A Mumus és a Citrompor végzetes következményei írta: Saszta

[Kritikák - 22]

+++ betűméret ---


A Mumus és a citrompor végzetes következményei

avagy

A Roxfort a feje tetejére állt



Lupin kilépett a folyósóra, nyomában a diáksereglettel. Az első sarkon aztán kellemetlen meglepetéssel találták szemközt magukat, Hóborc becses személyében, ki éppen azon fáradozott, hogy rágógumival tömítse el Frics, a gondnok seprűtárolóját. Hóborc persze hozta a szokásos formáját, és ismételten szemtelenkedett egy sort, de Lupin professzor móresre tanította a kopogó szellemet.
Nagy nehézségek árán aztán – vízözön, hurrikán, hóvihar, lángtenger és egyéb hasonló megmérettetések után -, végre valahára megérkeztek úti céljuk helyszínére, ahol újfent akadályba ütköztek, ezúttal Perselus Piton, a halálmadár személyében. Piton felhúzta az orrát a szelíd vérfarkas, és a nyomában loholó pincsikutyák – ja, nem, tanulok láttán, majd néhány csípős megjegyzés után kitárta denevérszárnyait, és kiviharzott a teremből.

Mindezek ellenére – vagy talán pont emiatt- Lupin még mindig szelíden mosolygott diákjaira, és felkérte Neville-t egy táncra, - öhm… mégsem, csak a szemléltetéshez kért segítséget tőle. Neville kimondottan ügyesnek bizonyult, ugyanis Pitont sikerült átváltoztatnia a nagymamájára, vagyis csak felöltöztette a nagymamái ruháival, de a lényegen ez se változtat. Szóval a többiek is kiálltak a mumussal, és a végén közös erővel le is győzték azt. Ronnak például a mumus pókember alakját öltötte magára, melyet a lányok sikító koncerttel jutalmaztak, sőt néhány lány hálaimát rebegett neki ezért, hiszen álmaik lovagját idézte meg a kedvükért. Dean Thomas majdnem elájult, mikor saját magával kellett szembenéznie, de aztán urrá lett rosszullétén, és neki is sikerült helytállnia a próbatételen. Seamus, híres popsztár lévén, a legjobban a rajongói tábortól rettegett. Mikor aztán Harry került volna sorra, kinek a mumus detektorrá változott volna, Lupin professzor közbelépett. A mumus elé ugrott, majd mikor a mumus kristálygömbbé változott, gyorsan visszakergette őt a ládába, ami nem volt egyszerű feladat. Vagy hússzor körberohangálta a termet farkcsóválva, és néha még egy-egy ugatást is megeresztett, mire a mumus végül megelégelte a fogócskázást, és visszatért a ládába. Ezt az osztály kitörő lelkesedéssel, és tapsviharral jutalmazta, némelyik még meg is simogatta a tanára fejét, Ron pedig átkeresztelte Lomposra. Az osztály nagy zsibongás közepette elhagyta a termet, és mindenki egyetértett benne, hogy ilyen szórakoztató órában még nem volt részük.

Ron elégedetten látta, hogy még Mekeksz is jobban lett. Hermione nem volt ennyire elégedett az órával, hiszen Lupin elkérte a macskáját, Sámlit, hogy ne unatkozzon annyira holdtöltekor, legyen kivel játszania. Hermione azt is nagyon sajnálta, hogy ő nem állhatott ki a mumus ellen, hiszen így nem volt lehetősége megígérnie MCGalagonyának, hogy ebben az évben mindenből meg fog bukni, pedig ez volt minden álma.

A Marad-e kár sok zöldbe öltözött csapatának kivételével mindenki kitűnő tanárnak tartotta Lumpost, aki a többi órát is farkcsóválással zárta le. De a Marad-e kár sok csapatát viszont ez a produkció nem hatotta meg, nekik jobban tetszett Piton denevér röpt című műsora, aki mellesleg az órán ultrahanggal osztotta ki a parancsokat, amitől a Griffesek minden szál haja az égnek állt. Pipógyusz a Griffesekkel az utóbbi időben nagyon gyengéden bánt, aminek a Griffesek cseppet se örültek, hiszen mindig a nyomukban repkedett, és sokszor el is késtek miatta az órákról, hiszen a fél szünetet azzal töltötték, hogy lerázzák a rájuk tapadt denevért. A szünet másik felét pedig arra használták fel, hogy megtalálják a különböző termeket, ugyanis valaki – talán épp Szírjusz Brekk – felcserélte a termek számozását, gondolom azért, hogy a gyerekek idegrohamba haljanak meg, mivelhogy Brekk csak ezért szökött meg a Maszkabálból.

A Griffesek az órákon rendszerint azon tanakodtak, hogy Piton vajon mikor kéri meg Lompos kezét, hiszen az utóbbi időben csak úgy áradozott róla, és folyton felé pislogott. Lompos a jelek szerint ettől nem volt elragadtatva, sőt egyre kevesebbszer jelent meg az étkezéseknél, és sokan arra gyanakodtak, hogy titokban mérget készít a lakosztályán, mert el akarja tenni láb alól Pipógyuszt. A Marad-e kár sok ezért még jobban megutálták Lupint. Ezen senki se csodálkozott, mivelhogy mindenki tisztában volt azzal a ténnyel, hogy közülük mindenki belezúgott a denevérbe.

A Hollóhátasok szerint az egész iskola a feje tetejére állt, és még az igazgató is megbolondult. A szünetekben Dumbledore mikulásjelmezben osztogatta a citromporos zacskókat a diákoknak, és még az sem zavarta, hogy még nincs is tél. Sajnos a citromporra is egyre többen rászokta, aminek következményeképp sok diák a gyengélkedőn kötött ki, és némelyeket el is szállítottak a Szent Gyogyóba elvonókúrára. Dumbledore ezzel nem volt elégedett, ezért a tanárokra is megpróbálta rátukmálni a kedvenc citromporát. MCGali a harmadik leszólítás után végre beadta a derekát és ő is megkóstolta eme csodát. Nemsokára ő is függő lett, és alig bírta kivárni a sorát. Trelawney is beleesett ebbe a csapdába. Valamely rejtélyes dolog folytán a kristálygömbje nem jelezte felé a veszélyt, de szerencsére a tizedik citrompor elfogyasztása során jobban látott a benső szemével, bár az is igaz, hogy az eredetivel még kevésbé látott. Mindemellett szokásává vált az alvajárás is. Személyes véleménye szerint ezt a képességét magától Volditól tanulta, aki nem egyszer meghívta őt teázni a Rejtély és Minisztériumügyi Főosztályra.

Eme hír hallatán aztán Rita Filctoll is megjelent, és összerittyentette a legjobb sztorit, amit ember olvashatott Hókuszpók birodalmában. Dumbledore erre irtózatosan büszke volt, és a továbbiakban is osztogatta a legjobb citromporokat. Már ki is szemelte következő áldozatát, Lompost, aki viszont már nehezebb diónak bizonyult. Lompos folyton elutasította a kis zacskókat, de hamar rájött, hogy ettől még Dumbledore nem fogja feladni, így hát az ötödik alkalomra már elfogadta a citromport, de senki se tudta, hogy mire használja azt fel hőn szeretett tanáruk, mert az nyilvánvaló volt, hogy nem fogyasztott el egyet se.

Rita egyszer tanúja volt egy esetnek, amikor Piton sunyiban vett egy adagot Dumbledore-tól. Nyilvánvalóan szerelmi bánatában szokott rá Pipógyusz a szerre, ugyanis Lompos még mindig nem állt szóba vele.
Mindeme sokkoló élmény hatására Hóborc úgy döntött, hogy elhagyja a kastélyt, mert ami itt van, az már neki is sok. Egy viharos pénteki napon hagyta el a kastélyt. Zokogását még a csillagvizsgáló toronyban is tisztán hallották a diákok, már akik még nem ütötték ki magukat Dumbi kedvenc csemegéjével.

Várjatok, még nincs vége! Most jön csak a java! Képzeljétek, azt hallottam Harry Pottertől, a fazéklakótól, hogy Hóborc, mikor épp elbúcsúzott a kastély szellemes lakóitól, odaúszott hozzá a Szőke Hölgy – vagy szürke? (Mindegy, egy kutya, avagy a száztizenegy kiskutya)- és szerelmet vallott neki. Hóborc úgy megilletődött, hogy életében - azaz halálában – először csak hápogni tudott.
Lupint megkérdeztem, hogy mi a véleménye erről. Azt felelte erre, hogy biztosan Hóborc is kipróbálta a citromport, mert a Szellemszálláson a szellemes haverjaitól azt hallotta, hogy Hóborc barátunk azóta is csak hápogni képes. Ez az elmélete elég logikusan hangzott, ezt még nekem is el kell ismernem, de hát Lompos pajtás a logikus gondolkodásáról híres. Arról is kérdezgettem őt, hogy hova tüntette el a citromporos zacsekokat, de sajna erről nem volt hajlandó felvilágosítást adni.

Nem probléma, csak azért is kiderítem! Elmentem hát felkeresni Tappancsot, aki segített neki megtanulni a szelíd viselkedés alapelveit, és az abszolút nagy sikerszámát, a farok csóválós fellépését, amivel azóta is járja az országot, világot. Tehát, nekiindultam a nagyvilágnak, hogy megtaláljam Szírjusz Brekket. És ha már nála járok, akkor már megkérem, hogy csináljon rendet a Roxfortban, mert kész katasztrófa, ami ott folyik. Legalábbis a Hóllóhátasok szerint, a többiek nagyon jól szórakoznak. Bár Lompos se csóválja már a farkát, mióta Dumbi elterjesztette a citromport, ezt pedig én személy szerint nagyon sajnálom, tehát mindenképpen vissza kell térni a régi kerékvágásba. Átmentem tűzön és vízen át, jártam sivatagokban, sőt, még Alaszkában is, de sehol se leltem a nyomára. Végül aztán rátaláltam a Tiltott Rengeteg legmagasabb fájának tetején, ami egészen a Holdig nőtt. Nagy kísértést éreztem, hogy körülnézzek egy kicsit ott a Holdon, hiszen az űrben csak egyszer jár az ember, vagy még annyiszor se. De erre nem volt időm, így hát egy csalódott morgás közepette odasomfordáltam a fekete kutyához, és felébresztettem ezeréves álmából. A medveméretű kutya egy eget zengető oroszlánüvöltést hallatott, amit szerintem még a Roxfortban is tisztán lehetett hallani, de talán még maga az Ördög is ugrott egyet ijedtében a Pokol bejáratánál. Ezek a jelentéktelen részletek mindenesetre engem nem érdekeltek, én csak azért jöttem, hogy megtudakoljam Tappancstól, hogy mit csinált Lompos a citromporokkal.
Ó én hülye! Hát elfelejtettem elmondani, hogy miért is épp Szírjusz Brekket kerestem fel ezzel! Mért is nem figyelmeztettetek! Na, mindegy, akkor most bepótolom. Hát elárulom nektek, Rita Filctoll mondta nekem, hogy úgy hallotta, hogy Brekknek is köze van a dologhoz. Most aztán kiderül, hogy igaz-e a hír! Hol is tartottam? Ja, megvan! Szóval, miután Tapi kiüvöltötte magát, odamerészkedtem a közelébe, és feltettem neki a kérdéseimet. Elsőnek azzal kezdtem, hogy mi a fenét keres ő itt egyáltalán. Erre a kérdésemre az volt a felelete, hogy a detektorok itt nem találják meg őt. Hát ebben kénytelen voltam igazat adni neki. Én hét nap, és hét éjjel másztam a fán, mire felértem ide, bár szerintem csak azért volt ilyen rövid, mert amint elértem az eget, megállt az idő. Lompos a szakértő az ilyenekben, de azért én is próbálok ésszerű magyarázatokat összehozni.

Lényeg a lényeg, Tapi igen készségesen válaszolgatott a kérdéseimre. Elárulta nekem, hogy Lompos barátja feltalálta a csillagképző szerkentyűt, így minden egyes nap újabb és fényesebb csillagok keletkeznek az égen, és ő maga rendezgetheti őket alakzatokba. Ez persze már sok-sok évvel ezelőtt történt. Nagyon úgy tűnik, hogy Lupin ügyeskedésének köszönhetően keletkeztek a csillagképek. Én ezen nagyon elámultam, de valószínűleg Tappancs igazat mondott. Végezetül megkértem őt, hogy segítsen nekem visszaállítani a Roxfort rendjét. Tapi örömmel segített volna nekem, de a detektorok miatt nem mert lemerészkedni a szárazföldre. Megígértem neki, hogy meggyőzöm a Mágiaügyi Minisztert, Molnár Ferenc Caramelt, hogy ártatlan, és hívja vissza a detektorokat a Maszkabálba.

Lemásztam hát a fáról, és már rohantam is Caramelhez. Caramel megfenyegetett, hogy ha nem veszem meg az összes lemezét, akkor nemhogy nem hívja vissza a detektorokat, de még engem is üldöztetni fog velük. Nem volt hát más választásom, elmentem a Zsebpiszok közbe, hogy beszerezzem az összes lemezét. Szerencsém volt, mert Greyback is ott tartózkodott a Borgin & Burkesben. Hosszas győzködés után rávettem Greybacket, hogy győzze meg Borgint, hogy adja nekem oda az összes Caramel lemezt ingyen. Greyback nagyon kedves volt velem, feltehetőleg ő is kapott egy kis kóstolót Dumbi citromporából. Ugyanis míg én a fán tartózkodtam, itt lent, a Föld nevű bolygón szerte a világban elterjedt a citrompor, mely minden eddigi drogot túlszárnyalt a népszerűségét illetően, így az egész világ kifordult önmagából. Természetesen ezt az információt is Rita Filctoll szállította el hozzám hangpostán. Greyback mindenesetre Borginnal már nem bánt kesztyűs kézzel, addig csóválta a farkát (Ezt vajon kitől tanulhatta? Csak nem Lompos szelídítette meg?), míg Borgin be nem húzta fülét farkát, és ki nem iszkolt a boltjából. Így én ingyen megkaptam a CD-imet, és Greyback is megkapta, amit akart. Ne kérdezzétek, hogy mit akart, mert ezt még én sem tudom. Az én szempontomból ez nem is olyan lényeges, ezért hanyagolom ezt a témát, és visszakanyarodok a számomra oly fontos ösvényre.

Lélekszakadva rohantam vissza a Miniszterhez, és megmutattam neki a lemezeket, majd aláírattatam vele őket, biztos, ami biztos alapon. A Miniszter végül meglágyult és biztosított, hogy azonnali hatállyal visszahívja a detektorokat. Én erre roppantul megörültem, és már másztam is fel a Holdig érő fára. Újabb hét nap és hét éjszaka telt el, mire felértem Szírjusz Brekkhez, és még egy egész napomba telt, mire felébresztettem álmából. Morgolódva tért magához, és igencsak mogorván vetette oda nekem a kérdést, miszerint mi a francért kellett felébresztenem, mikor épp azt álmodta, hogy Jamesszel ugrálnak a rózsaszín fellegek között, marcipánszívekre vadászva. Erre én nem tudtam mit felelni, annyira ledöbbentett, hogy Tapi miket szokott álmodni, és agyam még mindig ezeket az információkat próbálta felemészteni. Végül megkérdeztem tőle, hogy hány adagot vett be a híres citromporból, mire Tappancs megharagudott rám, és a torkomnak ugrott, hogy erőteljes nyelvcsapásokkal nyáltengerbe fojtson engem. Szerencsémre még idejében oldalra hengeredtem, de még így se kerülhettem el a nyálözönt, ami hamar be is terített engem, de Szírjusz végül úgy határozott, hogy meghagyja az életemet. Duzzogva elvonult hát a sarokba, de mikor közöltem vele, hogy a detektorok visszamentek a Maszkabálba, Tapi nagyon megörült, és farkát propellerként használva levetette magát a mélybe. Én meg ugrottam utána. Karjaimmal nagy szárnycsapásokat mérve, nagy nehezen sikerült felkapaszkodnom Tappancska hátára, így egy nap alatt beértünk a Föld hatáskörébe, és körbe-körbe forogva zuhantunk a föld felé, amitől én igencsak megrettentem, hiszen ha belecsapódunk a Földbe, akkor biztosan felrobban az egész bolygó, és Bear Grylls és a hangyáin kívül, más egészen biztosan nem éli túl. Tapi, miután erre voltam szíves felhívni a figyelmét, bólintott egyet, és behúzta a kéziféket, és bekapcsolta a hajtóműveket, így puhán landoltunk a Tiltott Rengetegben.

Fél óra gyaloglás után aztán megérkeztünk a kastély kapujához. A kastélyban nagy volt a fejetlenség. Piton szerenádot adott Lomposnak, aki jobbnak látta menekülőre fogni a dolgot, és gyorsan bemenekült a Szükség szobájába, csillagképző szerkentyűjével együtt. A szobának rögtön megparancsolta, hogy Pipógyuszt semmi esetre se engedje be, és hangszigetelőket is beépítetett a kis helyiségbe. Trelawney egy újabb interjút adott le Rita Filctollnak, miszerint a Nagyúr újabb képességgel ajándékozta meg, méghozzá azzal, hogy megtanult repülni, ugyanis Dumbi nem egyszer kidobta a csillagvizsgáló toronyból, és még mindig épp és egészséges, leszámítva azt a kis apróságot, hogy eltörött néhány bordája. Malfoy és Harry időközben egymásra találtak, és most egymás vállának dőlve adagolták a másik szájába a citromport.

Mi ezekkel mit sem törődtünk, egyenesen a szükség Szobájához vettük az irányt, és rátörtük az ajtót Lomposra, aki egy nindzsa rikoltásával támadó pozíciót vett fel. Mikor eljutott a tudatáig, hogy nem a vén denevér látogatta meg, udvariasan hellyel kínált meg minket. Amikor elmondtam neki, hogy tudok a titkos csillagképző szerkentyűjéről, iszonyatosan megharagudott, bár ezt igyekezett nem mutatni. Aztán rátértünk Lompos nagy problémájára, a bájitalok mesterére, aki nem akar leszállni róla. Megígértük neki, hogy észhez térítjük Pipógyuszt, de ahhoz neki is segítenie kell, mert egyedül nem bírunk el Dumbival, aki – tudomásom szerint – megtanulta a részeges, vagyis a drogos karate mesterséget, így életveszélyes a közelébe menni. Nekikezdtünk hát a munkának.

Vettem pár zacskó citromport Dumbitól a siker reményében, de csalódnom kellett. Lompos kitalálta, hogy mi lenne, ha a rendőrségre bíznánk a dolgot. Nekem tetszett az ötlet, fel is hívtam őket. A rendőrök maradéktalanul intézkedtek, és pár óra múlva már a kastélyban voltak. Dumbit nagy nehezen letartóztatták, és kivezették a kastélyból, majd átadták a detektoroknak, akik örömmel fogadták őt. A Roxfortosok nagy részét elvonókúrára küldtük, így egy-két hét múlva ismét visszaállt minden a régi kerékvágásba. Piton észhez tért, és kijelentette, hogy nem tudja, hogy mit evett annyira Lomposon, és elege van ebből a korcsból. Lompos ismét csóválta a farkát, és mindenki remekül érezte magát.
Tehát, minden jó, ha a vége jó! Itt a vége, fuss el véle!
Kritikákat dobjál ide!



Kritika küldése
Név:
Kritika:
Mennyi háromszor
három kisbetűvel
(robotszűrés)