Csak egy pillanat van az örökkévalóságig írta: NymphaTonks

[Kritikák - 5]

+++ betűméret ---


Eredeti cím: Per sempre č solo un secondo
Szerző: LadyPalma
Az eredeti történet itt érhető el: https://efpfanfic.net/viewstory.php?sid=3901555&i=1


Csak egy pillanat van az örökkévalóságig


„Mennyi idő van az örökkévalóságig?
Néha csak egy pillanat.”

Lewis Caroll


Nymphadora nem gondolta volna, hogy sokat kér. Ő csupán annyit szeretett volna, hogy Remus megengedje neki, hogy felajánlja azt, amije van – egy kis vigasztalást, egy szikrányi melegséget és egy csipetnyi szerelmet. Nem várta el Remustól, hogy mindezt viszonozza, számára már az is elegendőnek bizonyult, ha a férfi hagyta, hogy megcsókolja őt, pontosan úgy, mint legelőször… A küldetések miatti félelem és a viszontlátás megkönnyebbülése még inkább közelebb hozta őket egymáshoz: nem állt ellen a késztetésnek, megkereste a férfi ajkait és megcsókolta őt. Egy pillanatra úgy tűnt, mintha megízlelte volna az örökkévalóságot, de ezt az illúziót Remus szinte egy másodperc alatt törte szét.


– Nem azt akarom, hogy feleségül vegyél, Remus! Csak egy... pillanatot akarok.
Remus fáradtan elmosolyodott, és szomorú szemekkel nézett rá.
– Nem hiszem, hogy egy pillanat elegendő lenne neked.
– Dehogynem – felelte makacsul a nő. – Gyakran egy másodperc felér az örökkévalósággal is.




Végül Remus volt az, aki hosszú vívódások után felkereste a nőt. Ez alkalommal nem kért tőle semmit sem, épp ellenkezőleg, kissé vonakodva csókolta meg, miközben a szemében ott tükröződött a meggyőződés, hogy többé már nem fogja elutasítani a nőt. A szerelem percről percre egyre erősebbé vált közöttük, és az idő apró töredékei lassan összegyűltek, és örökkévalósággá alakultak a házasságuk által. Igaz, hogy az egymásnak tett ígéretük csupán alig néhány hónapig tartott, Nymphadora mégis úgy vélte, Remus mellett a haja sosem változtatja meg a színét, sőt, örökké boldogságot tükröző rózsaszín marad. Viszont most mégis sötétté változott a haja, ahogy a férfi ismét magára hagyta őt, szíve alatt a kisfiukkal.


– Visszajöttél?
Remus csak bólintott a felesége szemrehányó arckifejezését látva.
– Tévedtem. És csak egy kis időre mentem el… Kérlek, Dora, bocsáss meg!
Nymphadorának könnyek gyűltek a szemébe, de mosolygott, miközben a férfi karjaiba vetette magát.
– Csak akkor, ha megígéred, hogy örökké velem maradsz.




Remus készen állt arra, hogy elinduljon, és megtiltotta Nymphadorának, hogy kövesse őt, viszont a boszorkánynak esze ágában sem volt hallgatni rá. Hiába próbálta másképpen is meggyőzni, a nő hajthatatlan maradt. Meglehet, hogy árván hagyják Teddyt, de Nymphadora akkor is harcolni akart. Semmiképp sem szerette volna azt, hogy Teddy később elítélje őt azért, mert gyáván viselkedett.
Végül mégis sikerült utolérnie Remust a csata forgatagában. Olyannyira elszántnak tűnt, hogy a férfi nem mert ellenkezni vele – csupán még egyszer, utoljára meg akarta fogni a kezét, hiszen szerette őt, és elismerte, hogy botorság lett volna távol tartani innen, és hogy ha kell, akkor együtt halnak meg. Nem volt menekvés a vég elől, és ezt mindketten tudták – ahogyan azt is, hogy semmiképp nem fogják elengedni egymás kezét.


– Mennyi idő van az örökkévalóságig? – mormolta Remus, még mielőtt a harc szétválasztotta volna őket.
Egy zöld fény volt a válasz erre, és miközben testük a földre zuhant, Bellatrix nevetése betöltötte a levegőt.

Néha csak egy pillanat.






Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)