Merengő Fórum

Mindenképpen bíztatnálak, hogy gyere, jó a társaság (bár fixen csak Bp-en van élő write-in, vidéken az ottaniak lelkesedésén múlik, de online is megy a pörgés), ezen kívül a vállalás teljesíthető, mint azt sok nyertes bizonyítja évről évre

Azon kívül minden évben vannak rebel tagok, akik ezt-azt-amazt a szabályt nem tartják be (pl. nem nulláról kezdik a történetet, hanem egy már megkezdettet próbálnak befejezni), úgyhogy ne tartson vissza, ha a Bolondokat szeretnéd magasabb fordulatszámra kapcsolni. Semmi sincsen kőbe vésve

Bármilyen kérdésre szívesen válaszolok én is (itt, priviben vagy mailben), magyar ML-ként kellően kompetensnek érzem magam a témában

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Úú, jaj de nagyon soknak tűnik. Bár, ha kiszámolom... 1666, 66 szó naponta nem is olyan vészes.

Idén tervezi valaki, hogy jön vaagy megy vagy mi?

_________________
„Don't look back! You're not going that way! ”
~Amy Rees Anderson
_________________________________________________________

Ú, igen, NaNo... Majdnem rábuktam arra az április beszélgetésre, Assa, hogy hű de jó hátha megtudok belőle valamit, de persze beugrott hogy újat nem fogok, mert én is benne voltam a beszélgetésben. xD De amúgy lényeg a lényeg, anno nagyon reklámoztam hogy megyek, aztán pont most hajnali agymenéseim közepette bizonytalanodtam el, hogy akarom-e én ezt csinálni.

Mármint, az a baj, hogy van rá egy félkész original ötletem, de ahogy egyre többet filózok rajta, úgy egyre jobban érzem, hogy fundamentálisan vannak gondok vele, és nem biztos, hogy ebben a formában meg akarnám valósítani, viszont nem tudom, hogy dolgozzam át...
Aztán gondoltam arra is, hogy Bolondokkal csinálom, de a szabályzat azt mondja, hogy mindegy, mit írsz, csak NaNón kezdd, én meg ugye azt már bőven csak folytatnám, úgyhogy asszem ezt buktam...

És nagyon akarnék NaNózni, ha beledöglök is, meg én bízok magamban és szerintem menne, csak nem tudom eldönteni hogy mivel meg hogyan és mi lenne a jó. Azért ez mégiscsak 50k szó egy hónap alatt, meg kell fontolni hogy mire használja el az ember...

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

Én pl. Igaz, még sose sikerrel, de ez nem tart vissza a próbálkozástól.
Kérdezz nyugodtan.
Vagy ha visszanézel április vége környékére (3. 4. oldal), beszéltünk is róla itt a topikban.

_________________

*BaO2 bepofátlankodik*

Sziasztok!

Van itt valaki, aki már NaNoWroMózott valaha? Legyen oly drága, hogy rámír, mert lenne hozzá pár kérdésem. (Amit feltehetnék itt is, de nem akarom kiteregetni a hülyeségemet xD)

_________________
„Don't look back! You're not going that way! ”
~Amy Rees Anderson
_________________________________________________________

Offolnék, ha már úgyis lehet... Annak reményében, hogy vannak itt rendszeres túrázók:

Csapatépíteni mennénk a kollektívával egy túrára a Rám-szakadékhoz. na mármost én nagyon régen voltam már ott, és híresen rossz koordinációs készségekkel rendelkezem, de azért ellavírozok valahogy a térképen. A kérdésem az, hogy szerintetek érdemes-e túravezetőt bérelnünk e célból, vagy olyannyira kiépített az út, hogy simán feltalálunk a hegyre meg vissza?

_________________
Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha a másikat átöleljük.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Nyílt napra mindenképp fogok menni, aztán nyílt napon szerzett tapasztalatok alapján döntök majd. (Meg azt is figyelembe kell vennem, hova vettek fel... )

_________________

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Igen, magamnak keresek. (Csakis. )
Btw jó ezeket a dolgokat olvasni. Meg én sem vagyok az a nagyon társasági ember. (Beszél madzsar, just törni kicsit -- este van ><")

_________________

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

A Berzsenyit én is nézegettem már, és jó olvasni egy ottani diák véleményét. (Vagyis már nem jársz oda, de van tapasztalatod.)
Mindkettőtöknek nagyon köszönöm a segítséget!

_________________

Berzsenyi és Fazekas, illetve még a Veres Péterről hallottam jókat (többek között ezekre a helyekre menekültek a jó tanáraink, nem csak reál szakon)

_________________
Ficblog, Facebook, Twitter, Blog

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Halihóóó!
Tud valaki jó (lehetőség szerint budapesti) matek és/vagy természettudományos tárgya(kk)al fogalkozó gimnáziumot?

_________________

Lehet, hülyeséget mondok, de nem ő volt az író? (mondjuk írtad, nem emlékszel az író nevére, de ha rátérsz az adatlapra, lehet, eszedbe jut)

_________________

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Pont ugyanez már bennem is felmerült De én az egy könyvön belüli megoldásokra gondoltam eredetileg. Nekem sokat segített megvilágosodni anno, hogy az ő könyveit olvastam, mert addig csak előszedtem valamit a semmiből épp amikor szükség volt rá, és olyankor írták a kommentelők, hogy feltűnően sok a szerencsés véletlen a művemben

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

óóó, ez nagyon érdekes téma. a birtok és a tulajdon közötti mezsgye kérdésköre, vagy éppen, ki a gyerek apja...




hát, nem vagy egyedül

_________________
üdv, b

_________________
Csak a hangom miatt nem lettem énekes.
Influenza: jobb adni, mint kapni.
Egy macskát mindenre megtaníthatsz, amit ő szeretne.

A sikerhez vezető út – karbantartás miatt – zárva.
Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.

Hát igen, csak azután, hogy pont ez az a szál, ami aztán átvette az irányítást a hetes kötet felett, nem tudok igazán megbarátkozni vele ebben a formában. Pont azért kellett volna megágyazni neki előre, mert így már nem is pusztán egy mellékszál, hanem a puzzle fontos eleme, aminek illeszkednie kellene a többi közé, ahhoz meg jó, ha megvannak a körülötte lévő kirakódarabok.
És ha JKR tudta, hogy a három ereklye lényeges lesz, volt rá 6 könyve, hogy elhelyezze azokat a darabokat.

De sajnos csak találgathatunk, létezett-e bármilyen akár félmondatos utalás az első kötetekben, csak éppen áldozatul esett útközben, vagy egyáltalán nem is volt (pedig érdekes lenne megtudni, mi az igazság).
Ha volt utalás, az első három kötetnél még mondhatták, hogy ez vagy az felesleges, úgyse jut el az a dolog X. kötetig, hogy egy-egy apróság majd akkor funkciót kapjon stb. kihúzzuk és pont.
Utána viszont még ott volt a 4-6. könyv, hogy JKR elrejtsen beléjük egy-egy célzást.

Lehetne mondani, hogy a horcruxokat se alapozta meg sokkal jobban, hogy ott is csak összekötött korábbi elemeket, amikről jóindulattal is épp csak említették, hogy valamiért különösek, szokatlanok, egyediek az alapvető szokatlanságukon túl (a napló, Nagini), de semmi bővebb.
A horcruxok ügyében mégis benne volt, hogy az ember régóta várt valami magyarázatot, Voldemort létére, külsejére, testvesztésére, és ebbe a magyarázatba - aminek eleve megvolt az előkészített helye a sztoriban - beleilleszkedett aztán a napló és a kígyó is.
Az ereklyék ellenben nem valami várt dolgot teljesítettek be.
A horcruxok legyőzéséhez nem is volt közük, meg lehetett oldani nélkülük. V. végső legyőzését is nyilván meg lehetett volna oldani szintén régebbi elemekből merítve, a ki a pálca ura kavarás nélkül is. (Amire szintén fura és légbőlkapott(nak ható) magyarázat volt az "aki legyőzi a gazdát" pálcamágia dolog, mert mi van például, ha szimplán órán lefegyverzést gyakorolnak? Mindenkinek a pálcája lojalitást vált?)

De nem akartam ennyire HP irányba vinni a beszélgetést.

_________________

Az a kötet nekem sem klappolt annyira, de az első három könyvet eléggé megrövidítették, szerintem is maradhattak ki dolgok, amik később jól jöttek volna. Meg egy hét kötetes sorozatot úgy összehozni, hogy kivétel nélkül mind a tízmillió kis mellékszála következetes legyen, elég nehéz.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Teljesen jó példa. Maga Grindelwald már az 1. kötetben megjelenik a csokibékás kártyán, de a halálvessző és a pálcabirtoklás/szerzés/tulajdon joga nagyobb szerepet kaphatott volna. pl pont ollivandernél, amikor mesél a pálcáról a boltjában. igaz, akkor oda nem illően hosszú lett volna.
és ne felejtsük el, hogy a bloomsbury az első 3 kötetet megvágta, mert úgy vélték, h senki nem fog egy 500 oldalas mesekönyvet elolvasni (mármint az eredeti célközönség). sztem onnan estek ki ilyen előre utalások is.


...

én egy merengős jelenetnél voltam így. a három fontos emlék mellé betettem másik tízet, tök általánost, vagy éppen olyat, ami hosszú volt, és az akkor lényeges résznél félbevágtam, h pl a főhőst megzavarták, ő maga szakította meg, stb. később ezekkel az emlékekkel tudtam játszani, hogy amikor újra visszanézi, akkor veszi észre a főhős, hogy...
így nincs olyan érzése az olvasónak, hogy egy teljesen új szál van a dologban.
a másik ilyen, hogy rengeteg karaktert dolgoztam ki, rengeteg háttérsztorival és tulajdonsággal. ezek mind szürke karakterek, tehát bármikor lehet belőle fekete és fehér is. nyilván, nem egyik percről a másikra, de fejezeteken átívelő fejlődéssel alátámasztva mehet. és a végén lehet, h maradnak szürkék.

_________________
üdv, b

Van, amikor nagyon jó ebben, de van, amikor nem sikerül a dolog. Nekem legalábbis a Halál Ereklyéi pont ezért nem működtek. Jó persze voltak jelek, hogy lapul ott valami, állandóan felbukkant a szimbólum... - Harry rá is vetette magát, mint kutya a koncra, és addig nyúzta vele Hermionét, míg kénytelenek nem voltak utánamenni annak a nyomnak is.
Viszont az adott könyvön belül hiába volt felépítve a dolog, ahhoz képest mekkora jelentősége lett, szerintem ott már túl késő volt ezt is berángatni a horcruxok mellé.
Előbb kellett volna, korábbi kötete(ek)ben - mert igen, ott volt a köpeny, meg a kő, de magára a mesére semmi sem utalt korábban. DD-t pálcátától függetlenül emlegették, mint nagy varázslót; Ron se mondta a kettes könyvben pl. mikor a saját pálcája eltört, hogy de jó lenne, ha nála volna a Halál pálcája, az tuti nem járna így, és milyen menő lenne vele... (Vagy az ötödik kötet előtti Neville, hogy ha nála lenne, azzal még ő se bénázna - vagy más azt, hogy ő még azzal is...)
Nem emelték ki soha, hogy Harry láthatatlanná tévő köpenye speciális darab lenne, és különbözne Rémszem kopott darabjától mondjuk (kivéve, hogy jobban karban van tartva). Csak a hetedik részben csap mindenki a homlokára, hogy ja, tényleg. Nem is láttunk működésben igazán más köpenyt, hogy az ott felmerülő különbség utaljon Harryének az egyediségére.
A kővel ugyanez. Harrynek felmondhatták volna tanmeseként Edevis tükre előtt, vagy kb. bármelyik tanév végén, de elsőben és negyedikben különösen.

Szóval nem is az összes ereklyére reflektort irányítva, nem is állandóan, vissza-visszatérően az olvasó arcába tolva, csak mégis megalapozni már előre, hogy mikor eljön az idő ott legyen a halvány emlék, hogy erről mintha már lett volna valami valamikor... Hogy ha az ember újra kézbe veszi a könyvet, meglepődjön (kellemesen), hogy jé, tényleg, ez már itt is előkerült.
Mint Sirius Black emlegetése a Bölcsek Köve legelején. Ki gondolta volna, hogy lesz még funkciója, nem csak egy újabb név az amúgy is futólag megemlített számtalan név mellé? Kinek esett le egyből, az Azkabani fogoly mugli híradójánál, de akár még Stan Shunpike újságjánál is, hogy ez ugyanaz a srác, aki anno kisegítette Hagridot a motorral? (Bár nyilván akadt, akinek igen.) Mert hát régen volt (különösen nem egyhuzamban olvasva a könyveket), apróság volt, és annyira más kontextus, mint amit a 3. részben kapott S. neve.

~~~

Én általában úgy jártam a hosszabb történeteimmel - nem minddel azért -, hogy beleírtam a tudatos utalások mellé egy sor olyan dolgot is, ami akkor jó ötletenek tűnt, de alaposabban, messzemenőbben nem igazán terveztem vele, aztán később (mivel átírni nem akartam a régebbi fejezeteket, de függőben hagyni se szerettem volna olyan elemeket, amik egyszer már belekerültek) ki kellett találnom, mire is lesznek jók az összekép szempontjából, és hogyan illeszkednek majd abba, ahogy a sztorinak végződnie kell. Szerencsémre semmi nem szokott menthetetlenül kilógni a nagy egészből.

_________________

Ezt már olvastam máshol is, hogy Rowling kiemelkedően jó az ilyen felvezetésekben, sőt, az az igazán profi, ha az ember először felvezeti az infót, aztán még egyszer utal rá, hogy az olvasó el ne felejtse, és csak harmadjára jön elő az, amiért ugye eredetileg bele lett szőve a történetbe, különben kicsit deus ex machina érzetet kelt. Asszem ő is ezt a hármas módszert követi, de már nem emlékszem.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Nekem van bétám (korábban is volt egy, de az új ficnél nem sikerült elérnem - ő máshogy dolgozott), és nagyon szeretem. Legnehezebb azt kívárni, hogy megcsinálja, de inkább csak azért, mert kíváncsi vagyok, hogy mit szól hozzá ( már a legelején megmondta, hogy heti egyet tud vállalni, és ez a része rendben is van, csak hát a kíváncsiság, ugye ).
Szükségem is van rá, mert nekem
1. néha szörnyen körülményes a megfogalmazásom, vagy éppen magyartalan,
2. időnként "elszállnának" a karaktereim OOC irányba (bár ez sokat javult, mióta vele dolgozom)
Azonkívül jó tudni, hogy vajon az olvasók, amikor olvassák a fejezetet, ugyanazt gondolják-e, amit én. Sikerült-e átadni, amit szerettem volna, vagy esetleg nem? De ő sem akarja átírni, csak ha valami olyan van benne, arra felhívja a figyelmemet. Aztán vagy rájövök, hogy igaza van, és átírom (és ezek sültek már el nagyon jól), vagy elmondom, hogy annak miért úgy kell történnie.
Szóval, én nagyon szeretem, örülök, hogy van, igazán értékes segítséget nyújt.

Én is milliószor átnézek egy-egy fejezetet, pláne, mert tableten írok, amin formázni sem igen tudok, meg a helyesírásért sem szól, stb. Amikor átmásolom wordbe, akkor mindig átírom kicsit, főleg, mert ilyenkor eltelik közben egy-két hét, és ezért már más szemmel tudom nézni, mint akkor, amikor még írom. Vagy most írom a tizenegyedik fejezetét az új ficemnek, és tegnap még beleírtam az ötödikbe is, mert eszembe jutott valami. De mondjuk én a hosszú regények írásától olyan messzire vagyok, mint Makó Jeruzsálemtől, szóval nincs olyan gondom, hogy az első könyvben elhangzott valami, ami a negyedik szerint nem úgy kellett volna legyen

Zenét általában hallgatok, de olyat, ami nem zavar, vagy alkalmazkodik az éppen írt rész hangulatához. Bár már észrevettem, hogy néha "elvisz" a zene, más irányba, mint amit eredetileg terveztem. Vidám zenére nem tudok lelkizős párbeszédet írni.

_________________
"Valaha döntésképtelen voltam, ma már nem vagyok biztos benne."

"Hova tűnnek a szavak, amiket kiradírozunk?"

áh, dettó. pont ezért (is) írom át néhol a régi fejezetet/regényt. hogy ne legyen olyan hirtelen. pl nálam van egy mágikus hely bemutatása még az első regény legelején. aztán ez az épület lényeges lesz a későbbiekben, de csak bizonyos egyének juthatnak be. de ez csak a 3. regénynél jutott eszembe. így az 1. könyv x.edik fejezetében azt a párbeszédet ezzel az infóval ki kellett egészítenem. mindössze egy fél mondattal, de aki az eredetit olvasta, és nem tudja, hogy ez a változás már megtörtént, akkor a 3. könyv olvasásakor jogosan teheti fel a kérdést, hogy de hát ezt eddig nem is tudtam.
nyilván, ezek nem olyan dolgok, amik nagyon logikátlanok.

pl hogy (nemtom már hol olvastam) egy átlag mellékszereplő (mittomén, autószerelő foglalkozású) hirtelen megmenti a főhős életét azzal, hogy beköt neki egy infúziót. és az író érzi, hogy ez nem oké, így a főszereplő fel is teszi a kérdést, de hát hogyan, amikor te autószerelő vagy... és a mellékszereplő bevallja, hogy hát igazából az anyukája rákban halt meg, és ő ápolta otthon, és meg kellett tanulnia infúziót bekötni, és innen tudja. ilyenkor az olvasó vállat von, h hát jó. de nyilván stílusosabb az, hogy mindezt a szereplő megismerése közben, még az elején tudjuk meg, és nem utólag.

én pl ezért nem szerettem Gergő (Böszörményi Gyula) kalandjait. Gergő mindent hipp-hopp tud. de honnan? ja, mert a révülő-iskolában megtanulta - derül ki két mondattal később.
ezért logikusabb JKR, aki pl. a Ron-Hermione viszályba beleírja a vingardium leviosa-t, és már nem tesszük fel a kérdést, hogy ron honnan tudja a varázsigét a troll ellen.

_________________
üdv, b

Így én is jártam már, hogy kitaláltam előre, mi hogy lesz, aztán mikor oda került a sor, hogy megírjam, a párbeszéd egész máshova kanyarodott, meg a karakter jelleme is. Olyan is volt, hogy egy átlag-normál karakterből nem tudom hogyan, de majdnem főgonoszt csináltam. Azt utálom a legjobban, mikor a történet közepén jön az isteni szikra, hogy tegyek bele még egy cselekményszálat, amiről nem bírok lemondani, és ez eléggé meglátszik később, hogy csak későn lett beleszőve.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

hasonló cipő.

én mindig 3-4 fejezettel előrébb haladtam, mint amit feltöltök, és egy fejezetet kb 5-10x olvasok el, miután kész, de van, h a fél fejezeteket is többször elolvasom.
és utólag rengeteget írok át. viszont, sohasem törlök. ez már a fejezet megírásának legelején is így van. sosem törlök ki fél oldalnál többet (azt is úgy, hogy teljesen máshova teszem át - pl.egy beszélgetést)
régen bétáztattam, nagyon régen, de manapság senki nem bétázik regényt.
másrészt, mivel van, hogy 3 hónappal később javítok egy logikai bakit, hozzáírok pár szakaszt a jobb érthetőség miatt, nem sok értelme van.
viszont utólag csak azokat a fejezeteket nézem át, ami a későbbiekre hatással van. tehát, novellát szinte sose. van olyan novella, amit azóta nem is láttam "belülről", amióta feltöltöttem.

tehát, nálam egy fejezet kb 2 hónap alatt készül el. a novella pedig van, hogy több.
persze, vannak rohanós novellák, mint pl az üstösök. azokat 1 hét alatt kell megírnom. ez elég macerás, asszem látszik is a végén, h nem teljesen kész. viszont utólag nem írok hozzá.

van, h 1 fejezet egyszeri megírása (aztán ezt foltozom 2 hónapon át, van, h 5-6 hétig nem is nézek rá) 1 nap, de van, hogy 3 hét.
én csendet igénylek, zavarásmentes környezetet. engem a zene és a beszélgetés zavar. ha minden klappol, és fixen tudom, h minek kell benne lennie a fejezetben, akkor 1-2 nap és kész a 5,5-6,5 E szavas fejezet is.

a tervezés meg olyanok, hogy előre fejben megvan a történet vázlata, de az apró momentumok nincsenek. mondjuk, maga a történés vázának 50-60%-át az kitöltendő canon adja (hp, ugye). a maradék a saját ötlet.
sokszor van, hogy csak elkezdek írni pl egy beszélgetést, de nem tudom, a karakterek a végén pl haraggal válnak-e el, vagy éppen legbelsőbb titkokat osztnak meg.
ez hülyén hangzik, de így van az, hogy egy csomó történés nem teljesen úgy alakul, ahogy én elterveztem. viszont ebben az a kihívás, h a beszélgetésből adódó karakterfejlődést később figyelembe kell vennem.
így lett pl GB és A szerelmes pár, pedig eredetileg utálták egymást. nem is terveztem őket soha összehozni. persze, nem utállakból lett egyből imádlak. közte fél könyvnyi esemény is volt, hatások és ellenhatások, vélemény változások és nem várt szívességek, de amikor megformáltam A alakját még csak mellékszereplő sem lett volna. és így lett GB cselekményeinek mozgatórugója.
de millió más példát hozhatnék.

ha leírtam volna a könyv megírásának kezdetén az alap történeti szálat, most néznék nagyokat. (pl a roxfort hírből meg sem jelent volna)
éppen ezért, nekem muszáj visszaolvasnom, hogy kell-e pontosítanom valamit (de sosem törlök, mert eddig minden logikus (szerintem)), illetve plusz kiegészítést beleírni, de ezek sosem haladják meg a 8-10 sort.

na, nekem ez a kihívás.

_________________
üdv, b

_________________
Csak a hangom miatt nem lettem énekes.
Influenza: jobb adni, mint kapni.
Egy macskát mindenre megtaníthatsz, amit ő szeretne.

A sikerhez vezető út – karbantartás miatt – zárva.
Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Régebben én is azok közé tartoztam, akik egy fejezetet megírtak, aztán töltötték is fel, majd rögtön írták a többit. Utána, amikor már 4-5 fejezetesnél hosszabb sztorikba kezdtem, egyszerre írtam meg az egészet, majd utána töltöttem fel. Most, hogy életem első hosszabb regényének első részén túl vagyok, elég húzós volt. Egy-másfél évig írtam, aztán még vagy egy hónapig javítgattam a logikai bukfenceket meg mindent. A második kötet feltöltésének nem is állok neki, amíg ugyanezt az eljárást véghez nem viszem. Már csak azért is, mert akár az első könyvig visszanyúlhatnak a szálak, és nem akarok hatalmas bakikat ejteni.

Béta téren nekem is eddig szerencsém volt, egyik sem akarta átírni a történetet, és néha jól jött, hogy látszólag jobban figyelt a részletekre, mint én. Volt olyan is, hogy "csak" helyesírás ellenőrzést kértem, logikai átnézést nem. Meg az is előfordult, hogy az adminok rendszerint visszadobták a fejezeteket, amikor a bétával nézettem át, de felengedték, amikor átnézetlenül töltöttem fel.

_________________
Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha a másikat átöleljük.

Nekem abszolút szükségem van bétára, botrányos tud lenni a helyesírásom (habár az utóbbi időben egy pöppet talán javult), de mivel Merlin megáldott egy nővérrel, aki tud bétázni, így ezzel le van a gond. (Mondjuk egyszer volt olyan, hogy Nóri nem volt itthon, a történetet meg szülinapra írtam, úgyhogy mindenképp helyesírásilag hibátlan művet szerettem volna feltölteni, szóval három embert kértem meg, hogy nézze át. )

Én egy csomó mindent le szeretnék törölni, de Nóri nem engedi, méghozzá azért, mert szerinte másnak tetszik. -.-
Szóval egyelőre maradnak.

A vázlatírás pedig naagyon jó dolog, tök átlátható lesz tőle minden, meg nagyon nagy segítség tud lenni szerintem.

_________________
"Van abban bátorság, ha nem álcázzuk az állatot, akik történetesen vagyunk."
J. K. R.

Jó, hát a memóriámmal sose volt baj, na. (Idegenvezető vagyok, szép is lenne ha nem tudnék nagy szövegeket könnyen megjegyezni... xD)
Amúgy én is maradéktalanul hiszek a bétázásban, nagyon jó rendszer és iszonyatosan jól tud jönni. Előolvasóm ugye nekem is van, Sachi drága, de ő csak a nagyobb gázokba szól bele - a kisebbeket jórészt észreveszem én, ha meg nem, hát így jártam.
De ja, szoktam bétázni én is, kisebb dolgokat barátoknak bármikor szívesen vállalok, meg Sachinak én vagyok a nemhivatalos bétája (jobbára csak kétszázmilliárd vesszőt pakolok be a sztorijaiba, megszokta szegény az angol nyelv vesszőtlenségét), és szeretem csinálni én is.


Az a bajom, hogy én ilyen irányító személyiség vagyok, legnagyobb testvér meg self-made man meg ilyenek, aztán nem szeretem, ha bárhogy irányítani akarnak. Munkában nyilván lazán elfogadom, az arról szól, de az élet egyéb területén viszketek tőle, ha nem hagynak önállóan problémamegoldani. A csapatmunka meg az együttműködés más, az megy frankón és kifejezetten élvezem és szeretem csinálni, csak sokáig tartana, mire ráállítanám az agyam, hogy a bétázás is erről szól, mert amúgy nyilván nem dirigálna nekem a béta vagy semmi, hanem segítene meg javasolna, csak olyan régóta írok egyedül, hogy nem tudnám egykönnyen megszokni már máshogy.

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

Igazából ezeket a tanácsokat én magam szoktam kérni, ha elakadok néha, de persze volt már olyan, hogy javasoltak valamit, amivel nem értettem egyet, azokat figyelmen kívül hagyom és kész, én se szoktam kötekedni, hogy márpedig ígymegúgy Meg én se arénázok, ha valaki nem fogadja meg a tanácsomat, ha bétázok, az írás a szórakozásról szóljon, ne a kényszerről.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Naigen, ilyenem is volt most törlendő drágámnál



Tanúsíthatom, hogy ijesztő vagy
Egyébként én hiszek a bétázásban meg minden, de amiket csak úgy feltöltök, általában nem bétáztatom, mert egyrészt a helyesírását meg szóismétléseket meg ilyesmit elég jól át tudom nézni én is, másrészt a húgom az esetek 99%-ban előolvassa nekem és lelkesen beleköt bármibe, ami nem tetszik neki, szóval így rakjuk össze a dolgokat.
A kihívásra/Kívánság Üstre írtakat mondjuk mindig lebétáztatom, persze a húg-szolgálat abban az esetben is működik
Meg amúgy én is bétázok néha, és van, hogy tényleg látom, hogy szükség van rám, és az király, mert szeretem csinálni.

_________________

Jó, ez tényleg olyan, hogy nekem a személyes hülyeségem, de az elírásokat meg a vesszőhibákat megtalálom, annak meg csak a gondolata is nagyon zavar, hogy bármi egyébben nekem tanácsot adjanak - részben a maximalizmusomból fakad, hogy meg tudom én is csinálni, nem kell más, részben abból, hogy nagyon önálló és határozott ember vagyok, írásban meg főleg, és nem tudnám elviselni, ha ebbe valaki beleszólna. Nem balhéznék, lenyelném tuti, mert jobb szeretem a békességet, de húznám a számat, azt meg minek, saját baromságom miatt? Szóval küzdök becsülettel, béta nélkül, ha már ilyen idióta vagyok hogy nem tűrném. Tudom amúgy, hogy jó lenne, meg sokat tudnék tanulni belőle, és néha elgondolkodok rajta hogy megpróbálom, de mindig gyorsan el is hessegetem az ötletet, mert bahh, nem és nem. Egyszerűen zavar a gondolat, hogy beleszóljanak az írásomba. (Rohadt elitistának hangzok, pedig nem azt akarom kihozni az egészből, hanem hogy rettenet kényszeres vagyok néha. xD)
A franciához viszont lehet, hogy felírlak, mert még nem álltam neki keresni rá senkit, de lassan be fog jönni, asszem. Nem kell egyébként szuper szint, köznapi beszélgetésfoszlányok lesznek franciául, de csak pár rövid sorban kb. Sztem ír szöveg több lesz összességében, mint francia. (És mindkettőről Navan tehet. Ejj.)

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

Nemtom, a bétázástól sose féltem, még nem akadt az utamba olyan ember, aki rám akart volna erőltetni bármit, ami nem passzolt a sztoriba vagy a stílusomhoz, de lehet, csak szerencsém volt eddig. Meg nekem ez egy oltári jó szórakozás is egyrészt, hogy néha kiszúrnak olyan hibát, ami fölött többedszer is elsiklottam, és könnyesre röhögjük rajta magunkat, hogy ejh, pedig a fénypontokban de jól mutatott volna , meg tényleg rengeteget tanultam is tőlük. Tudom magamról, hogy csinálok hibákat, és tudni akarom, hogy mi az, hogy fejlődhessek. De való igaz, hogy mindenkinek más az, ami beválik. Ismertem olyat, aki sose bétáztatott, aztán már a harmadik könyvét fogják kiadni, és rohadt jól ír.
Amúgy ha kell franciás ember, majd szól, bár nem vagyok annyira szuper szinten, de attól függ, mi kell.

Én meg úgy tudok a legjobban írni, ha közben zene van a fülemen és valakivel chatelek Jókat röhögök magamon, mikor pl. leáll a zene, leáll az írás is

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Ó, igen, én se úgy írok hogy na uccu neki, aztán semmi másra nem figyelek. Én közben cigizek, játszok, olvasok, fészen lógok, dolgozok, ezer meg egy dolgot csinálok, és az a legjobb, mikor másnap nyugis átolvasás közben veszem észre, hogy úristen ez mi? xD Aztán persze röhögök egy jót és javítom. Meg az tényleg nagyon rossz, amikor mondjuk bővít az ember, és érzed hogy nem klappol, kilóg meg minden, aztán akkor bele kell buherálni a sztoriba - bahh. Utálom. Pedig sokat csinálom, mert összevissza írok. xD


Ettől mondjuk én is tartok, hogy egyszer csak beficcen valami isteni szikra, és olyat akarok majd beleilleszteni a sztoriba, amit csak úgy hirtelen nem lehet, de egyelőre elkerültem ezt a csapást. De mondjuk pont ezt elkerülendő van levázolva az egész nagyjából, hogy koherens maradjon és valamennyire átlátható. Irigylem az olyan embereket, akik vázlatolás nélkül is jól tudnak dolgozni, nekem biztosan nem menne már.



Ah, igen, ezért tudom én is fejből pontosan idézni Bolondok legtöbb jelenetét. xD (Ugye, Nóri? ) Csak én meg a bétázásra nagyon allergiás vagyok, vagy háklis vagy nemtudom. Mármint tök jó rendszer és csinálja mindenki, nem úgy nem szeretem, de én nem tudnám másra bízni a sztorimat - nálam én vagyok mindaz, amit te felsoroltál: egy külön átnézés a vesszőknek és írásjeleknek szól, egy külön a logikai bukfenceknek és fogalmazási hibáknak, egy szóismétlés-vadászat, stb. A fordításokkal majd lesz melója másnak is, egyelőre csak írrel dolgozok, azt megoldom a google segedelmével, de majd ha bejön a francia meg a spanyol akkor kell szereznem rá embert, mert azokhoz nem értek.

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

Jaj, dehogyisnem, régen úgy írtam, hogy ahogy jött az ihlet, és százfelé kanyarodott a sztori mindennemű koncepció nélkül, aztán rommá kritizálták az egyik irományom a másik írós oldalon, és megvilágosodtam, hogy kéne vázlat, ami alapján haladni lehet. Az Ördög mosolyát már úgy írtam, hogy előre kigondoltam egy cselekménytervet, aztán mikor már elég biztos voltam benne, hogy nem fog sokat változni a sztori eleje, akkor kezdtem el feltölteni. Azt hiszem, a huszonvalahányadik fejezetnél jártam a 44-ből, amikor egyáltalán elkezdtem feltölteni, mert pont így jártam megírás közben, hogy mindig eszembe jutott valami, amit még bele kellett szúrni az elejébe, hogy később tudjak rá visszautalni. De én is ismerek embereket, akik csak írják és töltik is fel, és tutira nincsen vázlatuk és mégis jó, hát őket hívják talán zseninek

Ne is mondd, az Ördög mosolya fejezeteit annyiszor böngésztem át feltöltés előtt, hogy egyes részeket már kívülről tudtam, de ennek ellenére nekem még kellett tíz ember, aki ilyen vagy olyan segítséget adott Például kellett, aki németet fordít, egy másik, aki latint, volt aki csak az elírásokat meg hasonlókat kereste, egy srác az akciójeleneteket nézte át, volt, aki a stilisztikát, egy másik a logikai bakikat nézte, stb. Ez most kicsit betegesen hangozhat De utólag visszanézve nagyon jó buli volt, és rengeteget tanultam tőlük.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

_________________
Csak a hangom miatt nem lettem énekes.
Influenza: jobb adni, mint kapni.
Egy macskát mindenre megtaníthatsz, amit ő szeretne.

A sikerhez vezető út – karbantartás miatt – zárva.
Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.

Én általában csak akkor javítok bele, ha újraolvasok és észreveszek valami elírást, de ez elég ritka, mert alapos vagyok. Illetve a prológuson azért kellett néhol alakítanom, mert a tényleges sztori megírása előtt évekkel született, és azóta sok minden máshogy alakult - már elkezdtem a sztorit, amikor az idővonalakat is letisztáztam és emiatt utólag jöttem rá, hogy itt-ott hibás a prológus. (Ami persze majd csak sokkal később derült volna ki, de akkoris. )
Meg néha fölfedezek apróbb elcsúszásokat canonnel, vagy logikai bukfenceket, akkor azokat átírom, de ezek nagyon minimálisak, és kb. csak én tudok róluk. Nagyobb átírást még nem eszközöltem és nem is tervezek.

Meg azt hozzá kell tenni, hogy igen, én folyamatában töltöm föl a sztorit, tehát ahogy megírok egy fejit, már megy is föl, de a történet az elejétől a végéig le van tervezve. Szóval nem fog ilyesmi történni, hogy utólag változtat meg valamit egy momentum az előzőkben, mert a nagy fordulatok (meg a kisebbek is) már mind megvannak szépen fejben és jegyzetben is. Bővíteni bővítettem a sztorit többször is, plusz sztorivonalak kerültek bele, de azok is úgy, hogy szépen beleilleszkednek az eddig meglevő részbe.
Én egyébként azért szeretek így folyamatában feltölteni, mert az olvasóknak is van lehetősége alakítani a sztorit. Szóval amit kritikákban jeleznek, hogy jó lenne vagy szeretnék, azokat igyekszem belepakolni, ahogy a meglevő terveim engedik. (Pl. a James-Lily töltelékjeleneteim mindig Surrealnek készülnek. ) De a meglevő terveim fixek és részletesek, úgyhogy nem félek, hogy a végére nem lesz teljes a történet, mert ez pont csak a végére lesz teljes., annyira szövevényesre sikerült nyolc év tervezgetés alatt.


Köszönöm, köszönöm. Viccet félretéve, én amúgy írás közben is folyamatosan ellenőrzök meg visszaolvasok, a befejezett részt is átnézem még legalább ötször (a Wordos helyesírásellenőrzést ebbe ne számítsuk bele), mielőtt feltölteném, és általában még merin a feltöltésre várva is átolvasom egyszer-kétszer, sőt néha még engedélyezés után is (főleg, ha az engedélyező admin jelez valami javítanivalót - ha egy van, több is lehet). De mivel 8+ ezer szavas fejezetekkel operálok és bármiféle béta segedelme nélkül, muszáj így csinálnom. Nagyon maximalista vagyok egyébként, ha írásról van szó - mármint túlzottan, egészségtelenül maximalista. Mikor kijött az Írófigyelős interjúm, amit ezerszer átnézve, hibák nélkül adtam le és valami feltöltési gebasz miatt tele volt egybecsúszott szavakkal, kis híján pánikrohamot kaptam, hogy nem tudok kontrollálni egy írást, amit én jól adtam le és mégis rosszul jelentették meg az én nevem alatt. (Azóta javították, hála az égieknek.)

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

Hmh, letörölgetésről...
Én most határoztam végre végre el magam, hogy első ficemet letörlöm, mert huhh, már a végén nagyon nyögvenyelősen írtam, meg konkrétan úgy éreztem, hogy rossz ránézni, és nagyon nem azt tükrözte már, ahogyan most írnék és akiket most megteremtenék, meg baromira nem jártam utána, csak így belevágtam, hogy hú, van ez a fanficoldal, írjunk már mi is valamit! És nem, nem lett jó vége a dolognak Meg konkrétan kb. semmi nem volt megtervezve belőle, és az a valamicske is utólag, és most már beletoldanék egy csomó mást is, és egészen más lenne minden és mindenki, vagyis gyakorlatilag egy teljesen más ficet kerekítenék belőle, úgyhogy úgy döntöttem, letörlöm, mert ezt így nincs értelme itt tárolnom, főleg, hogy mindig csak húzom a számat, ha meglátom az adatlapomon.
Eddig amúgy még két darab egypercesemet töröltem le, hasonló indokokkal, és azoknál is elmentettem a kritikákat, meg ennél is így lesz biztosan, mert azért annak ellenére, hogy ezeknek a dolgoknak a megírására már talán nem is, de más dolgokhoz eléggé tudnak motivációt adni.
Szóóóval, nálam pont betalált a téma, úgyhogy végre rá is szánom magam asszem, hogy tényleg meg is csináljam, ne csak tervezgessem. (mert azért tényleg picit fura is lesz nem ott látni az eddigi kb. legmesszebbre eljutott történetemet meg minden, meg az első fic, meg ilyenek, vannak azért érzéseim, amik a Merin való látványához kötődnek - mert persze a gépemen doksiban megőrzöm az összes ilyen bűnrossz írásomat, és néha visszaolvasom őket és jókat tudok vihogni rajta. Meg azért reménykedem abban, hogy ez azért van, mert talán - talán - fejlődtem azóta meg ilyenek. hmm)

_________________

Amennyit kell ahhoz, hogy felkerülhessen. Viva la rossz helyesírás Egyébként meg nem sokat, néha átírok egy-egy mondatot (nagyon max), de általában csak elírásokon változtatok, meg ha észreveszek magamtól is valami helyesírási hibát, akkor azon. Sose tudtam megérteni, hogy tudja valaki akár órákon át csak javítgatni a történetét persze minden tiszteletem azé, aki megcsinálja.

Nagy ritkán visszaolvasom, amiket feltöltöttem, és ha találok valami elírást vagy szóismétlést, kijavítom. Meg most, hogy kiemelt lett az egyik, rendbe szedtem ennek tiszteletére, de már régebb óta tervezem, hogy módszeresen végigmegyek mindegyiken és megápolom őket, de ezt azt hiszem, már vagy egy éve csak tervezem

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Mennyit szoktatok utólag javítani?
Én bevallom semmit, bár én úgy szoktam, hogy amíg nem haladok el valamennyire a sztorival, addig nem is kezdem el feltölteni. Most pl. írok egy új ficet, már a 11. fejezetnél tartok, az első le is van bétázva, de még legalább hármat gondoltam, hogy írok, és három legyen lebétázva, amikor elkezdem feltöltögetni (az előzőnél 16 volt megírva - bár akkor az elsőt rögtön fel is töltöttem, amikor le lett bétázva, csak most nehezebb fába vágtam a fejszém, szeretném, ha a bétám is jobban képben lenne, mielőtt töltögetni kezdek), mert néha még visszamegyek és belejavítok. Én legalábbis úgy gondolom, amikor valaki folyamatában olvassa, nem kezdi el minden alkalommal elölről.


De lehet, hogy ez már nagyon off téma itt az OFF-SZTRÁDÁBAN?



Ok, de olyan nincs, hogy mondjuk eljutsz a 7. fejezetig, és akkor eszedbe jut egy momentum, ami viszont megváltoztat mondjuk valamit a 2. fejezetben? Vagy ilyen szinten már nem javítod, hanem máshogy próbálod belevinni?
Pl. tudom, hogy van olyan, aki megír egy fejezetet, és már tölti is fel, aztán írja a másodikat, és amint kész van, azt is tölti. Mégis jó, és teljes a történet. Számomra ez bravúros.
És nálam ez elképzelhetetlen.

_________________
"Valaha döntésképtelen voltam, ma már nem vagyok biztos benne."

"Hova tűnnek a szavak, amiket kiradírozunk?"

Hú, látom, vagyunk itt szép számmal, akik már megejtettek egy vagy több gyomlálást. Ja, és jaj, köszönöm szépen mindenkinek a jókívánságokat, édesek vagytok ám mindannyian.

bojoe, neked pedig köszönöm a részletes választ. Volt egy csomó minden, amit felvetettél és mélységesen egyetértek vele.
A 8. pontod például erősen emlékeztetett rá, hogy miért is írom én a Bolondokat. Szeretnék én is már... hát, nem szakítani Arionnal meg a társaival, csak másfelé is kacsingatni, de amíg ez a sztori a fejemben van és máshol nem, nem fog menni szerintem. (Bár próbálkozok. ) Szóval igen, ilyen szempontból rossz az, ha az embernek egy nagy és kidolgozott univerzuma van, mert nincs miatta hely a fejedben másnak igazán. Szeretnék már én is originallal dolgozni, van is születőben egy saját univerzumom (áve naNoWriMo), de hát ez a háromgenerációs, párszáz karaktert számláló Bolondok-világ is nyaggat folyamatosan, hogy meséljem el mindazt, amit kitaláltam, úgyhogy írok, mint a veszedelem, hogy egyszer végre lezárhassam a történetüket. Bár nem hiszem, hogy ebből valaha is le fogok törölni akármit.
Meg gondolkodtam én is amúgy azon, hogy ha egyszer befejezem, átnézem az egészet és eszközölök egy javítást (4. pontod), de azt hiszem, ezt ki fogom hagyni, mert egyrészt rettenet nagy meló lenne, meg most már úgy vagyok vele, hogy ez lesz az első befejezett nagyregényem, meg a tényleges és aktív írói munkásságom kezdete, meghagyom a drágát majd a legtökéletlenebb valójában.

Meg többen írtátok, hogy befejezetlen, félbehagyott sztorikat szedtetek le - hát, azt megértem. Mármint, én nem tudnék félbehagyni szerintem semmit, amiben már eljutottam egy bizonyos pontig, de meg tudom érteni, ha valaki úgy látja, hogy ebből már nem lesz semmi, és akkor tényleg jobb törölni, ne ringassuk az olvasókat hamis reményekbe.

De Gigivel értek egyet abból a szempontból, hogy átdolgozás miatt szerintem nem éri meg leszedegetni - mostanában láttam olyan sztorit merengőn, ami a második feltöltését és a harmadik átdolgozását éri meg, és tényleg többször futok ilyenbe, hogy újrafeltöltés, meg régisztorimjavítottváltozata, és ezt szerintem én sosem tudnám megtenni. (Többször meg pláne nem...)
Egyrészt mert egyszer is iszonyat macera feltölteni valamit Merirre szerintem, főleg ha mondjuk sokszereplős, sokfigyelmeztetéses, hosszú és formázott cucc (mint az enyém ójaj), meg nem tudom, nagyon ritkán megesik hogy egy-egy szónyit javítgatok itt-ott a sztoriban visszafelé (a prológuson sokat kellett alakítanom útközben, ahogy rendeződtek a sztorivonalaim), de ettől függetlenül jó nekem ott az úgy, ahogy van, a néhol suta megfogalmazásokkal meg nyögvenyelős indítással. Mert igen, látszik benne tök jól hogy már ez alatt a másfél év alatt is fejlődtem, kaptam rá egy csomó szép kritikát, és egy kedves emlék a számomra már most, pedig még nagyon nincs vége a történetnek.

wolfie, én se vagyok a befejezetlen sztorik híve! *udvariasan várakozó mosollyal pillant el Az apám boákkal táncol és az Our Snapshots irányába* Rémálmom, komolyan, amikor találok egy jó ficet, és félbe van hagyva. Általában leellenőrzöm, hogy mikor lett frissítve utoljára és ha egy éve, akkor neki se állok, de van hogy csak céltalanul guberálok és oda se figyelek, aztán gyöngyszemre bukkanok - a Snaphots pont ilyen volt, és marha nagyot koppantam mikor rájöttem hogy ennek bizony nincs és nagy eséllyel nem is lesz befejezése. Úgyhogy ja, akkor már inkább röppenjen lefelé - bár nyilván sokan nem aktívak már merin és azért maradt félbe a sztori, nem egy writers block miatt.

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

Hiriajuu, sok boldogságot!

Én a kevés számú ficemet (két befejezett Trónok Harca volt) is levettem egyszer a Merengőről, amikor rám jött az öt perc. Akkor úgy éreztem, hogy szörnyen béna lett, és egyébként sem nekem való az írás, még hobbi szinten sem.
Aztán, hogy mégse menjen teljesen veszendőbe (amikor kitisztult az "agyam ), akkor feltöltöttem egy blogra, hogy ha valaki mégis keresné, akkor megtalálja. (elég beírni, hogy Trónok harca fanfiction Sansa Sandor, és fenn is van az első Google oldalon)

De amúgy én megértem, hogy van az az idegállapot , amikor valaki letörli a művét.

_________________
"Valaha döntésképtelen voltam, ma már nem vagyok biztos benne."

"Hova tűnnek a szavak, amiket kiradírozunk?"

Nekem egy másik írós oldalon volt fent régen egy originál történetem első 12 fejezete, de azért szedtem le, mert egyrészt tudtam, hogy sosem fogom folytatni, és nem lenne kedves dolog azzal szemben, akinek esetleg megtetszene és várhatná a folytatást örök időkig. Másrészt meg a részeit bele akarom majd valamikor dolgozni egy másik történetbe, így ebben a formában fel is akarnám számolni. De én is találkoztam már olyannal, aki ki akarta adatni és ezért kellett letörölnie, mert szabály, hogy nem szerepelhet a neten a teljes történet. És sikerült is kiadatnia Mostani történeteim közül meg csak azokat töltöm fel, amikkel többé-kevésbé elégedett vagyok, nem hiszem, hogy bármelyiket le akarnám majd törölni. Mivel fanficek, a kiadás veszélye sem fenyeget
Viszont nem is tudom mikor egy annyira jó angol nyelvű hp fic novellát akartam újra felkeresni, de a szerző törölte. Nem tudom, miért, mert szerintem marhajó volt, és el is keseredtem, mert le akartam volna fordítani, és pont mikor írtam volna neki, akkor már le volt szedve.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.