Vérszerződés írta: Nezumi

[Kritikák - 7]

+++ betűméret ---
<< >>


A kúriába érve első útja a szobájába vezetett, ahol lefürdött, majd a vacsora kezdetéig lepihent a kanapén. Csak egy térdig érő, fekete selyemköntös volt rajta, és azon gondolkozott, hogy miben menjen, amikor felszolgálja Lucifer vacsoráját. Bármit is venne fel, valószínűleg úgysem maradna rajta sokáig. Még azt is lehetségesnek tartotta, hogy nem marad egy ép darab sem az éjszaka után.

Sóhajtva rakta karját a homlokára, és elmélyülten tanulmányozta a plafont. Kezdett ideges lenni. Már rég nem volt szűz, de egy másik testtája még nagyon is annak számított. Sosem adta át magát másnak, mindig ő volt a domináns fél, aki irányít, aki elvesz. Most viszont fordult a kocka. Ő kényszerül alulra, és felette fognak uralkodni. Csak remélni merte, hogy eddig még nem tűnt fel a másiknak, hogy bájitalt vett be azért, hogy ne tudja teherbe ejteni. Azt az estét pokolinak fogja tartani, amikor Lucifer rájön a dologra és megbünteti miatta. Biztos volt benne, hogy nem fogja egy pofonnal és egy dorgálással megúszni. Nem is akart ezen őrlődni, így hát gondolat elterelésként felkérte a szobájába a vacsoráját, és a Lucifernek készített tálcát is.

Miután elfogyasztotta a vacsoráját, ellenőrizte az időt. Lassan ideje volt indulnia. Egy egyszerű fekete inget és nadrágot vett magára. Aztán még köntösét is feléjük vette, hogy minél kevésbé érezze magát sebezhetőnek. Amint ezzel megvolt, magához vette a tálcát, amivel átment a férfi szobájába.

Lucifer az ágy szélén ült, amikor belépett. A démon tetőtől talpig végigmérte Tom testét. Zavarba ejtő volt a másik vad, vágytól csillogó pillantása. Tom elkapta a tekintetét, és úgy érezte, még nem képes arra, hogy átadja magát. Valahogy húznia kellene egy kicsit az időt. Legalább pár percet hadd kapjon. Megrezzent, amikor a férfi hirtelen megjelent előtte, ő pedig akaratlanul is, de tett egy lépést hátra. A teáscsésze veszélyesen megingott a tálcán.

– A vacsorád… – próbált Tom időt nyerni.

Amikor Lucifer elvette tőle a tálcát és lerakta az asztalra Tom megkönnyebbült, hogy bevált az időhúzás. A következő pillanatban viszont kiderült, korai volt az öröm. Lucifer lassú, ragadozó léptekkel indult meg Tom felé, aki teljesen az ajtóig hátrált. Félt, hogy a másik mégsem fogja betartani a megállapodásukat, és az első alkalma szörnyű fájdalmak között fog megtörténni. Amikor háta az ajtónak ütközött, Lucifer megragadta Tom mindkét kezét és egy határozott mozdulattal felemelte és a falhoz szorította őket. Tom megpróbálta kiszabadítani végtagjait, de amikor Lucifer lábával a lábai közé lépett, hogy aztán szenvedélyesen tapadjon a döbbenettől szétnyílt ajkakra, egy pillanatra teljesen megfeledkezett szorult helyzetéről. Egy múló pillanatra élvezte a másik vad, de tehetséges ajkainak munkáját, hogy aztán a következő pillanat újra eszébe idézze a pánikot. Tom belenyögött a szenvedélyes csókba, miközben megpróbált kiszabadulni Lucifer szorításából. Nem akarta durván! Nem erről volt szó!

A másik hamarosan elengedte, de csupán azért, hogy megperdítse őt, és kezeit lefogva a háta mögött, neki nyomja az ajtónak.

– Azt mondtad, nem bántasz – mondta Tom, és bár gyalázat, de kétségbeeséstől csöpögött a hangja.

Lucifer eközben kigombolta az ingét, lehúzta a válláról az útban lévő ruhadarabokat, majd ráharapott Tom vállára fokozatosan növelve a nyomást. Tom háta ívbe feszült, aztán megpróbált kiszabadulni. A harapás egyre erősödött és Tom félt, hogy Lucifer épp most éhezett meg az ember húsra.

– Ne!... Elég! – A nyomás végre csökkent és Tom kieresztette benn akadt levegőjét.

– Csak megkóstolom a vacsorám, hiszen te vagy ma este a főfogás – mormogta vágytól rekedt hangon Lucifer a másik fülébe, majd megszívta az előtte lévő fülcimpát. Tom beleremegett az érzésbe, és magában szitkozódott, amiért ezzel a reakcióval egy újabb gyenge pontját fedte fel a másik előtt. – Játsszunk tovább halandóm! – suttogta Lucifer, aztán kioldotta a köntös övét, a hűvös anyag pedig hangtalanul hullott a földre. Tom gyomra idegességében összeszorult, amint egy anyaggal kevesebb takarta a testét.

Lucifer végigsimított a hátán, aztán az ágyhoz vezette, ahol lerántotta róla az ingét. Ezután a nadrág is hasonló sorsra jutott, majd a démon az ágyra lökte őt. Tom igyekezett minél távolabb húzódni, végig a másikon tartva a szemét. Lucifer felmászott az ágyra, megfogta prédája bokáját és visszahúzta magához. Tom próbált ellenkezni, de a másik lenyomta az ágyra.

– Ideje megadnod magad, halandóm – búgta a démon.
– De az alku – kezdte Tom, de Lucifer félbeszakította.
– Ne aggódj, betartom a kívánságod – mondta a férfi, és lehajolva megcsókolta őt.

Tom félt, de nem tehetett mást, hitt Lucifernek. A csók pedig jó volt, nagyon jó. Lucifernek vadító, forró ajkai voltak, ami egyszerre szította Tomban a vágyat és csendesítette le félelmét. Tom átkarolta a démon nyakát, ujjai pedig elvesztek a hosszú, fekete tincsek között.

Lucifer határozott ujjai végigsiklottak a másik oldalán, egészen a combjáig, majd visszafelé a feszes hasfalon át a mellkasáig. Hüvelykujjával végigsimított a bal oldali mellbimbón, mire az alatta fekvő belenyögött a csókba. Tovább dörzsölgette és simogatta az érzékeny testrészt, miközben ajkaival áttért Tom nyakára, aki hátrahajtotta a fejét és apró sóhajok szöktek ki szájából. Finoman harapdálni kezdte a másik nyakát, ahogy egyre lejjebb haladt, majd ajkával a másik mellbimbót vette célba. Végignyalt rajta, aztán hol lágyan, hol pedig erőteljesebben szívogatta élvezettel teli sóhajokat, nyögéseket váltva ki prédájából. Tom levegő után kapott és megszorította Lucifer vállát, amikor azokat a kecses ujjakat megérezte merev tagjára kulcsolódni. A férfi tovább kínozta már egyébként is keményen meredező mellbimbóját, közben pedig egy pillanatra sem hagyta abba keze mozgását. Egy kis idő után apró harapásokkal haladt lefelé, finoman megharapta Tom köldöke szélén a bőrt, amitől az érintett kéjesen rándult meg. Tovább haladva a combok érzékeny belső felét vette célba, fogával gyötörve a finom, fehér bőrt. Végül ajkai közé vette Tom érzékeny testrészét és úgy játszott rajta nyelvével, néha megszívogatva a makkot. A férfi testét pillanatok múlva a kéj feszítette ívbe, majd a gyönyör hangja egy kiáltással tört ki belőle, hogy óráknak tűnő másodpercek múlva ernyedten, zihálva feküdjön a másik alatt. Lucifer végignyalt a hasán, aztán felemelkedve lecsapott ajkaira.

– Remélem tényleg felkészültél, mert hosszú az éjszaka – búgta a fülébe a férfi, mire Tom jólesően megborzongott.

Tetszett neki Lucifer vágytól rekedtes, mély hangja, és ha akart volna sem lett volna képes a rossz dolgokra gondolni. A kielégültség olyan mély nyugalommal árasztotta el őt, mint a legerősebb nyugtató bájitalok. De még ebben a bódultságban is tudatában volt a másik jelenlétének. A forró test mellette és a simogató ujjak a mellkasán, a folytatás ígéretét hordozták magukban. Tom felnézett Lucifer szürke szemeibe, amik sóvárogva, de türelmesen figyelték őt, és abszurd módon úgy érezte, képes lenne bízni ebben a szempárban. Tom megemelte fejét, hogy elérve a másik ajkait egy mély csókra invitálja az ügyes kezek gazdáját. Lucifer elégedetten mosolygott bele a csókba, amikor meglátta Tom éledező férfiasságát. Bal kezével finoman simogatni kezdte, amit Tom egy elégedett morgással nyugtázott. Lehunyta a szemét és úgy élvezte a kényeztetést, ami túl hamar ért véget.

– Nyisd szét jobban a lábad – mondta Lucifer fölé magasodva. Tom megtette amire a másik kérte, idegességében viszont minden izma megfeszült. – Lazíts! Nem foglak bántani – suttogta ajkai közé Lucifer, mielőtt szenvedélyesen megcsókolta volna.

Tom átadta magát a csóknak, ami segített neki ellazulni. Levegő után kapva ragadta meg a másik karját, amikor az egyik síkos ujj a testébe hatolt. Lucifer beszívta az alsó ajkát, majd finoman ráharapott, aztán rátapadt az egyik mellbimbóra. Hamarosan egy második ujj is csatlakozott az előzőhöz. Tom felnyögött, és sóhajtozni kezdett a kettős érzéstől. A tehetséges ujjak és a száj kínzó játéka egyik legérzékenyebb pontján az őrjítő kéj felé sodorták.
Tomban hirtelen benn rekedt a levegő, amikor partnere megérintette teste belső, legérzékenyebb pontját. Lucifer elégedetten mordult fel, majd egy gonosz kis mosoly után ajkai közé vette a másik már gyöngyöző férfiasságát.

– Ne... Ne, ez már... ez már sok – nyöszörögte Tom, miközben vonaglott az átélt kéjtől, ami hullámokban cikázott át a testén. Végül a másik hajába markolva, egy kiáltással élvezett el. Lucifer ekkor egy újabb ujját csúsztatta érzékeny testbe. – Időt… kérlek – lehelte erőtlenül Tom.

Lucifer fölé hajolva gonosz mosolyra húzta ajkait. Tom nyelt egy nagyot, amikor meglátta a szürke szemekben a vad vágyat megcsillanni. A mosolya pedig semmi jót nem ígért. Ekkor már biztos volt benne, hogy a vágyott szünetet nem fogja megkapni. Amint ez a gondolat átfutott az agyán, Lucifer a hasára fordította.

– Pucsíts, halandóm – mondta, és ráütött Tom fenekére, aki felhúzta a térdeit, miközben megtámaszkodott az alkarján.

Lucifer végigsimított a hátán, ajkai rázáródtak a nyakára, majd egy nyelv siklott végig a tarkóján. Tom beleremegett, és felnyögött, amikor a Pokol ura finoman megharapta a nyakhajlatánál. Lucifer felemelkedett, megszabadult a nadrágjától, aztán bekente magát. Elhelyezkedett a másik mögött, hogy utána lassan, félig elmerülhessen benne. Várt egy kis ideig, míg elmúlt a szorító érzés a tagja körül, és egy nagy lökéssel teljesen elmerült a másikban. Tomban még a levegő is benn rekedt amikor megérezte a másik teljes hosszát magában. Egész testében remegve markolt bele a lepedőbe. Amikor végre lélegzethez jutott, hátranézett a másikra.

– Nem lehetett volna finomabban? – kérdezte rekedten, mire Lucifer beletúrt a hajába és gyengéden belemarkolt.
– Mit is mondtam én neked tegnap? – tette fel a kérdést felvont szemöldökkel.
– Zokszó nélkül tűrök mindent – mondta Tom egy sóhaj kíséretében.
– Csak engedd ki a hangod és élvezd – felelte Lucifer, majd lenyomta Tomot és egy kicsit nagyobb terpeszbe állította.

Tom felnyögött, ahogy a helyzetnek köszönhetően a másik még mélyebbre csúszott benne. Lucifer végigsimított a hátán, aztán megragadta a csípőjénél és mozogni kezdett. Lassú, rövid lökésekkel kezdett, majd egyre gyorsabbak és vadabbak lettek mozdulatai. Mielőtt elélvezett volna megállt, várt egy kicsit, aztán a karjánál megfogva felhúzta Tomot. Tom hangosan nyögött és annyiszor szakadt fel belőle a kiáltás, ahányszor a másik eltalálta benne érzékeny pontját. Lucifer erős, mély lökésekkel hajszolta tovább magukat a gyönyör felé. Tom végül hátravetett fejjel élvezett el, majd remegő testtel, ernyedten, erőtlenül lógott Lucifer karjaiban, aki, amint az utolsó cseppig belé lövelte magját, leengedte az ágyra. Aztán Lucifer mellé ereszkedve simított végig Tom hátán, amibe az érintett beleborzongott.

– Ne többet – lehelte elhalóan Tom. – Nem bírom tovább...
– Elsőre nem is volt rossz – felelte Lucifer, aztán az ajkaira hajolt. – Itt aludhatsz.
– Az jó, mert egy lépést sem tudnék tenni – mondta Tom le-le csukódó szemhéjjal. Még látta, ahogy Lucifer elhelyezkedik mellette, aztán elnyelte őt a sötétség.

Másnap reggel, amikor kinyitotta a szemét egy pillanatig nem tudta hol van, aztán lassan minden emléke felidéződött a tegnap estéről. Oldalra pillantva még maga mellett találta Lucifert. Egy pillanatig elveszett a másik alvó arcának figyelésében. Tekintete végigsiklott a jóképű, markáns arcon, a szögletes állon, és megállapodott a telt ajkakon. Visszaemlékezett, hogy azok ajkak hogyan falták az övét, hogyan kényeztették bőréhez érve. A vonásai sokkal lágyabbak voltak, már közel sem olyan merevek, mint éber állapotában. Életében először volt férfival, de talán még sosem volt ennyire kielégült. Talán érdeklődése mégsem olyan egy oldalú mint gondolta. Ráadásul úgy tűnt, a megadással sincsenek problémái.

Arca fájdalmasan rándult meg a nyilalló fájdalomtól, amikor felült. Folytatta útját az ágy széle felé, és amikor tett volna egy lépést a fürdő irányába, összecsuklott. Az orra alatt szitkozódva simogatta meg a derekát, miközben olyan izmai is fájni kezdtek, amikről nem is tudott.

– Végül is tegnap este olyan izmaidat is használtad, amiket eddig nem – szólalt meg mögüle Lucifer, hangjából pedig kiérződött, milyen jókedvű ezen a reggelen.

Már meg sem lepődött a gondolatolvasáson, a férfi gúnyos hangja viszont eszébe juttatta, milyen különös is a viszonya a démonnal. Lefeküdtek egymással, de még mindig ugyanott vannak, ahol azelőtt. Semmit sem jelentenek a másiknak.

– Örülök, hogy jól szórakozol – morogta Tom hátra pillantva, aztán megpróbált felállni, de ez a próbálkozása is kudarcba fulladt.

Az izmai egyáltalán nem akartak engedelmeskedni neki. Lucifer megjelent előtte, megfogta a kezét és egy határozott mozdulattal felhúzta a földről, majd másik kezével átkarolta a derekát.

– Egész reggel itt szeretnél szenvedni? Nem mintha nem nyújtana csodás látványt a próbálkozásod – mondta Lucifer, mire a másik mogorván nézett rá.
– Nem is tudom, ki miatt vagyok ilyen állapotban – zsörtölődött Tom, miközben próbált elszakadni az őt tartó karoktól.– Fürödni akarok – mondta, miután feladta a próbálkozást. Ekkor Lucifer felkapta őt a karjaiba, amitől Tom száját egy meglepett kiáltás hagyta el.

Már majdnem megjegyezte, hogy milyen kedves lett így kora reggelre a másik, amikor Lucifer a jéghideg kádba rakta. Tom dühösen nézett fel a másikra, aki csak jól mulatva mosolygott, majd egy mozdulattal elkezdte megengedni a vizet a kádba. Tom kapkodva kezdte el szabályozni a jéghideg víz hőmérsékletét, miközben Lucifer leguggolt hozzá.

– Ne aggódj, halandóm, mostantól sok időnk lesz rá, hogy megedződj. Pár alkalom után már meg sem fog kottyanni a reggeli ágyból kikelés.
– Öröm hallani – forgatta szemét Tom, de a következő pillanatban már egy vasmarok ragadta meg az állát és fordította fejét a másik irányába.
– Szerződést kötöttünk, aminek megvan a tárgya – sziszegte Lucifer közvetlen közelről. Tom ijedten nyelt egyet. – Nem csupán a magam szórakoztatására viszlek az ágyamba. Gyermeket fogok nemzeni neked, és ehhez minden alkalmat ki fogok használni – fenyegetőzött Lucifer, aztán magához húzva egy rideg, durva csókot váltottak.

A férfi távozott a helyiségből, a csapok pedig maguktól elzáródtak. Tom nyakig elmerült a kellemesen meleg vízben, ami segített izmain. Átölelte a hasát és idegesen húzta össze magát. Az utóbbi párbeszéd ráébresztette titkára, és félt, hogy nem sokáig tudja majd titokban tartani. A Pokol ura rá fog jönni, és abba, ami utána jön, Tom bele sem mert gondolni.

Miután megszárítkozott, felvette a fürdőben talált köntöst, aztán kilépett a hálóba, ahol Lucifer a teáját iszogatta. Nehezen mozogva összeszedte tegnap eldobált ruháit, aztán az ajtó felé vette az irányt.

– Hova ilyen sietősen? – állt elé Lucifer.
– A szobámba. Ma még sok dolgom van – felelte Tom meglepetten, de amikor belenézett a vágytól izzó tekintetbe, félelem járta át.
– Nem emlékszem, hogy megengedtem a távozásod – mondta Lucifer, miközben kikötötte a köntös övét. Tom becsukta a szemét, amikor Lucifer szétnyitotta az anyagot és végigsimított a mellkasán. Nem kezdhetik el újra!
– Akkor kérlek, engedj elmenni – kérte Tom, mire a másik felhorkantott.
– Milyen kis alázatos vagy, ha akarsz valamit – felelte Lucifer, majd Tom mellbimbója fölött egy sebet ejtett, kiserkentve vérét.
– Hagyd ezt abba – kérte, és ökölbe szorította kezét, amikor a démon végignyalt a seben. – Ez átkozottul fájdalmas.

Lucifer nem válaszolt, de ellépett az útjából. Tom kérdőn fordult utána.

– Elmehetsz – mondta Lucifer, miközben visszasétált az asztalhoz.

Bár furcsállta Lucifer hirtelen döntését, de nem várt tovább. Kilépett a folyosóra és azonnal visszatért szobájába. Megtette amit kellett, túl van rajta, végre foglalkozhat fontosabb dolgokkal is. Felöltözött, majd lement reggelizni, hogy aztán magára kanyarítva a talárját elhagyja a birtokot.


<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)