Kavargó gondolatok írta: kpanka00

[Kritikák - 2]

+++ betűméret ---


Kavarognak a gondolatok
s nem állnak meg.
Mindegyik felvillan.
Felvillannak, majd tovaszállnak.
Szállnak ugyan, de visszatérnek
visszatérnek, mert nem értek véget.
Hol halkabbak,
hol erősebbek,
de mindig velem jönnek.
Velem jönnek, mert hagyom,
hagyom, mert magam vagyok.
Ülök a szobámban,
ahol csak vagyok,
ahol csak vagyok,
ahol a gondolatok csak vannak.
Tudom és ismerem őket.
Ismerem őket,
tudom, miért vannak,
tudom a hátterük,
tudom az értelmük.
Tudok mindent,
de mégis hagyom,
hagyom, hogy velem legyenek.
Ebből is látszik,
hogy gyenge vagyok,
gyenge vagyok,
hogy küzdjek,
gyenge vagyok,
hogy ellenálljak.
De már unom!
Unom ezt az állapotot!
Unom, hogy velem van,
unom, hogy követ,
unom, hogy van.




Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)