Boldog vagyok, újra boldog írta: Draco

[Kritikák - 22]

+++ betűméret ---


Boldog vagyok, újra boldog

Nem bírom tovább. Összeesek. A testem beleremeg a fájdalomba, de a félelmem már rég tovaszállt. Utolsó csepp erőmmel is dacolok a végzettel, mert nem adhatom fel. De már nincs esély. Mi lesz, ha legyőz? Mi lesz, ha meghalok? Akkor minden küzdelem hiába, mert senkinek nem fog kegyelmezni. Mért is rám várt ez a feladat?

Istenem segíts! A barátaim, a szeretteim… nem hagyhatom cserben őket. Egyre jobban gyengülök minden porcikám, sajog, a sebhelyemet, mintha izzó parázzsal égetnék.

Érzem a halál közeledtét. De nem! Az nem lehet, hogy ezzel mindennek vége… ránézek a gyűlölt arcra, ami most kéjesen vigyorog. Élvezi. Megölte a szüleimet, s most befejezi a munkát, melyet 16 éve elkezdett.

Rájuk gondolok. Az édesanyámra és az apámra. Elönt a mély szomorúság és a harag. Talpra állok. Félájultan mondom ki a halálos átkot. Nem tudom célba ért-e vagy sem.

Már nem fáj. Boldog vagyok. Újra boldog… tisztának és békésnek érzem magam. Valaki megszólít. Körbe nézek és meglátom őt.

-Sirius ?!
-Igen Harry. -mosolyogva néz rám.- nem is tudod milyen büszke vagyok rád.
-Sirius! -sírva fakadok, és a karjaiba rohanok.
-Ugyan. Hisz most már minden rendben van. Gyere, a családod már vár.
-A családom…? Csak… csak nem anya és apa?
-Siessünk.
* * *

-Harry!!! Könyörgök Harry, kelj fel! Neked élned kell!
-Hermione… ő nincs többé… -Hermione zokogott és Ron is hiába próbálta elfojtani keserű könnyeit.- Ez nem lehet igaz…
-Miért kellett ennek megtörténnie?!
-Én se értem. Hiszen Voldemort meghalt neki nem kellett volna!
-Elvileg… ?nem élhet az egyik, míg él a másik?… Ó istenem! –azzal ráborult halott barátja mellkasára, és még hangosabb sírásban tört ki. Ron pedig csak állt és nézte. Nem tudta felfogni, hogy a fiú, aki túlélte már nem létezik…




Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)