Bonbon írta: Heteira

[Kritikák - 37]

+++ betűméret ---


CÍM: Bonbon
SZERZŐ: Heteira
KORHATÁR: 12 év
MŰFAJ: romantikus, fluffy
JOGOK: A szereplők nem az enyémek, hanem J. K. Rowling jogos tulajdonai. Ezt senki sem vitatja.
MEGJEGYZÉS: Luna_L-lel játszottunk. Egy olyan egyperces feladatát adta nekem, amely Draco/Ginny, romantikus és a kulcs hozzá a csokoládé.
Íme a végeredmény!




Édesszájú ember vagyok. Sokszor történt már meg, hogy megragadt bennem egy pillantás méze, végigborzongatott egy hajtincsből libbenő vaníliaillat, megbabonázott egy csók vörös ajkakra tapadó cukra. Szeretem a nőket. Változatosak, izgatóak, mámorítóak. Szeretem végigkóstolni őket, megízlelni és hosszan élvezni azt, amit nyújthatnak. Szeretem azt, ha egy nő édes ízt hagy maga után, olyat, amit nem felejtek el sokáig. Egészen addig, amíg ki nem próbálok egy újat…

Ginny Weasley csokoládé. A legédesebb, legvérforralóbb csokoládé, amit csak kóstolhattam. És mindenki elhiheti, hogy van összehasonlítási alapom, mert egy Malfoy számára tálcán kínálkoznak az ínycsiklandó falatok…

Először Ginny szemére figyeltem fel. Világos barna, olyan, mint a tejben olvasztott csokoládé. Simogató, és amikor jutott egy kis időm arra, hogy elvesszek benne, olyan érzés volt, mintha ingerlően édesen cirógatná körbe az elmémet, ahogy a forrócsoki a nyelvemet simogatja, elzsongít és boldoggá tesz. Az egész testem beleborzongott, és libabőrös lettem attól, ahogy nézett. Ginny pillantása lenyűgözött.

Aztán következett a hangja. Sokféle hangja van. A gúny csípősen csattanó, chilivel átitatott keserűcsoki. A szavak végigégetik a torkát, amikor kimondja őket, élvezettel borzong tőlük. Hallgat utána hosszú másodpercekig, és fáj, mégis jólesik neki is, nekem is.
Máskor a szavai naranccsal-szegfűszeggel megszórt, fűszeres bonbonok. Minden elhangzó mondat egy-egy különlegesség, amire oda kell figyelni, amit észre kell venni, és hosszan ízlelgetni. Szétolvad az ajkaink között, izgalmas, változatos, sokáig a nyelvemen marad az utóíze. Nem lehet feledni, sem elsiklani fölötte.
Ha Ginnynek fáj valami, a hangja sötétbarna étcsokoládé. Benne lüktet a kakaóbab nyers keserűsége, de selymes az utóíze: a remény és a várakozás édessége a nyelvemen marad tőle. A szavak darabonként hullnak az ajkai közül, édes-keserű nyomot húznak a lelkemben.
Amikor Ginny szerelmesen suttog, a hangja olvadó, lágyan kavarodó, édes tejcsokoládé. Innám a szavakat az ajkairól, becézve hallgatnám, hosszan tartogatnám a számban, hogy édes ízzel vonja be a szájpadlásomat, egész testemet. Ha Ginny a nevemet suttogja, az selymes káprázat. Azt nem adnám soha, semmiért.

Ginny vörösesbarna haja karamell. A tincsei szikrát vetnek a napfényben, amikor a seprűn száguld, vagy egy fa alatt olvasgat. Az illata cukros-diós, amikor először szívtam magamba, hosszúra nyúló másodpercekig azt kívántam, hogy soha többé ne érezzek más illatot, ez töltse be körülöttem örökre a levegőt. Az érintése puha, selyemként siklik az ujjaim között, és Ginny nevetése szívdobbantóan édes, ha a hajával játszom.

Ginny bőre édes fehércsokoládé leheletnyi mandulaízesítéssel. Sóhajt, ha az ajkam és aztán a nyelvem végigfut rajta, borzong, ha beleharapok. Amikor először megízleltem, a szívem a torkomban dobogott, az édes remegés az ajkaimról, a nyelvemről szökött tovább a gerincemre, futott végig az egész testemen. Elég egyetlen apró kóstoló belőle, hogy soha többé ne tudd feledni az ízét.

Ginny csókja ezerféleképpen mámorít. Ha incselkedni akar velem, az apró puszik úgy tapadnak az ajkaimra, mint a csokiforgács, és még órákkal később is, ha végignyalom a számat, érzem az édesség bizsergető ígértét, a leheletnyi csókok emlékét.
A nyelvem úgy fut végig Ginny ajkain, mint egy tejszínes-epres krémmel töltött praliné illatos felszínén. Kóstolgatom, mielőtt beleharapnék, mielőtt a nyelvem mélyen belesiklana, mielőtt elmerülnék krémesen édes ízében.
Ha Ginnyt csókolom, képes vagyok elfelejteni minden mást. Órákon át tudnám falni az ajkait, sohasem unnám meg a testét a karjaim között, illatát az orromban, sóhajait az ajkamon, nyelvének mámorító érintését. Ha Ginny gyengéd, az ajkairól könnyű, tejszínes íz szökik a számba. Ha heves, a csókja gyömbéres, intenzív, erős és egyedi csokoládé. Lenyűgöz.

Ginny Weasley különleges desszert. Addiktív. Egyszer megkóstoltad, és soha többé nem akarsz mást ízlelni, csak őt. Bolond, aki elengedi, bolond, aki lemond róla.
Amikor találkoztam Ginnyvel, össze volt törve. Potter belekóstolt és úgy hagyta faképnél, mintha egy tucat-édesség, rózsaszín papírba csomagolt, ragacsos, unalmas cukorka lenne. Amikor először öleltem Ginnyt, dacból hagyta, hogy az ajkait ízleljem, Potterre gondolt, és azért simult hozzám, hogy neki fájdalmat okozzon. Hónapok teltek el, mire Ginny elhitte, hogy komolyan veszem azt, ami köztünk van – és addigra már belehaltam volna, ha nem érezhetem az ízét, az illatát.

Ginny ma hófehér és arany. Sugárzó és elbűvölő. Mézes az illata, édes az íze, folyékony csokoládé a pillantása. Lenyűgöz és rabjává tesz mindenkit. Ma úgy csókol, mint még soha, ma úgy ölel, hogy sohasem engedném el. És soha nem is fogom. Ginny mától Malfoy. Az én Malfoyom. Örökre az is marad.

VÉGE


Remélem, nem lett túl édes… Minden véleményért hálás vagyok. :-)




Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)