen folyton amiatt gyötörte magát, hogy Tonksnak miatta kell ilyen szörnyűséget átélnie, és vajon elfogadja-e őt ezek után is. Kimondottan tetszett, hogy a farkas gondolatait és érzéseit is megosztottad velünk, és leírtad az átváltozást is.
Tonks megszólalásait most is imádtam, és az utolsó jelenetet meg megint csak végigvigyorogtam. :D Nagyon tetszett, hogy mikor Tonks megcsókolta Remust, akkor leírtad Remus érzéseit, és az évszakokhoz hasonlítottad őket. Az nagyon szép volt. Az utolsó mondat pedig nagyon irónikus, s én nagyon szeretem az iróniát. Egy szóval tökéletes befejezése volt ez a történetnek, bár én szívesen olvastam volna még! :)

Kíváncsian várom a leleplezést, és természetesen ha megvan, hogy ki vagy, azonnal beteszem a kedvencekhez. *_* Köszönöm, hogy olvashattam, egy élmény volt! :)

Saszta, Kritika Klub Tag (a fórumon megtalálsz minket)

2012.07.25 - 16:58 | 2: Ez egyre kínosabb… | Regisztrált
Kedves író!

Remus is elég nyugodtan fogta fel a dolgot, és kíváncsi lettem volna arra, hogy mégis hogy reagál akkor, mikor meglátja magát a tükörben, de hát sajnos ez a rész kimaradt. :S Viszont elképzeltem Tonksot férfi talárban, s hát eléggé érdekes látvány lehetett. xD A Minisztérium dolgozói biztos azt hitték, meghibbant a csaj. :D Kingsley viszonylag hamar elhitte, hogy Tonks nem Tonks, hanem Remus. Runkorn meg egy undorító, öntelt disznó, én képen vertem volna Remus helyében az tuti. Na jó, nem, csakis gondolatban...
A történethez visszatérve: örülök, hogy Fred és George őszinték voltak, és elmondták nekik az igazat, bár mondjuk éppen az lepett volna meg, ha nem mondják el. Érdekes volt Remus és Dora találkozása, a vége meg nagyon izgalmasra sikerült, mondjuk számítottam erre a fordulatra. De enélkül nem is lenne az igazi! :D
Megyek is tovább olvasni! :)

Saszta, Kritika Klub Tag (a fórumon megtalálsz minket)

2012.07.25 - 16:47 | 1: Valami készülődik… | Regisztrált
Kedves író!

Eddig nagyon tetszik a sztori! :) Örültem annak, hogy Fred és George össze akarta hozni őket, és Fleur meg ügyesen elszúrta a dolgot. :D Ez teljesen Fleurra vall!
Tonks egész jól viselte a dolgot, és jókat nevettem a reakcióin. :D "Nesze neked, Remus, taperollak!" Ez volt a kedvenc mondatom, s még mindig ezen vigyorgok. Igazság szerint a vigyorgáson kívül másra teljesen képtelen vagyok. :D
Összességében: Az ötlet kidolgozása eddig teljesen elnyerte a tetszésemet, a karaktereket jól eltaláltad, és a szívembe fogadtam ezt a művet. Bár talán ez nem is annyira meglepő a részemről, hiszen engem a Dora/Remus sztorikkal teljesen le lehet venni a lábamról. Imádom őket, na, de őket nem is lehet nem szeretni! *_*

lustuNanni
2012.07.24 - 22:58 | 3: A hajnalra várva | Anonymus
Ez eszméletlen jóóóó :):):):) Egyvégtében olvastam el, ez szuper! Annyit nevettem, és annyira, de annyira kellemes, megható, szomorú, mániákus, védelmező, aranyos, minden.... :)
Nagyon szépen köszönöm az élményt!
Nanni

2012.07.24 - 21:18 | 3: A hajnalra várva | Regisztrált
Kis fluff, kis édes, kis rózsaszín. A mai estére éppen megfelelt. :)
Jól írtál. Nem akadtam fenn semmin, nem akasztott meg semmi - sodródtam. Elsodort a mese. Maximálisan kihasználtad a kívánság nyújtotta lehetőségeket, jól oldottad meg a szituációt. Elismerésem.
Üdv: baghyra

2012.07.23 - 20:58 | 3: A hajnalra várva | Regisztrált
Rég olvastam már róluk ilyen karakter hű sztorit, szóval kellemesen meglepődtem és jót nevettem :) Köszönöm az élményt!

2012.07.23 - 07:13 | 3: A hajnalra várva | Regisztrált
Aranyos volt! :)

Tiszy
2012.07.22 - 22:52 | 3: A hajnalra várva | Anonymus
Nem sűrűn olvasok Tonks/Remus párosítású történetet, mert sokan nem tudják megragadni a karakterüket, de ez valami nagyon édes lett. Rengeteget nevettem, főleg Tonkson, mégis megvolt benne az a komor hangulat, amit Dumbledore halála és a háború váltott ki. Aminek különösen örültem, hogy nem ment el a túl romantikus irányba. :)

Bandytha
2012.07.22 - 22:06 | 3: A hajnalra várva | Anonymus
Nekem nagyon bejött ez a történet. Szellemes volt. És nagyon jó volt olvasni, mert szépen fejezed ki magad. Köszönöm, hogy olvashattam. Bandytha

[Előző] 1 2 [Következő]

Szeretnél kritikát írni?