Merengő Fórum

Az elmúlt három hónapban több káromkodást tanultam, mint az azelőtti három évben Gólyatábor óta olyanok is simán kicsúsznak a számon, amiken azelőtt gondolkodni kellett volna, hogy egyáltalán eszembe jussanak...

Sybill, köszönöm

_________________
Ficblog, Facebook, Twitter, Blog

Jó, mert neked több minden számít káromkodásnak. Biztosra veszem, hogy nagyon szépen beszélsz.

Hajaj, most nem mondom, hogy én azért néha használom azt. Mert hát ha káromkodik az ember, használja minden formáját ugye. De amúgy leírni kevesebb szitokszót ír le az ember, mert szó elszáll, írás megmarad.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Jó, de akkor is. Amúgy úgy káromkodok, hogy el se hiszed, csak nehogy moderálni kelljen engem, mert végem van a szégyentől amúgy csak nem lehet kikötés a papoknál is, persze, csak hát harmadikban ezt aligha tudhattuk persze van olyan káromlás, amit már túlzásnak tartok... például azt, amikor egy hölgy a férfi nemi szervet használja birtokosjelzőben. Azt még fehírátve se írnám le, nemhogy kimondjam de megyek aludni, holnap kelek és áh... szombat este, de nem fogom szeretni. Szia, jó éjt

Egy harmadikosnak még naná, hogy csúnya szó, de azóta már eltelt egy kis idő, na. Jó dolog, hogy nem káromkodsz (bár szerintem néha azért segít levezetni az embernek a feszkót, mondjuk ha belerúgsz egy szekrénysarokba, csak nagyon túlzásba nem szabad esni vele, mert azt nem jó hallgatni egy idő után), és nem is akarlak arra biztatni, hogy kezdj el úgy beszélni, mint pölö én, de szerintem egy hülye senki önérzetét nem sérti, és te is használod előszeretettel, szóval totál fölösleges a fehérezés.

Az egyháznál meg szerintem örülnek, ha valaki jelentkezik papnak egyáltalán, nem hinném, hogy alapfeltétel, hogy soha ne káromkodj, és pörög a számláló, hogy mikor mennyiszer teszed. A Biblia is annyit tilt, hogy Isten nevét a szádra hiába ne vedd (mondjuk lehet, hogy azt is írja valahol, hogy más anyját, a szexuális aktust vagy a nemiszerveket se). Ők is csak emberek, vagy mifene. És mi is. Az egy értelmetlen elvárás magadtól, hogy még köznyelvi pejoratív jelzőket is csak elvétve használj, ha nem randa szavak körül forog az összes mondatod, még abszolút szépen beszélőnek mondhatod magadat. Mondjuk tizenhárom-tizennégy évesen (kőkemény két éve) nekem is voltak ilyesmi heppjeim, hogy nagyon nem akarok káromkodni, de aztán mindig tudtam olyan hülye helyzetbe sodorni magamat, hogy ezt gyorsan feladjam.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Hehe, méghozzá te is kék színű voltál és asszem grófkisasszony anno bár lehet, hogy azt utólag képzeltem hozzá... na mindegy is *legyint*
Amúgy oké, így már vagy legalább kétszer is megkaptam (hű de sok plusz szó! ), hogy a hülye pölö nem csúnya szó, de én már csakazértis fehérítem, főleg mert akként jegyeztem meg. Emlékszem, második végén/harmadikban szóba kerültek a káromkodások és miután megtárgyaltuk barátnőmmel, hogy a papok életükben összesen háromszor-ötször káromkodnak, valahogy szóba került az is, hogy mi. És akkor közölte velem barátnőm, miután mondtam neki, hogy még egyszer sem mondtam csúnyát, hogy az nem létezik, hogy még sosem mondtam azt, hogy hülye. Így hát az nekem azóta is csúnya szó

Én általában azért a pocsék életemet álmodom meg, elég realisztikusan. De jó tudni, hogy legalább az elmédben kísértek. Osztálytársaim sem szoktak ott csápolni, barátok igen, de ők nem számítanak osztálytársnak. Legalább álmomban nyugtom van tőlük...

Ja, és már egy darabja írni akarom, hogy a hülyeség/baromság szavakat szerintem fölösleges kifehérezni, abszolút a szalonképesség határain belül vannak. Nem mintha életem problémája lenne, csak gondoltam, megemlítem.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Fogalmam sincs én nem álmodtam olyasmit, de volt olyan álom, ami után jó volt felébredni... hú, egyszer álmodtam egy nagyon rosszat, emlékszem, a Múmia című film volt az alapja, volt egy tó az Indiana Jones film egyik helyszínén, ami zöld volt és tilos volt belemenni. Aztán pár osztálytársam mégis belement, és hozzájuk jöttek a múmiák izébe, szarkofágba zárni pőket ez így most hülyeség, de akkor nagyon rossz volt.

Hajaj, hogy kerülhettem én az álmodba? Igen, amúgy ez a sztorik álmodása nagyon tipikus. Csak olyan baromságok, hogy el se hiszi az ember, hogy bármit is jelenthet. Mondjuk nekem kilencedikben volt csomó olyan álmom, hogy mégse vettek fel, meg hogy vissza kell mennem a régi sulimba (ami egy trágyadomb volt, a miheztartás végett), és reggel olyan jó volt arra felébredni, hogy mégse.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Én is tök béna voltam... és halál magas a többiekhez képest a végén, pedig láttatok már, nem vagyok olyan nagy érdekes álmok amúgy, tök izgik lehetnek. Én általában ismerősökkel álmodok, meg néha történeteket... egyszer álmodtam szellemekkel, ilyen színesek voltak és egy kastélyban laktak, ahová a családdal mentünk nyaralni, aztán valaki megölt engem és a mosdóban én is szellem lettem. Kék voltam és ott volt Gigi is, mármint az egyik szellem tökre úgy nézett ki, mint ő
Ó, és ha erre még jársz: Boldog szülinapot Tigi!

Bomba hatástalanítása, apokalipszis, maffiózók... Vagy csak nekem vannak ilyen erőszakos álmaim?

_________________

_________________
Írófigyelő

Hú, én soha nem táncoltam, még kisgyerekként se. Egyszerűen kövér voltam és halál béna, szívem szerint csak egy fal előtt ücsörögtem volna, hogy arra bambuljak egész nap, és ne nyesztessenek semmivel se. Most se vagyok egy nagy rongyláb, meg egy nagy sportoló sem úgy alapjáratban. Meg mit mondjak, köbö egy kezemen meg tudnám számolni, hány pozitív tapasztalatom van a sporttal kapcsolatban...

Én is mindig bődületes baromságokat álmodok. Ugye a sztenderd az, hogy repülsz, meg meghalsz, meg ilyesmik, és akkor ebből lehet rém értelmes következtetéseket levonni, de amikor tényleg álmából ébred fel az ember, valahogy a fejét fogja, hogy ha tényleg ezt tudja a "felsőbbrendű tudatalattija", akkor valami hatalmas pszichológiai gebasz lehet vele.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Hű, de lemaradtam megint Hát nekem még egy csomó évem van ehhez... kár, pedig már hiányzik a tánc, tíz-tizenegy évesen abbahagytam, pedig négyévesen kezdtem igaz, hogy semmi tehetségem nem volt és nem is lesz már hozzá, de na... amúgy a mi sulinkban keringőt táncolnak mindig, de rémlik, mintha tavaly lett volna valami más is, bár nem tudom. Viszont ez így kicsit fura volt nekem, azt hittem mindenhol keringőznek.
Quilly: Köszönöm szépen el is kezdtem olvasni. Képzeljétek, ez az első olyan dokomentum, ami gond nélkül, elsőre meg van és nem is olyan rossz. Igaz, hogy mellette Nyomorultakat olvasok és Mikszáthot is kéne, mert hétfőn TZ van belőle, de hát... na. Álmok terén én nagyon furákat szoktam, de csak egy jut eszembe, amit viszint inkább magamban tartok vicces, mert pont én kérdeztem

_________________
Írófigyelő

Csak az a fránya lámpaláz ne volna, vagy lenne jobb alkatom a tánchoz, egyébként semmi bajom vele. Tetszik ez a stílus, a tánctanár is nagyon rendes (külön kikötötte, hogy tegezzük), és eddig nagyon jó a tánc maga. 15 órát vettünk meg fejenként alig kétezerért, plusz igény szerint különóra is jár ingyen, ha kell. Ráadásul az osztálytársakat is szeretem, és ha már eredendően poénra vesszük a figurát, tán nem lesz olyan gáz, mintha komolyan gondolnánk (Lásd alant) és kiröhögnének. Mondjuk az kellemetlen, hogy magas vagyok az átlaghoz képest, és a párom alacsonyabb, így mikor elé állok az egyik résznél, nem látszik, csak a haja teteje... :'D

_________________

Háát, ilyen avantgárd dolgokban én se vagyok nyitott. Oké, ha táncolnak, még látom, hogy szép, de érteni nem értem, hogy akkor most mi van. Ofőm elrángatott minket valami dadaista kiállításra, ahol volt falra fejjel lefelé szerelt piszoár meg minden ilyesmi hülyeség, amiről én eddig úgy hittem, hogy csak a filmekben van, poénból. És akkor annak kellett a very mély tartalmát megérteni...

Nem irigyellek, én valamiért biztosra veszem, hogy nem is fogok táncolni jövőre. :/ Beégetni kútfőből is be tudom magamat, nem kell, hogy a tantestület rásegítsen.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Ú, a tangó, az nagyon szép lehetett. *-* Én egyszer láttam tangót az itteni vegyészektől, és katasztrofális volt a végeredmény, bár az azért volt, mert nem épp táncoslábúak... De az egyik építészosztály pedig valami Titanic-szerű zenére táncolt magukra dobott lepedővel, amit ruhának csúfoltak, és kúsztak-másztak-csúsztak. Valami modern előadás lehetett, de azt már a művészetben és a színjátszásban sem érti az ember. Vagy csak én nem vagyok elég nyitott hozzá?

_________________

Nálunk tangó volt a tánc, nagyon élveztük. A Carmen zenéjére táncoltunk

_________________
Blog, Stories of LL, Facebook, Twitter, Moly

Bevallom töredelmesen, én még nem hallottam erről a könyvről, de a leírás alapján érdekesnek hangzik! Különösen, mivel a fanfiction-íróból könyvíró vonal erősíti a nem létező önbizalmam. Bár öt Aranypenna-díj, hűha... Hát, odáig még jó hosszú út fog vezetni!

Én egyébként zombikkal álmodtam. Meglepő, de jó volt, mert nem haltam meg az első öt percben. Mondjuk, szép is lett volna a saját álmomban meghalni. No, meg voltak helyes túlélő-fiúk is... De ez egy másik téma.

Nem tudom, az off-kategóriában létezik-e off, de ha nem, akkor új kérdés: azoktól kérdezem, akik már végeztek a gimiben; milyen volt a szalagavató táncotok? Vagy mindenki keringőzött? A miénk '60-as évek tematikájú lesz, casino twist, lollipop, candyman (oké, ez "új" szám, de a stílusa régies), ilyesmik, és csak kíváncsi vagyok, volt-e már valakinek hasonló, mennyire felkapott a téma?

_________________

Végre egy másik Csodaidők-Időcsodák rajongót is találni itt Merin. Ritkaság számba megy. Azt hiszem, tudom, hogy az Ellenállók melyik jelenetén bőgsz mindig, bár nem biztos, de találgatok. Egy Yaanos fejezetről van szó úgy gondolom. Egyéb iránt kedvenc könyvem a sorozatból a Kiszakadtak, megmagyarázni nem tudom az okát, de azt a részt bárhányszor, bármikor elolvasnám. Anno ott voltam Az og fák vöröse könyvbemutatóján, az egy felejthetetlen élmény volt. Milyen messze is van 2006 decembere. *nosztalgiázik *

_________________
Blog, Stories of LL, Facebook, Twitter, Moly

Mivel a Csodaidők a kedvenc regényemsorozatom, hosszas rajongás következik. (És egyébként direkt említem meg mindig, hogy valaki rákérdezzen. )
Szerzőjét Görgey Etelkának hívják, aki írói pályáját enahma név alatt publikált fanfictionjaival kezdte. Első fanfictionje, a Boldog napok a pokolban nyolc nyelven olvasható. A magyar fanfic oldalakon is nagy sikernek örvend(ett), pl. az I. Aranypenna tizenhat kategóriájából ötöt az ő műve nyert (több kategóriában kb. nem is indulhatott volna).
A Csodaidők tetralógia, kötetei: Az ogfák vöröse, Kiszakadtak, Árulás, Hazatérők. Az Időcsodák a Csodaidők mi lett volna, ha...-változata, szintén tetralógiának készül, eddig két kötete jelent meg: Elágazó utak és Ellenállók. Ez utóbbinak egy bizonyos jelenetén mindig tudok bőgni.
A Csodaidőket leginkább a sci-fi és családregény kategóriájába lehetne besorolni. Három szereplő, a tizenegy éves, félárva Judy, a befolyásos vezető Giin és a tizenhét éves, jómódban élő Yaan szemszögéből láthatjuk az eseményeket. A regény a XL. században játszódik, és fontos szerepet játszik benne egy, a társadalom többi részétől élesen elváló, vallási alapokra épülő közösség, a Kaven.
A regények legnagyobb erőssége a nagyszerű jellem- és társadalomábrázolás, a mindenre kiterjedő aprólékosság és a váratlan fordulatok. Meg a hangulat. Egyszerűen olyan hihetetlenül kivételes hangulata van – azt nem lehet leírni.
Az első kötet ingyenesen letölthető itt.

Én erről inkább nem nyilatkozok nekünk középkorú tesitanáraink vannak. Ja, hogy úgy, hogy olyan is van... *érti ezt a továbbképzéses gyakorlótanárra* az király lehet
A Csodaidők micsoda? Már annyira böki a csőröm, hogy mindenhol ebbe a könyvbe futok bele, de azt még senki nem mondta meg nekem (talán mert még nem is kérdeztem ), hogy milyen könyv az? Jó? Miről szól saját és nem könyvborítós megfogalmazásban? (ajjaj, itten most faggatózások sorozata kezdődik)

Igen, a tesis kistanárok jól néznek ki. A legutóbbi két töris meg kövér és felejthető kinézetű volt, az első unalmas, a második tök jól adott elő. De mi minden gyakorló tanárt kistanárnak hívunk, mindegy, hogy már húsz éve tanít egy másik iskolában, csak továbbképzésen van nálunk.

Tegnapelőtt reggel a karácsonyról (és valami Csodaidőkös izéről álmodtam), nagyon csodálkoztam, hogy a telefonom ébresztője szólt.

Lehet
Pedig az úgy tök vicces lenne, ha egy velem majdnem egyidős gyerek állna a katedránál nem? Ó, néha annyira jó lenne elképzelni, hogy én a jövőben tanárnak megyek, csak az a baj, hogy néha olyant próbálok meg elmagyarázni, amit én magam se értek és akkor mindig nagy baromságot magyarázok osztálytársaimnak És megint elasszociálgattam... és hová? Az álomfejtésig... ti szoktatok álmodni?

_________________
Írófigyelő

_________________
Írófigyelő

Nekünk is volt etikánk, még tavaly. Az alant említett töritanárom tartotta.

_________________

Mi gyakorló iskola vagyunk, és három fajta kistanárral találkoztam eddig: jaj-mindjárt-elalszom, bárcsak-ő-tanítana-a-rendes-tanár-helyett és a szadista testnevelés-hallgató. Vagyis teljesen normálisak, már kibocsátásuk után válnak ilyen „furává”.

Nekünk van etika, ma adtuk le Örkény István Trilláját elemző házidolgozatunkat, ketten bukásra állnak belőle (kihívták őket felelni, és nem tudtak semmit), két hét múlva témazárót írunk...

Tyhűha, Gigi ez a tanár aztán király lehet, meg Nao töritanára is jaj, de kéne olyan ember, aki olyan tanárképződét éppíttet vagy vezettet, ahonnan ilyen ember nem kerül ki. Mondjuk valahol poén, de ott helyben nem biztos, hogy az lett volna nálunk nincs amúgy senki "érdekes" ilyen szempontból... ez kár? Nem tudom. És komolyan. Belőlem se neveltek határozott embert, az fix... tényleg, erről valahogy sikeresen elasszociálgattam az izé... van a hittan meg az ö-betűs... nem önuralomtan, nem egészségtan, hanem a... erkölcstan, az. Hogy néz ki egy ilyen óra, nektek van?
Amúgy Nao, sajtos palacsinta... én egyszer egy üres palacsintát ilyen cukorszórással töltöttem dugig, full egészséges, de nagyon finom volt

Jézusom, de szeretem az ilyen tanárokat... Az a baj, hogy sokan hajlamosak rettenetesen lenézni egy csapat diákot csak azért, mert fiatalabbak. És hogy hiába van csomó jó tanár, a rettenetesen hülyék ragadnak meg az ember fejében a leginkább. Nekem a felsős infótanárom tartott kilencven perces spiritualiszta előadásokat a duplaóránkon, hogy átmossák az agyunkat, meg hogy folyton megfertőződik az ártatlan lelkünk a többiek gondolataitól, és hogy ennek ellen kell állnunk. Aztán közölte a barátnőmmel, hogy ismer egy távgyógyítót, aki tudna segíteni az allergiáján, és azt is elmesélte neki, hogy van egy kínai felesége a neten... Lolcsi. És ez az ember a mai napig a gyerekek talán legmanipulálhatóbb rétegével foglalkozik.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Egy volt osztálytársamat idézve: a tanárokat is helyre kell néha tenni, nehogy elszemtelenedjenek. Mondjuk, őt utálták is nagyon.

Nem tudjátok, mit hagytok ki Ha jó kemény, nem pedig túl savós a tejföl, akkor nem is érződik az izé, csak a kakaóé. Egyébként Sybill,ezt neked mondom, mert te ismered, egyszer rávettem Dorothyt, hogy egyen egy sajtos palacsintát, azóta is imádja. ^^
A mi töri tanárunk, khm, érdekes. Az egy dolog, hogy hímsoviniszta, meg mindenki egy rakás végtermék, kivéve őt, de szerintem nem szabadna a nézeteit ránk erőltetnie, főképp polotikait. De egyébként is,indig van valamiről véleménye, és ha a minénk nem ugyanaz, mi vagyunk a hülyék... Kifestettük a termünket, jelenleg rajta van New York és Sydney látképe, az Eiffel-torony, a Big Ben, a pécsi TV-torony (ezt muszáj volt, mert kikötötték, hogy legyen pécsi vonatkozása... Hogy miért, azt nem tudom, mert a többi teremben pipacs van meg markoló, annak sok köze van Pécshez) és a Jézus-szobor Rióból. Na már most, ezek mind vektor-formában vannak fent, és a töri tanár beszólt, sőt, fél órán át osztott, hogy hogyan lehetünk ekkora bunkók, hogy a Jézus-szobrot háttal rajzoltuk, merthogy szerinte úgy álltak a kezei. Hiába magyaráztuk, hogy az mindenképp így áll, azóta is be-beszólogat.

_________________

Hm, lehet, megkörnyékezek egyszer egy hasonlót, hátha kiderül végre a nagy titok.

Shanon, lehet, én mindig félreértek mindenkit, ez velem jár és most nem értettelek félre, ez mellékes megjegyzés volt, mielőtt újra elmegyünk egymás mellett beszédügyileg Jaj, a fizikát is úúúgy nem bírom, hogy azt el sem lehet képzelni, csak az a gáz, hogy az ofő fizikatanár is egyben, meg matek. Tanárügy... nálunk van egy csomó tök szuper tanár, akikkel csak egy a gond: nem tudnak jól fegyelmezni. Rajztanárunk pölö ötödik óta ígérgeti az egyeseket, de még soha senki nem kapott tőle, maximum egyet-kettőt ha kiosztott... de ha tartja magát az ígéretéhez az osztályunk fele még ötödik-hatodikban kibukott volna innét Mi bioszon vagyunk a legrosszabbak, szerintem írtam is már, hogy a tanár jó fej, kedves és cuki, meg még a doga kérdésére is elmondja a választ ha rákérdezel (persze akaratán kívül, és nem is mindig), tényleg iszonyatosan jól magyaráz, csak egy a gond... ő sem tud megfegyelmezni minket. Pedig már idősebb és tisztelni is kéne legalább, de... nem. Van olyan, hogy erős hangerőn üvölt a dubstep a bioszteremben. Nála se tanulhatunk olyan jól... és ez viszont nem az ő hibája. Persze senki nem írta, hogy csak a tanár tehet róla, mielőtt megint félrebeszélnék
Kakaós tejföl? Jujj... én már magát a tejfölt nem szeretem, úgyhogy szerintem kiestem belőle. Sajnálom Naomi, de én is a húgos álláspontján lennék azt hiszem Egyéb étel kérdésekből: szerintem a ketchup és a majonéz összekeverve undorító, de külön szeretem viszont a mustártól egyszer kiütéses lett a hasam, meg az íze is olyan savanyú, úgyhogy azt hagyom. Tényleg, kedvenc ételek, ez most így eszembe jutott: van itt még olyan rajtam kívül aki szereti a rakott káposztát, vagy az iskola ezt a finom ételt is elüldözte többektől?
Szerk.: Gigi, pont egyszerre írtunk Hű, ez az idegösszeroppanásos dolog viszont kicsit durva. Még jó, hogy nálunk nincs semmilyen különleges szakosodás vagy nem vagyunk pestiek, de még csak a tíz legjobb iskola közé se kerültünk be, mert nem is tudom hova hajtanának. Nálunk a tanárok (de ez sztem mindenhol így van) csak azt felejtik el, hogy az övéken kívül még van kábé hat-hét tantárgyunk... oké, nálunk is vannak azért esetek, de azokat inkább nem részletezném

Elvben amúgy a töritanítás utolsó féléve állampolgári ismeretek kellene, hogy legyen. Csak persze az, hogy három órán keresztül nézzük a tanár NatGeo-ról lekalózkodott doksifilmjét vhs-en, ezerszer fontosabb, minthogy haladjunk, és neadjisten, tanítania kelljen. Így tizenegyedikben most jutottunk el Mátyás királyhoz... Tizenegyedikes vagyok, megemlítenem még egyszer.

Naomii, te kegyetlen mázlista! Én bezzeg pont beszívtam ezzel a tesi-dologgal. Imádom, amikor nyolc-kilencedik órában (nem lehet jobban mondani)basztatnak minket azok a macigatyás hóhérok, hogy fussunk, fussunk, meg hogy végre egy jó ötlet, hogy a diákok szép egészségesek lesznek.
Nem tudom, az egészségről más fogalmaink vannak. Nyilván nem lehet csak a tesire fogni, inkább csak alapjáratban erre a sok terhelésre, de nálunk minden évben van kábé egy idegösszeroppanás. Tizenhat évesekről beszélünk. Úgy tűnik, a tesiről még sem érzik jobban magukat a gyerekek. Oké, hogy pösti elit suli, de azért nem vagyunk versenyistálló. El se merem képzelni, hogy húzósabb helyeken mi minden szépség lehet még. Mert az oké, hogy az osztálytársnőm, aki tavaly a pszichiátriára került, az nem feltétlenül a suli miatt viselődött meg, de olyan röhejes, hogy mellé még köpnek is a fiatalságra, hogy folyton a gép előtt ülnek, lusták, bunkók, nem tanulnak, estébé, és még a csapból is ez folyik, miközben azért aki akar "valaki" lenni, olyan kihívásokkal kell szembenéznie, amit tényleg szinte képtelenség megugrani.

Az ételes diskurzust köszi srácok, éppen ettem. Mondjuk amikor kiderült, hogy a barátnőm ketchuppal eszi a sültkrumplit, én pedig majonézzel, valami tényleg megborult köztünk.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

_________________


"I'd consider myself a realist, alright? But in philosophical terms I'm what's called a pessimist."
There's no such thing as proper immortality. The universe will always take care of its nutcases.

_________________
Írófigyelő

Nem mered, mi?

Egyébként igen. Mázli, hogy pont megúsztam a heti öt tesi dolgot, mert amúgy a sulinak még tornaterme sincs, hanem fel kell gyalogolni a kollégium pályájára, hogy ott kosaraztunk. Laza másfél kilométer, ami nem olyan hű, de sok, de szerintem nem is normális...

Azt is taníthatnák, hogyan fogj neki a cég alapításnak, milyen papírok, engedélyek kellenek... Elvileg nekünk van munkaterület-szervezés meg minden ilyesmi, ami fontos is lenne (nem úgy, mint az, hogyan rakj 38-as falat kisméretű tömör téglából, amivel egyébként évek óta tilos falazni),de.... Nincs. Vagy azt is elmagyarázhatnák, mi rejlik a hitelek mögött. Mert hogy a bankokban nem figyelmeztetnek, az biztos. Amúgy is, az "abból a pénzből adunk kölcsön, amink nincs" dolog egyébként is érthetetlen.

_________________

Kémiából nekem se tanítottak semmi használhatót Hetedikben szerettem, mert akkor rendes gyakorlat volt (túltelített oldatokat csináltunk és hasonlók), aztán évekig semmit se értettem az egészből.

Fizikából az volt a csúcs, amikor már nem is kellett tanulnom, de jelentkeztem egy kirándulásra a BME oktatóreaktorába -- az nagyon érdekes volt, Masinyka, lehet, hogy ott el tudnák magyarázni neked, ami érdekel

_________________
Ficblog, Facebook, Twitter, Blog

_________________
Írófigyelő

Na, látod? Nekem ilyet Sosem tanítottak, mármint, hogy mit ne keverj, hülye gyerek, meg mit csinálj ekkor meg akkor... Komolyan, az amerikai akciófilmekből többet megtudtam, mint a tanáraimtól. A külön vicc az, hogy Ugye Szakközépiskolába járok, és van vegyész szak, 8 laborunk van, de mi soha egyetlen kísérletet sem láttunk... :/

A kaja itt is durva, a ketchup vs. majonéz a legdurvább. Én csak ketchupot eszek, a nagyobb húgom csak majonézt, a kisebbik meg keveri a kettőt. De még év elején volt egy Össz-osztályi vita arról, hogy mi a kevert túró és mi a körözött, Avagy az a kettő lehet e ugyanaz. Azóta is fel-felgyullad a szikra...

_________________

Nem a kémia ellen akartam szónokolni, azt hiszem, kicsit félreérthető voltam. Annak nagyon örülök, hogy azt megtanították, hogy kell egyes anyagokkal bánni, többek között azokkal, amiket egyébként szinte minden nap használunk háztartásban. (A nyáron unokatestvérem kezét kapta el nagy kétségbeesetten nagynéném, amikor két olyan dolgot akart összeönteni, amit nem kéne.) Ugyanez fizikán, például mit teszel áramütés esetén, ilyenek. Mindkét tantárgynak megvan a maga szépsége, csak azt bánom, hogy én nem látom egészen, mert egyszerűen nincs hozzá eszem. A nyelvérzék sem terjed ki mindenre - hallottam olyanról, hogy valaki se angolul, se németül nem bírt megtanulni, az egyetemen japánnal kezdett foglalkozni, az tökéletesen ment is neki. A másodfokú egyenletet én imádtam, egy volt a kevés közül, amit bármikor megoldottam.

Az atombombák és az atomerőművek működése nagyon érdekel amúgy, csak még sosem sikerült találnom senkit és semmit, akinek/aminek sikerül "lefordítania". Ez olyan lesz nekem, mint Mr. Weasley-nek megtudni, mitől repül a repülő.

Kakaós tejföl? Bevallom, nekem is elég furcsán hangzik. Megkóstolnám, csak a tej... Hát igen, ki hogy és mit eszik meg. Az állandó kajás kérdések: csoki vagy vanília, mustár vagy ketchup, gyümölcsleves hidegen vagy melegen, túrós tészta cukorral vagy tejföllel? Micsoda viták tudnak ebből kerekedni - vagy csak felénk veszik ennyire komolyan?

Szerintem azért ezeket emlegetik az emberek, mert itt vesztették el a fonalat - hogy őszinte legyek, nekem sem jut eszembe más kémiából. Abban semvagyok biztos, hogy valaha hallottam a szigmakötés szót. És a kémia sajnos pont olyan mumus-tárgy, mint a fizika. Szerintem az a gond, hogy mindkettő nehéz annak, akinek nincs hozzá érzéke,de ezeket tanulod a legkevesebb ideig. Valahogy úgy, mint a német meg az angol - eddig egy olyan emberrel sem találkoztam, aki tudna németül (csak iskolai tudás, tehát különóra nélkül), ami szerintem nem a gyerekek hibája... Nagyon kevés a jó nyelvtanár, de az angol elterjedtebb, ezért a nagy Számok törvénye alapján nagyobb az esély.
Egyébként én sem azt mondtam, hogy a kémia nem fontos, mert minden tárgy fontos, csak nem mindegy, kinek akarják megtanítani. Meg azt sem értem, miért pont azokat tanítják a suliban,amiket. Vagyis mindenből kell egy alap, az oké. A gond az, hogy nem mindegy, hol van a határ az "alapműveltség" és a szakirány között. Vagyis amikor tizenhét éves gyerekekkel taníttatják az atomfizikát, abban én nem látom a logikát, ha Egyrészt nem mindenkinek fog kelleni, másrészt a fele már ott leragad, hogy mennyi kilencszer hét... Dehát ez szubjektív.

Egy gyors kérdés: lenne itt egy olyan bátor, aki segítene nekem dönteni egy vitában? Én és az anyukám szoktunk kakaós tejfölt enni, a húgom szerint pedig undorító. Valaki beáldozna egy kevéske tejfölt meg kakaót (annyi kell, hogy a tejfölnek rendesen barna színe legyen),és bízva abban, hogy nem vagyok őrült, es ezt megkóstolja?

_________________

_________________
Írófigyelő

Nem is azért emlegettem őt, csak eszembe jutott, hogy tavalyi anyag és még mindig nem értem. De hát lehet általános sulis, attól még meg kell nekünk tanítani, mert nem indulhatunk rögtön a kilencedikes tananyaggal A stresszelés az nagyon "jó", főleg amikor nem is a tanár, hanem a szüleid miatt kezd el fájni a gyomrod meg a fejed, meg az osztálytársaid miatt kezdesz el sírni... annál királyabb érzés a világon nincs Gigi, azzal a másodfokú egyenlettel még várok két évet, aztán jövök majd ide leírni, hogy nekem nehéz-e Na de menni kéne suliba, ötvenkor kezdés... hali! *kislisszol az off-sztrádáról*

Mondjuk azt én se értem, hogy miért mindig szegény kovalens kötést bántják (meg még a másodfokú egyenlet szokott lenni, ami a gimnáziumi matek legkönnyebb része), legalább a részletesebb felbontás lenne a szigmakötéssel és társaival, vagy valami. Én mondjuk szeretek tudni, szeretem, hogy megvan a lehetőségem, hogy bármi lehessek. Inkább azzal van gáz, hogy direkt stresszelik az embert, és lássuk be, ahhoz képest abból a tantárgyból, ami nem kell, tényleg csak ilyen kovalens kötésnyi dolgok maradnak meg. Akkor meg tényleg megérte éveken keresztül üvölteni az osztállyal. De az tény, hogy lehetetlen minden elvárást megugrani, márpedig ha valaki nem teszi meg, valószínûleg rendesen kapja a negatív megerősítést.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

_________________
Írófigyelő

Jaj, én nagyon tipikusan női tagja vagyok a családnak. Ilyen szeszélyes, kontrollmániás, nem feltétlenül a jó értelemben vett módon temperamentumos. Természettudomány eddig nem dívott a családban, de most az összes unokatestvérem ilyen pályát választott. Biztos rájuk ütöttem. Meg anyukám nagyon szerette a magyart, csak nem azzal foglalkozik, talán még ez. Ha már írok.

A kovalens kötéssel amúgy nincs semmi különösebb megértenivaló, elsőrendű kötés, tehát atomok között lép fel, és a legerősebb. Lehet egyszeres, kétszeres, háromszoros, nyilván utóbbi a legtutibb, a nitrogén molekulában van háromszoros. Asszem ennyi a sztori, ha jól tudom, de Shanon még felülbírálhat.

_________________
"Az igazi művészek maguktól idéznek." - /Gigi685/

Ne állj hozzá negatívan Nao és igeeen, láttam *-* nagyon szép volt. Hm, Masinyka volt egy rövidke szakaszom amikr katona akartam lenni, de az első szülői ellenvetéssel lebeszéltek róla én nem igazán ütök itthon a családra, bár apa is hirtelenharagú, mint én, anya is ugyanolyan "cselekkel" próbál meg bűntudatot kelteni néha, mint én, de rajzolni nem tudok annyira, mint apa, se nem olyan szorgalmas és rendmániás nem vagyok, mint anya... nagyapámra sem sokban ütöttem, bár a magyarázó és érvelő képessége jól jönne Amúgy a kovalens kötés az izé... pedig tudtam. Gigi, lécci-lécci-lécci megmagyarázod emberi nyelven? *nagyon szépen néz* és jé esik az eső...
Szerk.: Shanon, legyünk együtt elfuseráltak! *csak viccel, Shanon biztos nem az, Shanont szereti, Shanon meneküljön Sybill elől de most, mert az elmebaj lecsap...*