Mindenízű drazsé írta: NymphaTonks

[Kritikák - 2]

+++ betűméret ---
<< >>


– Albus.

Dumbledore megrezzent a hangra. Érezte McGalagony szúrós tekintetét a hátán, de még mindig nem fordult el az ablaktól. Az esőcseppek egymást kergették az ablaküvegen, a távolban fel-felvillant egy-egy villám.

Tudta, hogy mondania kellene valamit, de a szavak valamiért nem jöttek olyan könnyen, mint eddig. Most valahogy… nehezebb és súlyosabb volt minden. Érezte az igazgatóhelyettesből áradó feszültséget is, amit a percek óta tartó hallgatása okozta.

– Mennyire stabilak és erősek az iskola védővarázslatai? – tette fel végül a kérdést.

McGalagony nem habozott a válasszal.
– Amennyire csak lehet, a leghatékonyabb és legerősebb varázslatokat alkalmaztuk. De hiszen te is ott voltál, mikor megerősíte…

– Jól ismered ezt az iskolát is – folytatta Dumbledore, végig sem hallgatva a boszorkány szavait, és elfordult az ablaktól. – És a diákokat is.

McGalagony meglepetten nézett rá.
– Igen – mondta halkan. – Hiszen itt éltem le az életem…

Dumbledore figyelmét nem kerülte el, hogy a boszorkány lélegzete elakadt egy másodpercre, ahogy megpillantotta az elfeketedett bőrt a kezén.
– Minerva – szólította meg a nőt, mire az egyenesen a szemébe nézett. – Nekem nemsokára… el kell mennem. A helyemet pedig neked kell átvenned. Rád bízom az iskola dolgait.

– Ez csak természetes. Már máskor is utaztál el…

Dumbledore megrázta a fejét.
– Ez most más lesz. Lehet, hogy… – Itt nagy levegőt vett. – Vissza sem térek. – Látta, hogy az igazgatóhelyettes a szavába akart vágni, de felemelte a kezét. – Bízom benned, Minerva. Jobban, mint bárki másban. Vigyáznod kell az iskolára és a diákokra. Vigyáznod kell a kollégáidra is.

Dumbledore visszafordult az ablak felé, és tovább figyelte az esőt. Az üveg halványan visszaverte a tükörképét, és látta McGalagony ledermedt alakját néhány méterre tőle. A nő hosszú percekig nem mozdult, mint aki azt fontolgatja, hogy megszólaljon-e vagy inkább ne. Dumbledore ezt szerette a legjobban a nőben; hogy sohasem kérdezősködött. Vakon bízott benne, és mindig hagyta, hadd tegye a dolgát. Ő is éppen ezért bízott meg benne. Tudta, hogy jól fogja teljesítenie a feladatát, ha majd ő nem lesz itt. Sejtette, hogy ez az idő hamarosan elérkezik.

– Perselus, remélem, készen állsz – suttogta maga elé éppen akkor, mikor McGalagony halkan becsukta maga mögött az igazgatói iroda ajtaját.



<< >>

Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)