Snanger inspirációk: Tünde-varázs

írta: Emyke

A pár alig várta, hogy a hosszú és fárasztó utazás után végre nyugovóra térhessen. A hoppanálás mindkettejüket kifárasztotta, Dumbledore figyelmeztette is őket, hogy ne számítsanak kéjutazásra. A régóta beígért látogatás Középföldére időszerű volt, és az idős mágus éppen nem talált jobb közvetítőket, mint Hermionét és Perselust. Egy hétig vendégeskedtek a csodaszép helyen, a tündék otthonában. Mindketten egyetértettek abban, hogy felért az egész egy nyaralással is. S az, hogy elérték, amiért mentek, jó érzéssel töltötte el a professzort is. Ám történt valami, ami kezdte kihozni a sodrából, és amióta hazaértek, szeretett volna nyugodtan, tündementes környezetben pihenni végre. Örült, hogy felesége végre lepihent, mégpedig mellette, nem kellett azt figyelnie, mikor kapja önfeledt csevegésen őt az egyikükkel.
Az a Thranduil…

„A rendelkezésedre állok.” – visszhangzott a fejében a mondat, amit a tündekirály könnyedén odavetett Hermionénak. Ő pedig csak állt ott, miközben azt látta, hogy ő majd’ elolvad a férfitól. Persze, Dumbledore elmondta nekik, hogy kedves népség, és igazán jó királyuk van, de arról nem volt szó, hogy elcsábítják majd a feleségét.

Levetkőzött, bebújt a takarója alá, és hátat fordított Hermionénak.

– Perselus, annyira jól éreztem magam náluk! Képzeld, Thranduil meghívott minket jövőre egy bálba. Ugye, elmegyünk? Kérlek, annyira szép ott!
– Hmpf…
– Már alszol? Tudod, nem hittem volna, hogy ilyen… kedvesek. Tanulhatnánk tőlük. Ők annyira lenyűgözőek.
– …
– Tudod, az jutott eszembe, hogy van férfi, aki szebb, mint Lucius Malfoy – nevetett föl a lány.
– Mióta tetszik neked Lucius? – kapta fel a fejét Piton.
– Nem ezt mondtam. Csak annyit, hogy szépségben veri őt. Lucius kiakadna, ha meglátná, hogy van férfi, akinek tökéletesebb, szőkébb a haja az övénél.

Hermione már nem nevetett, hanem kissé felháborodva válaszolt. Aztán, mintha megcsípték volna, elvigyorodott.

– Te féltékeny vagy, Perselus.

Piton felült, és tekintetében vad tűz villant. Vállon ragadta Hermionét, és igyekezett nyugodt hangon válaszolni neki.

– Mást se hallok tőled órák óta, mint hogy Thranduil így, Thranduil úgy. Mit gondolsz, hogy esik nekem az, hogy egy ilyen kedves pasas elvarázsol téged?

Elengedte a lány vállát, majd elfordult tőle, és kiült az ágy szélére.
Hermione elmosolyodott majd közelebb húzódott hozzá.

– Bolond vagy, ha azt hiszed, ilyen bókokkal elvehetnek tőled.

Több se kellett neki. Megfordult, hogy magához húzza a feleségét. Úgy vette birtokba az ajkait, hogy örökre megjegyezze, milyen kedves tud lenni ő is, ha akar.

A lány hagyta, hogy fölé gördüljön, kezeivel végigsimítsa a testét, és elfeledtesse vele a tündekirályt. Miután egymáséi lettek, hozzábújt a varázslóhoz. Többé nem emlegette előtte a tündét, alig hitte, hogy ő képes lenne ilyen boldoggá tenni őt, mint Perselus.





Szerző megjegyzése: Megártott a Holdfénycon, ahol találkoztam egy tündével:)


Ez a történet itt található:: Merengő Fanfiction

https://merengo.hu/viewstory.php?sid=107507