Magányos vándor írta: Irish

[Kritikák - 4]

+++ betűméret ---


- Csendben érkezett, alakját homály fedte el,
Halk léptekkel osont, nyomát a szél oszlatta el,
S ki mégis leselkedni vágyott, feledés lett kíváncsiságának ára,
Mert a könnyű álom, őt is túl hamar gyöngéden karjaiba kapta.

Mosolygott magában, lám, míly érdeklődőek,
De a titkát, hogy vajon ki ő?
Senki sem tudhatja meg,
Jobb, ha örökre névtelen lehet.

Senki sem kutathatja kilétét,
Nem ismerheti természetét, lényét,
Soha sem értheti indítékait,
Céljait, vágyait, legnagyobb gondjait.

Mert, ha magányos is,
Sok teher nyomasztja,
Hisz vállán nyugszik sok-sok millió,
Gyermek, s felnőtt sorsa.

Tévedhetetlenül, biztos kézzel végzi,
Munkáját, soha el nem tévesztheti,
Futó kaland juthat osztályrészül neki,
Tudja, hogy neki örökké egyedül kell élni.

Szenvedett eleget, bánat lepte szívét,
Ám teljesítenie kell a kötelességét,
Ám mostanra már nem búslakodik miatta,
Hisz az évek alatt, volt ideje, hogy megszokja.



Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)