Fiamként szeretlek írta: Lizzie01

[Kritikák - 7]

+++ betűméret ---
<< >>


Boldog születésnapot, apa!


Perselus fáradtan lépett be a roxforti lakosztálya ajtaján. A diákok ma is megmutatták idiotizmusukat, azaz felrobbantották az üstjeiket. Sosem fogja megérteni, hogyan lehet kettő helyett három gombát beledobni a főzetbe, vagy bal helyett jobbra keverni. Esetleg olvasni sem tudnak?! Nagyot sóhajtott, mikor kopogtattak az ajtón.

– Nyitva van – szólt ki, mire egy ismerős kócos fej bukkant fel az ajtó mögül. – Harry, már rég a klubhelységedben kellene lenned.

– Tudom, apa, de...

– De? – kérdezett vissza Perselus, mikor Harry elhallgatott.

– Ezt át akartam adni – vett elő a háta mögül egy csomagot. – Már kerestelek, de a szünetekben a mardekárosokkal foglalkoztál vagy a gyengélkedőnek főztél bájitalokat, így nem tudtam odaadni. – Harry zavartan bámulta a cipőjét, nem mert felnézni az apjára.

Perselus átvette a csomagot.
– Miért szeretted volna ezt átadni?

– Én... Boldog születésnapot, apa! – motyogta az orra alatt, majd menekülőre fogta volna, mikor apja megszólalt.

– Köszönöm, fiam!

Perselus figyelte, ahogy Harry szégyenlősen elmosolyodik, majd egy gyors köszönés után sietve távozik. Harry még mindig visszahúzódó volt, de legalább már elfogadta őt apjaként, és csak ez számított.
A férfi kiemelte a dobozból az ezüst tőrt és a hozzá illő keverőkanalat. Harry megtalálta a tökéletes ajándékot egy bájitalmester számára. Szeméből kicsordult egy könnycsepp. Évek óta nem kapott ilyen értékes ajándékot Harryn kívül.



<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)