Rózsatövisek írta: Saszta

[Kritikák - 4]

+++ betűméret ---
<< >>


Lovad kecsesen lépdel alattad, mégis úgy érzed, hogy ügyetlenül bánsz a lóval, valahányszor Loras melletted lovagol.
A fiú egyenes háttal, határozottan ül a nyeregben, s csak úgy sugárzik belőle az erő és a magabiztosság, fiatal kora ellenére is. Rajta felejted a szemed. Nem tudsz betelni látványával; az aranyló fürtökkel, melyek vidáman táncolják körbe gyönyörű arcát, a mellvért mögött rejlő izmos és karcsú felsőtestével, melyet előző este gyengéden végigsimítottál… Beleborzongsz pusztán a gondolatba is.

Olyannyira belefeledkezel Viráglovagod bámulásába, hogy majdnem nem veszed észre a fejedhez vészesen közeledő faágat, és nem sokon múlik, hogy nem esel le hanyatt lovadról.
Loras gyöngyöző kacagással felnevet, mire a te arcodat zavart szégyenpír önti el, s elhatározod, hogy mostantól inkább az utat figyeled, de továbbra sem tudod levenni róla tekinteted. Loras aranyló pillantása fogva ejtette a tiédet, jóízű nevetése pedig megpengette szíved húrjait.
Alig vártad, hogy végre megálljatok „pihenni”, és a tervezett vadászat helyett (amihez Loras ragaszkodott, hogy megszokd végre a vér látványát, ha már egyszer király vagy) valami egészen mással üssétek el ezt a szép, nyári napot.


<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)