Mi még sohasem táncoltunk írta: orsi16

[Kritikák - 10]

+++ betűméret ---


Songfic: Martha Davis - We've Never Danced.


Between heaven and earth
There's a ballroom floor
Where the couples glide
In the evermore.


- Miért vagyunk itt Draco? - kérdezte Pansy, ahogy rácsodálkozott a Fúria Fűz hatalmas és nyurga ágaira, melyek most békésen pihentek. A Roxfort feletti, máskor tiszta kék eget szürke, rideg felhők fedték be. Már egy ideje kint voltak, s a hideg éles szél az arcukba vágott, ahogy ott álltak a kastélytól pár méternyire. Bár meg volt tiltva, hogy bármelyik diák takarodó után kint kószáljon, a két fiatalt nem igazán érdekelték a szabályok, hisz mardekárosok, akikről mindenki tudja, hogy eddig sem tartották be a szabályokat. Miért pont most kezdenék?

Pansy sötét haja élénken lobogott a szélben, mintha csak a csónakhoz erősített fekete zászló lett volna. A mardekáros lány összébb húzta magán a köpenyét, ahogy a hideg végig futott a gerincén. Ezt látva a szőke fiú gyorsan megfogta a kezét és a kastély irányába igyekezett, de ezzel egy időben a sötét felleg is felszakadt és szabadjára engedte a hűvös esőcseppeket.

Floating through the clouds
Dancing in the rain
Eyes that see no lies
Hearts that feel no pain.

Floating through the clouds
Dancing in the rain
Eyes that see no lies
Hearts that feel no pain



- Gyere! - mondta Draco, s közben szorosan tartotta a lány kis kezét - Nekünk vissza kellene mennünk.

- Rendben, de azt még mindig nem értem miért vagyunk itt!? - kérdezte Pansy, miközben belebámult azokba a hatalmas, szürke szemekbe.

- Hát igazából én sem tudom – válaszolta, s közben nem nézett a lányra -, csak arra gondoltam jó lenne együtt tölteni egy kis időt.

- Oh, megpróbál kettesben lenni velem, Mr. Malfoy? - kérdezte viccesen a lány, s közben hatalmas mosoly töltötte el az arcát.

- Természetesen, Ms. Parkinson, ki ne akarna kettesben lenni önnel? - vigyorgott a fiú is, s közben tovább húzta a lányt a kastély felé. Az eső egyre nagyobb cseppekben hullott alá, de ők ezzel mit sem törődve élvezték egymás társaságát.

Hope it's not too late
We were more than friends
I can hardly wait
'Til we meet again.

If you don't really know
Where you want to go
It makes no difference
Which road you take.

Hope it's not too late
We were more than friends
I can hardly wait
'Til we meet again.




Már majdnem elérték a főbejáratot, mikor Draco szembe találta magát barátnője hatalmas őzike szemeivel, s most még inkább bebizonyosodott számára, hogy a lányból, gyönyörű nő lett az évek során.

We never danced
We never danced
We never danced
the night away.


- Tudod min gondolkoztam? - kérdezte a fiú, mire a lány nemlegesen megrázta a fejét. - Azon, hogy mi még sohasem táncoltunk együtt.

- Hm ez igaz - nyögte a lány -, annyi bált rendeznek a szüleink, de mi együtt még sosem táncoltunk.

- Hát… szóval akarsz, akarsz… - dadogott a fiú, s közben lenézett a lány értetlen és döbbent arcába.

- Mit? - ráncolta össze a szemöldökét Pansy, s közben azon töprengett, vajon mit akar kérdezni a fiú.

- Akarsz táncolni velem? - kérdezte Draco, miközben mélyen meghajolt, s kérte a lány kezét.

- Hát persze - kuncogott a lány -, de nincs zene.

- Oh, hát majd én csinálok – mondta, s a lány derekára kulcsolta a kezét, hogy jobban magához szoríthassa, míg a másik kezét a fiú vállaira helyezte, s úgy simult hozzá. Draco elkezdett dúdolni egy régi dalt, mire a lány felemelte a fejét.

- Rettenetes énekes vagy, de nekem mégis ez a legszebb dallam, amit valaha hallottam - mondta a lány, s szerelmesen nézett a szürke szemekbe.

We never danced
We never danced
We never danced
the night away.


Dumbledore professzor mosolyogva nézett ki irodája ablakából, s örömmel nézte, ahogy két diákja önfeledten táncol az esőben. Csendben leült az asztala mögé, majd halkan csak ennyit mondott. - Fiatalkori szerelem.

Kérlek ne felejts el megdobni egy kritikával!



Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)