Merengő Fórum

Ezüstöt akartam... XD

On...

Hány fejezet lesz még a Passzívból?

_________________

"Minden karakter, akit eddig játszottam más-más dimenzió. Nem érdekelnek a szavak, amelyek összekötik őket."
Alan Rickman Forever - In Memoriam

Olvastam, Lily.

Ez megvesztegetés alapos gyanúja, vagy szimpla próbálkozás?

Off:

AZ ezüst előkelőbb. Hideg, de diszkrét.

Azért remélem olvastad a nem offot is.

A merin viszont jól mutat majd a profilban az arany banner... (amit nem tudom, kiteszek-e) XD

_________________

"Minden karakter, akit eddig játszottam más-más dimenzió. Nem érdekelnek a szavak, amelyek összekötik őket."
Alan Rickman Forever - In Memoriam

Ok.

Várom, nagyon.
És köszi, igyekszem helyrerázódni.

Viszont az ezüst jobban megy a szemem színéhez.

Az arany túl griffendéles.

Na jó, nem szemétkedem, még lecsapsz itt nekem.

*még mindig nem ment aludni*

Hm... ani azokra én is kíváncsi lennék - és biztos nem röhögnék. Biztos hogy volt sok jelentős gondolat, és öt let köztük.

Off...

Höhö. Én még át is akartam írni, meg minden... Claret arany érmesek vagyunk... ezt sem hittem volna.

_________________

"Minden karakter, akit eddig játszottam más-más dimenzió. Nem érdekelnek a szavak, amelyek összekötik őket."
Alan Rickman Forever - In Memoriam

Ananke!
Egyszer összegyűjtöm azokat a törölt (félretett) oldalakat, amik soha nem fognak belekerülni és elküldöm neked levélbe. Komolyan, a hasadat fognád napokon keresztül, hogy miből mi lett.

Egyébként köszönöm.

Jól esik.

*szussz* Addig bizonytalankodtam, hogy neki merjek-e kezdeni így este az olvasásnak, mígnem sikerült beleszaladnom egy-két spoileretekbe. Úgyhogy elolvastam. Megérte
(Az előző fejezetet késő este vettem észre, lefekvés előtt még gyorsan átrágtam magam rajta; aztán vagy két órán keresztül csak forgolódtam és agyaltam az adódó kérdéseken. Ezek után kicsit aggódtam.)
Ani drága, amíg gyógyulsz, próbálok valami kritikának látszót is létrehozni majd, egyelőre túl sokfelé és gyorsan szaladgálnak a gondolatbogarak a fejemben, és nincs annyi szabadidőm hogy összefogdossam őket.
Jobbulást!

Gratula!
Lilynek már megtettem pü-ben külön. Egyébként te felteszed a sztoridat valahová?

Hümmögő kérdés.

Csak egy fáradt bagolyra futotta, aki elég megtépázott volt, remélhetőleg odaért egyben minden tollával együtt.

_________________

"Minden karakter, akit eddig játszottam más-más dimenzió. Nem érdekelnek a szavak, amelyek összekötik őket."
Alan Rickman Forever - In Memoriam

Hát Claret, meg kell hogy mondjam bennem is bennem volt. Egyszerűen... Beleétem magam, és egyáltalán nem jutott eszembe semmi olyasmi, hogy mégis hogy a francba halhatna mg Harry, nem az jön... Egyszerűen... Az tűnt egyértelműnek, hogy ha ennyire kilátástalan a helyzet, ésmár Piton se jön... Akkor meghal.

Ani, akár tetszik akár nem befolyásolod az embereket. Plusz ezzel, hogy Harry szeménkeresztül láttattad azt érzékeltük amit ő érzékelt, vagyis hogy a halál küszöbén volt, egy elmebeteg karjaiban...

Átjött. Mondaná Soma. És kivételesen igaza lenne.

Azért azt az elkerekedett szemű szmájlit kikérem magamnak. Nyugi, általában ennyire nem vagyok ostoba. Rendszerint egy kicsit kevésbé. Ha megállok egy percre gondolkodni, az is eszembe juthatott volna, hogy tettél te bizonyos ígéreteket, miszerint azért kinyírni nem fogod őket. Csak, és ez pozitívum a tetőfokon, el tudok merülni annyira a Passzívban, hogy tényleg teljesen átélem, az agyam kikapcsol, és egyidejűleg elfogott valami páni félelem, hogy "most akkor meghal?".

A végére elfecsérlem a kritikát, amit ígértem, ha mindent kitárgyalok itt.

Van eredmény BSZen? *rohan megnézni* *bár ez után a hsz után nagy meglepetés nem fogja érni, tényleg, annyira nem hülye*

_________________
Egy Letűnt Földtörténeti Kor Ölelgetősnyakbabújós Perverz Kúllábú Szépségideáljainak Klubtagja

Gonosz dolog, sorstársaim, de ki mondta, hogy én nem vagyok az.
A vesztesek(BSZ) emelt fővel való talpraállását imitálva, és két hatalmas viziló hibát kijavítva a passzívon belül, azt kell mondjam, mindkettőtöknek igaza van. Itt csak az alvás segíthet.
Más.
Claret, tényleg elhitted, hogy Harry meghal?
Komolyan?

Örülök.
Komolyan.

Akkor még sem lett uncsi, mert félhetnek az olvasók, hogy az utolsó fejezetet látják feltöltve.
És a köd, Ananke, az igen.
Állítólag tegnap volt olyan, amikor csak néztem ki a fejemből és se nem hallottam, se nem láttam.
Nem emlékszem rá, szerintem szivatás.

Mindenkit letámadtak a bacik? Én a művészi hajlamomat nem zsebkendővel, hanem elhajingált vizes borogatással élem ki. Nagyon csinosan fest a szőnyegen, de én ugyan fel nem fogom most szedni. Hát, jobbulást mindenkinek.
Ananke, kérdés, mint hű Passzív-olvasótól hű Passzív-olvasónak: én voltam az egyetlen, aki annyira belefeledkezett ebbe az unalmas fejezetbe, hogy tényleg nem jutott eszébe, mint minden más alkalomnál, hogy ááá, a főszereplő csak nem hal meg, még nem értünk a végére? Én el tudtam képzelni. De szerintem ez már túlzott beleélés.
ani, ha tudod, próbáld meg kialudni magad, itt más nem segít. Aztán majd a fejezetet is máshogy látod, szerintem. *gumicsirke vissza a zsebbe*

_________________
Egy Letűnt Földtörténeti Kor Ölelgetősnyakbabújós Perverz Kúllábú Szépségideáljainak Klubtagja

Hú ani, amúgy hozzá kell tennem, hogy talán kellett is ehhez a részhez, hogy beteg legyél közben. Hogy lázasan írd. Lehet amúgy is meg tudtam volna ilyen fantasztikusra, de lehet hogy körvonalazottabb, egyértelműbb lett volna, pedig ez a ködös homály nagyon jót tett neki. Kellően bódult, kellően beteg. Minden értelemben.

Írtam kritikát is.

Ja és jobbulást! Majd küldöm pozitív energiáim. Mellesleg én is beteg vagyok. Az első vizitdíj is megvolt... XD

Hát, csak nekem tűnik uncsinak?

Mert a szobát elárasztották a papírzsebkendők hegyei, és már gondolkodom rajta nem kellene-e ezt valami absztrakt művészettnek kinevezni, hasznossá és érdekessé téve a hiábavaló egésznapos termelésemet. De a kandallóban jobban mutatnak. És az Algopyrintől hányingerem van, és fáj a fejem.
Szerinted?
Naná, hogy minden vacak és buta, és ronda meg asetudommiabajom izé.
Na, ez nem volt valami felemelő megnyilvánulás.
Mégiscsak szoktam nyavalyogni.

Máris elolvastam. Lesz is neked kritika, ha visszarázódtam rendes kerékvágásba, és összeszedem a gondolataimat.
Ez nem eseménydús?

_________________
Egy Letűnt Földtörténeti Kor Ölelgetősnyakbabújós Perverz Kúllábú Szépségideáljainak Klubtagja

Összeszedtem magam, és a hadiállapotomhoz képest ( aránylag )sikerült összehoznom azt a fejezetet.
És tegnap este annyira rosszul voltam, hogy képtelen voltam felállni az ágyból,ott írtam, olyan is lett.



Szóval, Passzív 39. Fejezete feltöltve.

Ö...ö...

Helyzet az van. (meg vitam is, csak az orvosság ízű).
Elmebetegek ábrázolásából most készülök magamnak majdnem csillagos ötöst adni. (A főnököm büszke lenne rám, ha olvasná. Bár hozzátenné, hogy a szorgalmam eléggé kurta elhajlást mutat mostanság).
Apropó, van még olyan, hogy csillagos ötös?
Talán mégis összejön holnapig az a 39. fejezet.

A sikerélménynek immunrendszer erősítő hatása van.

Na, megyek vissza a Roxforti folyosóra. Avina szokta lenn mondani, hogy mennyire borzalmas sorsa lehet szegény hőseimnek akkor, amikor éppen függővégben hagyom őket egy teljes idióta helyzetben, és amíg nem folytatom a történetet, addig ők ott kószálnak, újra és újra, tipródva, és engem átkoznak...
(lásd: stupor. Most Harrynek fáj a feje).

Én is szerettem volna bebeszélni magamnak - egy hét betegszabi lett belőle. Pedig csak torokgyulladás volt.
A lényeg: sok vitamin, meleg tea, vackolás, pihenés.
Várom a helyzetjelentést.

Szia!

Te itt?

Örülök.

Egyébként, még bízok benne, hogy valami csoda folytán ez a hideglelés, meg fejfájás, torok izé nem az, aminek látszik. Felvérteztem magam aszpirinnal, és ha elég kitartóan sikerül bebeszélnem magamnak, hogy én nem leszek beteg, mert nem érek rá, akkor talán még összejöhet.
(naiv lélek)

Jobbulást Ani, a családnak és neked!

Szia Ananke!
Piton szavaival élve, a tapasztalat azt mutatja, hogy ha az ember nem hajlandó megelégedni csak a legjobbal, akkor az esetek nagy többségében meg is kapja azt.
Vagyis, hajlamos vagyok vakon bízni benne, hogy előbb-utóbb én is felnövök, elhagyom a sallangjaimat, és akkor már kellő távolságból szemlélés nélkül is fel tudom fedezni a hiányosságaimat.
Addig is használom a lehetőséget, amit a Merengő és Lumos nyújtanak, aztán vagy lesz belőlem valami ponyvaíró kezdeményféleség, vagy nem.

(most például egész éjjel borogatásokat cseréltem a családom végtagjain, sikerült aludnom kerek kettő órát, és érezvén a torkomban a kaparó, égő fájdalmat, arra kell következtessek, hogy utolsó túlélőként még el kell küldenem egy segélyhívást az univerzum másik oldalára: szóval, beteg vagyok, és nem tudom, érkezek-e még egy fejezetet feltölteni, mielőtt a vírus ledönt a lábamról.)

Aki meg még egészséges, vagy már az, annak szebb hetet kívánok!

ani.

Na megint felzárkóztam.

Mind a sztoriban, mind a fórumon. Nos, mivel sikeresen kifejtettem a "kritikámban" nem is röviden, hogy mit gondolok... dehogy gondolok, nem nagyon tudok gondolkozni a sztorival kapcsolatban, szóval, hogy mit érzek a fejezet miatt.

Hát amúgy, én nem tudom, de nem sok ilyen bölcs emberrel találkoztam már, mint Te. Előléptél példaképpé. És csak sajnálni tudom azokat, akik nem látják meg benned ezt a... tehetséget, érzékenységet, hatalmas szeretetet, és igen, azt a kicsit, éppen kellően beteges őrültséget, ami kell ahhoz, hogy az ember jó író legyen. Ja és gátlástalanságot is, tényleg. Hogy képes legyél lebontani a korlátokat, átnézni a falon és élvezni, amit ott látsz... Az már más kérdés, hogy ez a szanatóriumon kívülre vagy belülre néz. (Aki olvasta a Galaxis útikalauz stopposoknak-ot az feltételezem érti ezt. Aki meg nem annak szívesen elmagyarázom.)

Hát erre én csak azt tudom mondani: minél betegebb egy téma, annál jobabn imádok írni róla Nincs annál jobb, mint feszegetni a határokat

_________________
Sucker love is heaven sent...

Megfelelni. Hm.

Igen, ez egy baromira jellemző szó rám.

Nem, ez az érzés nem fenyeget. Sokkal inkább a saját elhajlásaimról beszélek. Hogy néha nem tudom eldönteni, meddig mehetek el.
Erre gondoltam, mikor a rutinra meg az évekre, nos és az olyan tapasztaltabbakra hagyatkoznék, mint például te.

Ha meg akartam volna valaha is igazából felelni, valószínűleg nem írnék annyi negatív érzésről, inkább a boldogságra, a finom, érzékeny dolgokra koncentrálnék, az őrület, az erőszak és a nyers valóság helyett.
Én is tudom. Persze.

De jól esik néha ilyesmiről is beszélgetni, mert sokszor gyorsabban megmagyaráz, megértet velem dolgokat, és átsegít, mintha magamban őrölném napokon keresztül.
Köszönöm.

Igazából szerintem a legfontosabb, hogy Neked élvezetet okozzon. Írj bármiről, csak jólessen. Ne akarj megfelelni, csak hagyd, hogy elmerülj önmagadban. Nekem is vannak félbehagyott dolgaim, mert ahhoz nincs ihletem, mert más dolgok járnak a fejemben. Mindig azt írom, ami jólesik, talán ezért is szenvedély nálam...

Szerintem igenis meg lehet mondani, hogy egy történetet mikor ír szívből az ember. Ha el is bizonytalanodsz, akkor is mindig lesznek, akik támogatnak, itt, a Merin is. Sőt. Én itt találtam meg a stílusomat. Szóval tényleg csak azt tudom mondani, hogy az írás egy szenvedély, hát miért vonjuk meg magunktól, mikor örömet okoz?

_________________
Sucker love is heaven sent...

És ilyenkor, mikor azt írod: az írást, úgysem lehet abbahagyni sosem, mert az egy szenvedély, rájövök én is, hogy valamit, valahol nagyon elbaltázam. Vagy bele sem kellett volna kezdenem, vagy nem tudom. Talán egy hatalmas pofonra lenne szükségem, hogy abbahagyjam. De nem biztos, hogy az is segítene akár.
Szóval, te már régebben űzöd ezt a szakmát, és biztosan, legalábbis a szavaidból ítélve, megpróbáltál már kiszállni egyszer-kétszer.
És amint az ábra mutatja, nem sikerült.
Én még nem jutottam el csak egyszer addig, hogy megpróbáljam. De akkor is tudtam, hogy nem fog menni. Pedig még fel sem léptem az ablakpárkányra. Csak gondoltam rá.
Ez roszabb mint a dohányzás. Mark T. írta egyszer, hogy ő azért kell fel reggelenként, hogy rágyújthasson, és lenyomhassa az első gombot az írógépén. Tíz évesen hallottam, vagy olvastam ezt valahol és elég mély nyomot hagyott bennem. ( Mivel még mindig emlékszem rá).Nem a dohányzós részére.
Az arany közép út, asszondod?
Hát ez az. Az meg a rutin meg az évek.

És mielőtt még valaki azt hinné, hogy panaszkodom, vagy nyavalygom, gyorsan kijelentem, hogy ani nem nyavaklyog, soha nem is tett ilyet, mert nem tudja hogyan kell, és punktum!
Mi itt egy tudományosan megalapozott, intellektuális témából kezdeményezett eszmecserét folytatunk.

Itt válaszolok a kritikádra, ha nem baj Egyáltalán nem voltam zagyva, sőt, szerintem ez mindenkit érint, aki ír, vagy bármely más módon mutatja meg és teszi próbára önmagát. Néha nem könnyű megtalálni az arányt, néha igen. Én úgy vagyok vele, hogy sokszor az önfejűségem vezet, ha van egy téma, ami tetszik, ami megérint, akkor megírom, és az se érdekel, ha csak azok olvassák el, akik ismernek személyesen is. Nekem már az is elég, az ő véleményük sokat jelent. Olyan kritikát mostanában nagyon ritkán kapok, amikből tanulhatnék, bár az is tény, hogy ilyen szempontból én se vagyok a legjobb kritikaíró, mert ha valami tetszik és magával ragad, akkor valahogy elsikkadok az apróbb hibák felett. Sajnos nálam nem sok átmenet van a tetszik és a nem tetszik között. A Te történeted, a Passzív, mondanom se kell, hogy az első kategóriába esik, és egyszerűen csak öröm olvasni, hogy elgondolkoztat, hogy új megvilágításban látok egyes dolgokat, hogy párhuzamokat vonhatok akár a saját életemmel, önmagammal; és nekem ezek a legfontosabb szempontok. Sokszor egyébként egy kezdő írónál sokkal őszintébb, természetesebb, mélyebb élményekbe kapok belepillantást, mint egy elismertnél. Ilyen például nálam Coelho, aki egy hatalmas csalódás volt számomra (elnézést mindenkitől, aki szereti), míg egy első könyves magyar írónál a történet olyan katarzist okozott, amilyet már nagyon rég olvastam (ő Horváth Gergely:A szív útjai - eszméletlen jó). A Te történetednél is ezt érzem, hogy igazi, mélyről jön, és szívből írod. És hidd el, az ilyenek, előbb vagy utóbb, igenis megtalálják az útjukat a közönség felé. Szóval kell az önfejűség. Az írást abbahagyni úgysem lehet, egy egy szenvedély, egy életforma. Én, ha nem írok, némának érzem magam. Azt hiszem, ez már önmagában elég indok bármire.

Huh, hát én is elkanyarodtam erre-arra, de a véleményem benne van a dologban. Bízz magadban, Ani. Nagy dolog, ha adni tudsz az írásaiddal, és Te nagyon sokat adsz...

_________________
Sucker love is heaven sent...

Jó, jó, de mi van?

Annak persze sokad magammal örülünk, hogy elmentél írni.

Puszi!

Hslfjsfijdiofjdőodgjuőfdgifdőogdfőö...

*elmegy inkább Salvadort írni*

*most nincs kifejtős kedvében* XD

_________________

"Minden karakter, akit eddig játszottam más-más dimenzió. Nem érdekelnek a szavak, amelyek összekötik őket."
Alan Rickman Forever - In Memoriam

Passzív 38.-ik fejezete feltöltve!

*meghatódik* Rengeteg dolgom, valamint "read only" hangulatom volt.
És az jóóóó, ha nemsoká lesz friss.

Szia, Őz!
*giugrik a bőréből, örömében*

Jaj, te, én már azt hittem valami bajod van, de komolyan. El sem tudtam képzelni hová tűntél. De most megnyugodtam.

Most írom a következő fejezetet, és ha minden jól megy, még a hétvégén meg is lesz. Nálam ezt tudod nem lehet időarányosítani, vagy megszáll a kisördög, és írok mint a gép, vagy pussogok két mondaton, ami nem áll össze, vagy fél napot.
Mindenesetre az reménysugárnak számít, hogy alakulni látszik. Szóval, hamarosan. És köszönöm a kritikát amit írtál, most olvastam. De még nem válaszoltam, mert egy khm... jelenet kellős közepén vagyok, amit nincs szívem félbeszakítani.
Addig is, puszillak!

Ó, nagy Ani! Mikorra számíthatunk 38. fejezetre?... Csak úgy hozzávetőlegesen

Kérdezz nyugodtan, én szívesen válaszolok! Itt.

Persze, csak amire tudok, meg amire akarok is.

Nem, nem neheztelek, ááá dehogy - csak infarktusban fogok elhalálozni.

Egyébként szuper, mint mindig, csak minden fejezet után úgy érzem, egyre több a kérdésem. Amire persze idővel választ kapok, csak addig esz a fene.

_________________
Írásaim/fordításaim:AO3
Herika kuckója

Jaj.

Ez mind én vagyok?
Most olvasom újra amit összeírtam.

Ha elköltözöm egy szigetre, valahová a világ másik végére, vagy csak mondjuk az országból, az elég?

Akkor azzal foglalkozz, és ne ezzel.
Dél-olaszország, tudod, a hely, ahová először mentek.)ha nem ugrana be)

A többihez nem is kommentálok.

Egy nagy kalappal, Lily!!!

Te, jut eszembe, febr, 7. Pesten keszek... csak felvetődő kósza kérdés....

*hoppanál*

Te ani úgy vagy fura, ahogy.

És én csak reménykedek benne, hogy a történet végére nem fajulnak el a dolgok...

... Dél- Olaszország? Haaj.

A franc... nekem hat körül kelni kell, és még nem olvastam át amit át kell...

*dehopp*

_________________

"Minden karakter, akit eddig játszottam más-más dimenzió. Nem érdekelnek a szavak, amelyek összekötik őket."
Alan Rickman Forever - In Memoriam

És hiszel benne, hoyg miután elolvastad figyelmesen, (ISMÉTLEN FIGYELMESEN) fogsz tudni nyugodtan aludni?
Egyébként fogsz.

Jajj.

Nem is tudom.

Remélem, nem utálsz meg érte. Vannak benne fura részek.

Még elolvasom... kell valami erő, hogy aludni menjek... De nincs kedvem. Pedig nem lesz a holnapi vozsga félelmetes. XD

Jó, hogy most tetted fel, nem mikor hazajöttem.

_________________

"Minden karakter, akit eddig játszottam más-más dimenzió. Nem érdekelnek a szavak, amelyek összekötik őket."
Alan Rickman Forever - In Memoriam

Persze, hogy nem.
Csak ez lett kissé durva. Félek tőle.
Vagy elátkozol, vagy... nem is tudom.
Szval, kicsit megnyugodtam.

Ha az utolsó tíz vagy ugye hat fejezeted nem arról fog szólni egyfolytában, akkor felmehet.

Mert ugye eddig sem erről szólt.

_________________

"Minden karakter, akit eddig játszottam más-más dimenzió. Nem érdekelnek a szavak, amelyek összekötik őket."
Alan Rickman Forever - In Memoriam

Igen és még van egy gondom. Pirulva, Lily.
A részletes szexjelenet, ami erősen túllépi a 18-as karikát.(nem erőszak, ne izgulj)
Én nem is tudom. Szerinted felmegy?

Oké. Legyen.

Velem lehet alkudni.

Van miért túlélnem a kedvenc vizsgámat holnap, és minél előbb hazahúzni...

_________________

"Minden karakter, akit eddig játszottam más-más dimenzió. Nem érdekelnek a szavak, amelyek összekötik őket."
Alan Rickman Forever - In Memoriam

Akkor majd figyelek.
Szabad egy kérdés? Passzív befejezése után mi van terítéken? *szuggerál... Megtörve 2... szuggerál...*

Sziasztok!

Ma éjjel, holnap reggel, szóval a megadott idő intervallumában lesz
Passzív 37. Fejezet.

Erősen közeledek a jól látható véghez.( Erről jobb nem is tudnotok, de azért kicsit dicsekszem).
Módosított elképzeléseim szerint már "csak" 6 fejezet van hátra.

Szóval üdv. mindenkinek, és természetesen további szép estét!

Szóval azért mégis?