|
Lehet, hogy már akadt itt, de ha mégsem, úgy jó szórakozást a városi legendákhoz - akik lemaradtak a Darwin-díjról, de nagyon megérdemelnék.
Városi legenda a budapesti tömegközlekedési viszonyokról. Felszáll az autóbuszra egy idős néni. Az egyik ülésen egy fiatal srác terpeszkedik. Az öregasszony odafurakodik, és elkezd kopogni a botjával. A kamasz bosszúsan néz föl rá. - Nyanya, húzzon gumit a botja végére, mert nagyon hangos. Az öreglány lenéz a gyerekre, és így felel: - Húzott volna az apád annak idején, akkor most lenne ülőhelyem.
Egy ismerősömtől hallottam ezt a történetet. Nem semmi. Távolsági busz megáll a buszmegállóban. Ott felszáll egy jól öltözött csinos nő. Az első széken ülő férfi ezt meglátja, mindjárt feláll és át akarja adni a helyét a nőnek. A nő félvállról odaszól, hogy nem ül előmelegített helyre. A férfi visszaszól szintén félvállról de jó hangosan a nőnek: - Akkor ülj a jegesmedve f****a! Állítólag a buszsofőr megállt és két kézzel ütötte a kormányt úgy röhögött. A nő ekkor felháborodva odamegy a sofőrhöz: - Hallotta mit mondott nekem ez a férfi ?! Mire a sofőr: - És most mit csináljak, forduljak észak felé? Na ezután szakadt el a cérna mindenkinél a buszon, és kaptak kollektív röhögőrohamot.
Egy ügyvédnek sosem szabad megkérdeznie a tanút, ha nincs felkészülve a válaszra. Egy kis faluban zajló perben az ügyész behívta első tanúját, egy idős nagymamát. Odalépett a tanúhoz és megkérdezte tőle: - Takács néni, ismer engem? Mire a hölgy: - Persze hogy ismerlek. Gyerekkorod óta ismerlek, és mondhatom, kiábrándultam belőled. Hazudsz, csalod a feleségedet, befolyásolod az embereket, rágalmazod őket a hátuk mögött. Nagy embernek hiszed magad, miközben annyi eszed sincs, mint egy utcaseprőnek. Igen, persze hogy ismerlek. Az ügyésznek tátva maradt a szája, azt sem tudta, köpjön vagy nyeljen. Némi gondolkodás után a terem másik végébe mutatott és megkérdezte: - Takács néni, ismeri a védőügyvédet? - Hát persze. A védőügyvédet is gyerekkora óta ismerem. Gyenge jellem, italos természetű, senkivel sem tud normális kapcsolatot teremteni és mint ügyvéd, egyike a legrosszabbaknak az országban. Hogy el ne felejtsem, ő is csalja a feleségét méghozzá három nővel, az egyik a maga felesége, ügyész úr... Igen, ismerem. A védőügyvéd sokkot kapott. Erre a bíró magához kérte az ügyészt és az ügyvédet, és nagyon halkan így szólt hozzájuk: - Ha bármelyikük megkérdezi a hölgytől, hogy ismer-e engem, esküszöm, hogy börtönben fog megrohadni.
Egy New York-ban lakó magyar ismerős gyakorta dicsekedett vele, hogy milyen fineszesen oldotta meg hulladékproblémáit a nagy városi szemétszállító-sztrájk idején. A metropolisz szemetesei kilenc napon át nem dolgoztak, ezalatt szinte elöntötte az utcákat a háztartási hulladék. A leleményes magyar nemhogy elpasszolni igyekezett valahogy szemetét, hanem felkereste a szomszéd boltot, hogy elvinne tőlük néhány nagyobb üres dobozt, amelyet természetesen örömmel oda is adtak neki. Otthon az összes szemetét beleöntötte a kartondobozba, amelyet becsomagolt a karácsonyról maradt díszpapírba, és átkötötte szalaggal. A vonzó ajándékdobozzá varázsolt csomagot betette kocsija anyósülésére, majd elhajtott egy forgalmas műszaki bolt elé. Mielőtt bement volna, az utcán hagyott kocsi jobb oldali ajtaját „véletlenül” résnyire nyitva hagyta. Mire a bevásárlásból visszatért, a csomagnak lába kelt. A férfi három alkalommal ürítette ki kukáit ezen a módon, mindháromszor sikeresen.
Nagy hibát követett el egy seattle-i férfi, miközben benzint próbált lopni egy lakóautóból. Mire a kihívott rendőrök a tetthelyre érkeztek, igen rossz állapotban találták az elkövetőt, aki kétrét görnyedve hajladozott a lakókocsi mellett. A nyomozás hamar megállapította: a tolvaj benzint próbált leszívni egy gumicső segítségével, ám tévedésből a jármű beépített WC-jének szennyvíztartályába dugta a cső végét. A tulajdonos nem tett feljelentést, sőt, állítása szerint ilyen jót rég nevetett.
Egy külvárosi, lepusztult kórházban (nem Magyarországon) furcsa halálesetekre figyeltek fel az orvosok. Az intenzív osztály egyik ágyán átok ült, ugyanis akit belefektettek, másnap délelőtt már nem találta életben a doktori vizit. Először kicserélték az ágyat, nem segített. Azután különböző mérőeszközökkel megvizsgálták, van-e esetleg olyan sugárzás, vagy egyéb külső befolyás, ami mérgező lehet a beteg számára, de nem találtak semmit. Már éppen be akarták zárni a kórtermet, amikor az egyik furfangos ápolónak ötlete támadt. Kölcsönkért ismerősétől egy kamerát, elrejtette a szóban forgó ágyra irányítva, és hazament. Másnap a kórházigazgatónak megmutatta a felvételt, amelyen éjszaka nem történt semmi. A kamera a kora reggeli órákban viszont rögzítette, amint a kórház takarítónője becsoszogott a terembe, elővette ásatag porszívóját, odament az ajtóhoz legközelebb levő konnektorhoz - ami egyébként a végzetes ágy mellett volt -, kihúzta a lélegeztető gép dugóját, bedugta a porszívót, és komótosan dolgozni kezdett. Ezek után a takarítónő, mint aki jól végezte dolgát, visszadugta az életbentartó szerkezet csatlakozóját, és továbbállt egy teremmel.
Történt egyszer a POTE intézményében, hogy az emberi nyál összetételét vizsgálták az ifjú orvostanhallgatók. A mikroszkóp lencséje alá helyezett tárgylemezen helyet foglaló minta képét szép nagy formátumban kivetítették a falra és a prof az illusztráció segítségével magyarázott hosszasan. Egy idő után azonban - az anyag illékony volta miatt - újabb mintára volt szükség. A prof megkérte az egyik csinos medikát, hogy legyen segítségére a hiányzó minta pótlásában. A hölgy a felkérésnek maradéktalanul eleget tett, majd a mikroszkóp alá helyezték ismét a tárgylemezt. Na ezt a pillanatot a leányzó egy életre megjegyezte... Ugyanis a kép közepén feltűnt egy jól felnagyított, vergődő, egysejtű ostoros... A leányzó tűzvörösen rohant ki az óráról. A prof nézett utána egy kicsit, majd ennyit fűzött a dologhoz: "Hát igen. Ideális körülmények között hetekig is elélnek."
És az überehletetlen:
A világ legcsavarosabb városi legendája
Az Amerikai Bûnûgyi Tudományok Egyesülete évenként díjátadó estélyt rendez. Az 19 97-es estélyen Don Harper Mills elnök egy San Diego-ban történt, rendkívül bonyolult és bizarr esettel szórakoztatta hallgatóit: 19 96 március 23-án az orvosi szakértõ megtekintette Roland Opus tetemét, és megállapította, hogy a halál oka puskából származó fejlövés. Az áldozat egy 10 emelet magas épület tetejérõl ugrott le öngyilkossági szándékkal (hagyott ugyanis egy erre utaló búcsúlevelet). Esés közben azonban a 9. emelet magasságában életet egy, az ablakon kilõtt puskagolyó oltotta ki. Sem a lövést leadó, sem pedig az öngyilkosságot elkövetõ nem tudott a 8. emelet szintjében elhelyezett biztonsági hálóról, amelyet az ablakmosók szereltek fel. Opus nem tudta volna kivitelezni az öngyilkosságát e miatt a háló miatt. Általában, aki öngyilkosságot akar elkövetni, sikerrel jár, még ha nem is olyan módon hal meg, mint ahogyan eltervezte. Attól, hogy Opust lelõttek a 9. emeletnél miközben a biztos halál felé esett, még nem változik halálának oka öngyilkosságból gyilkossággá... De a tény, hogy az öngyilkossági kísérlet nem járt volna sikerrel, az orvosi szakértõt gyilkosság kivizsgálására késztette. A 9. emeleti szobában, ahonnan a lövés jött, egy idõs ember és a felesége lakott. Éppen veszekedtek, és a férfi a puskával fenyegette feleséget. Elkeseredésében, amikor meghúzta a ravaszt, elvétette a lövést, és a lövedék a felesége helyett az ablakon keresztül Opust találta el. Ha valaki "A"-t próbálja meggyilkolni, de véletlenül "B"-t gyilkolja meg, akkor az "B" ellen elkövetett emberölésért büntethetõ. Amikor szembesítették ezzel a vaddal, az öregember és a felesége mindketten hangoztatták, hogy egyikük sem tudta, hogy a puska töltve volt. Az ember azt állította, hogy hosszú ideje szokása, hogy feleségét a töltetlen puskával fenyegesse. Nem állt szándékában, hogy megölje. Opus meggyilkolása véletlen balesetnek tûnik, ugyanis a fegyver véletlenül volt megtöltve. A kivizsgálás folytatódott, és elõkerült egy szemtanú, aki azt állította, hogy látta, amint az idõs házaspár fia megtöltötte apja fegyverét, körülbelül hat héttel a halálos balesetet megelõzõen. Mint kiderült az idõs hölgy megszakította fia pénzügyi támogatását, ezért fia, ismerve apja fegyveres fenyegetõzési szokását, megtöltötte a puskát, arra számítva, hogy így apja majd megöli anyját. Így az ügy ismét gyilkosság üggyé alakult, ahol a fiú lett Roland Opus gyilkosa. Volt meg azonban egy különlegesen szép csavarás az esetben: A további kivizsgálás kimutatta, hogy a sértõdött fiú (név szerint Roland Opus!) egyre jobban elkeseredett, hogy nem sikerült az anyja elleni gyilkosság. Ez az elkeseredés arra vitte, hogy március 23-án leugorjon egy 10 emeletes épület tetejérõl, hogy végül egy puskalövés végezzen vele, melyet egy 9. emeleti ablakon lõnek ki. A szakértõ öngyilkosság címen zárta le az ügyet.
_________________ A kandalló előtti szőnyegen lelt rájuk, amint azok erotikus hangokat hallatva siettek egymást odébb toloncolni, hogy minél többet kaphassanak a tűz melegéből. Eközben rút, förtelmes levet eregettek a szőnyegre.
|