És ím, megtörtént a csoda! Visszatértem!
Válaszoltam a kritikákra is, úgyhogy most vééégre ide is írhatok bűntudat nélkül.
Oké, Shanon drága, értettem a célzást, pirultam is rendesen már, hogy ily csúful eltűntem. Pirulok most is...
De istenuccse végig olvasgattam, amiket írtatok.

És meg kell mondjam, hihetetlenül jól esett, hogy ennyit foglalkoztatok velem, mikor ennyire hosszú időre látszólag felszívódtam. Köszönöm Nektek, annyira drágák vagytok, hogy így toleráltátok a dolgot, szeretlek Titeket nagyon!
Na de, hol is kezdjem a reagálásokat? Lássuk csak, azt hiszem, személyenként megyek végig.
Nara:
Én mindjárt megyek kritizálni Téged. Egyébként ne keseregj, sajna a nép nagyja nem szokott kritizálni. (Egyébként meg, ha ez megnyugtat, nekem összvissz 55 megtekintésem van pl az utcsó fejezetre. De átlagban is 100 alatt van a többi is. [KyKy, több mint 1000???? Hűűű, jó népszerű vagy

])
És én imádom a történetedet!!!!!!!
kykykém:
Örülök, hogy végül sikerült feltenni az avatart. Naaagyon édes vagy rajta.
És köszönöm, hogy szóltál a nevemben is hosszú eltűnésem alatt.
Viszont ez a dolog Barnával...

*lesokkolt* ANYÁÁÁM! Oké, most már nyilvánvaló, hogy soha nem leszek képes megérteni a pasikat...
Nem is csak bókol, hanem nagyon durván udvarol. Mi a...? Nem értem, nem értem, mi járhat a fejében??
Shanon:
Gratulálok a TDK-hoz! De most akkor még több tanulnivalód lesz, nem??
Hogy bírod, nem is értem...
Deszkás meg... Hát én biz' pofátlanul kezdeményezni szoktam, de ha azt nem is, akkor úgy intézem, hogy esélyt kínálok. Permanensen...
De látom, Te büszke vagy ehhez.

Szóval, nem szólok bele, ahogy gondolod. Hosszú távon tuti eredményesebb, mert így azoknak adsz esélyt, akik tényleg érdemesek rá.
De ki bírja azt kivárni, míg feltűnik egy ilyen?

Szóval, emelem kalapom, bennem sose volt ennyi tartás.
Ailana:
(A pü-dre meg ilyesmire is válaszolok lassan, most már talán arra is lesz időm)
Jobbulást!
Bár azért ez a betegség igencsak hasznos volt nekünk, lássuk be. Egy csomót jelentkeztél itt is, ráadásul az Álmodja velem!-el is végre elkészültél! Tiszta haszon.
(Mindjárt megyek is olvasni a lemaradásaimat, meg kritizálni mindannyiótokat! Úgy vigyázzatok, újra támadok!

)
Nagyon jól megfogalmaztadra ezt a pasi dolgot, tetszett a gondolatmeneted, és teljesen egyetértek Veled. Lassan el kell fogadnunk, hogy bizony felcserélődtek a szerepek!
És ez ellen az sem szól, ami most velem van. Mert az én kis Tekergőm lovagias, de ő bizony még a régebbi generáció legvége a maga... khm... 28 évével...
Szóval kezdeményeztél, Aila? óóó, majd értesíts, hogy mi lett, szurkolok!!!
A bringásszezonnak egyébként sosincs vége. Számunkra legalábbis.
Képzeljétek, szerdán du. is elmentünk tekerni, hidegben, esőben, (hazafele brutáldurva szembe)szélben.
Hát alighogy kiérünk a Pesti útra, elhúz mellettünk egy autó, és az anyósülésről kikiabál egy csávó, hogy:
"Még jó, hogy nem a TV előtt ültök!"
Aszittem lefordulok a bringáról a röhögéstől. xD
A Tintaszívet én anno még egy régebbi forításban Bűvölet címmel olvastam, és imádtam.

A név egyébként Porkéz, rövid o-val.

A filmet nem nézem meg, mivel amit én olvastam, azt nem vagyok hajlandó filmben megnézni.
Nnna, szóljatok, ha valamire nem reagáltam, megeshet, ennyi kihagyás után.
És most engedjétek meg, hogy kicsit untassalak Titeket a magánhülyeségemmel.
Szóóóóval, az a helyzet, hogy nagy a helyzet, de még mindig nem eléggé.

Vagyis még mindig nem jöttem össze a sráccal.
Miért?
Mert még húzza a dolgot. (Csak tudnám meddig...)
De legalább tudom, hogy hosszú távra és komolyan szeretné, ha majd egyszer...
Ahogy mondta: Nem szeretne fejest ugrani a dologba, hogy aztán 2 hét múlva esetleg meggondolja magát.
"A kevesebb néha több, s minél inkább vágyunk valamire, annál inkább a miénk lesz.

"
Hát mit mondjak?
Hajlandó vagyok várni rá. Akár hónapokat is. Csak soká tartson utána. Nagyon soká. Sose érjen véget...
Addig is együtt vagyunk hosszú-hosszú kilómétereken (lassan meglesz az 500) és órákon át. Volt, hogy 12 órát csak és kizárólag kettesben (no meg a kis drótcsacsikkal

), és nincs üres járat, az egész napot végigpofáztuk, gyakran tekerés közben is, és utána még 2 órát dumáltunk a sarkon. Hát így. Végem van...
Vasárnap szurkoljatok, hogy jó idő legyen, és akkor elvisz a Kékes tetőre. Persze bringával. És csak kettesben...megint.
Voltunk gyalogtúrán is, kb végig engem fotózott.

Csinált egy olyat is, hogy csak a szemem fotózta, úgy, hogy ő tükröződjön benne. Hát nem édes?
Na, jólvan, nem fárasztalak tovább Titeket. (egyelőre

)
Csóközön és öleléshalom Nektek újra a fedélzetről.
A tékozló matróz:
Maycsííí
