Boldog karácsonyt, picur!: Boldog karácsonyt, picur!

írta: Remy

Boldog karácsonyt, picur!


- Picur, mire készülsz?

Sirius Black megszakította könyvből való tanulását, s gyanakvó tekintettel, összevont szemöldökkel figyelte földön mászó kisöccsét, aki épp lelkes sikongatások közepette haladt a szoba ajtaja felé.
A fiú félretette a kezében levő olvasmányt, lekászálódott a párnákkal díszített ágyról, majd Regulus mellé lépett. A pici felnézett rá, és nagy babakacajt hallatott, aztán gyorsiramban kúszni kezdett ki a folyosóra. Bátyjának azonban nem volt kedve fogócskázni, így lehajolt és a karjaiba kapta a kicsit.

- Ma nem csintalankodunk, Reg. Karácsony van, emlékszel?

Regulus nevetett egyet válaszul, majd boldogan csillogó szemekkel meghuzigálta testvére haját.

- Szíjusz. Kajácon. – mondta vidáman. – Szíjusz.
- Mi van velem? – értetlenkedett Sirius, bár mint mindig, most is megmosolyogta öccse sajátos nyelvét.
- Szíjusz.
- Hm?
- Kajácon – kacarászott a baba.

Sirius megrázta a fejét, és úgy döntött, a továbbiakban meg se próbálja megérteni a gügyögést.


***


Délután kivitte a bébit a környékre sétálni, hogy megmutassa neki a kidíszített várost, a deres fákat, a fényben úszó utcákat, valamint hogy bekukucskáljanak egy-két ablakon, melyek mögött csodaszép fenyők álltak, ragyogó pompában. A házak ki voltak világítva, s Sirius gyanította, hogy esténként jóformán csak ezek adhatják a fényt.
Kis idő múltán feltámadt egy kissé a szél, a hó szállingózni kezdett, de a fiú hangulatát ez csak fokozni tudta: örült, hogy megint kistestvérével lehet, bár hiányoztak neki iskolabeli barátai.

- Szíjusz. Kajácon – ismételgette a karján ülő kisfiú. Sirius azonban még mindig nem tudta, mit akarhat ezzel a két szóval mondani Regulus. Ő viszont - úgy tűnt - elhatározta magában, hogy addig nem hagyja abba, amíg bátyja meg nem világosodik, s még akkor is ezeket mondogatta, mikor már otthon voltak az egyik meleg helyiség kandallója előtt melegedve.
- Kajácon. Szíjusz!
- Hiába ismételgeted, picur, nem értem.
- Kajácon. – Regulus szája kezdett lefelé görbülni, pici ökleivel ütögetni kezdte az idősebb Black-fiú vállát. – Szíjusz. Kajácon. Szejet. – Egy újabb szó!

A kisfiú szemeiben már könnyek csillogtak, ám mielőtt egy csepp is legördülhetett volna arcocskáján, Siriusnak hirtelen beugrott a szavak értelme.

- Úgy érted… szereted a karácsonyt meg engem?

A baba felnevetett, jelezve, jól tippelt.

- Én is szeretlek téged – mosolygott Sirius szélesen, s szívét megszállta valami különös melegség. – Boldog karácsonyt, picur!


Vége

Ez a történet itt található:: Merengő Fanfiction

https://merengo.hu/viewstory.php?sid=28810