Merengő Fórum

_________________
http://erikaaprosagai.ucoz.hu/
Don't worry, be happy
Elkötelezett Kódex fan.

A fanfictionök meg lehetnének akkor a fanfirkák
Köszönöm, hogy kitöltötted ^^

Kitöltöttem, ezentúl fanfirkásznak fogom magam hívni.

_________________
I am crying, a part of me is dying.

Nagyon köszi
A kérdőív összeállításakor még a ficcelő is játszott, mint a fanfic író, de aztán azt már túl soknak éreztem. De ha van bármilyen jó ötletetek, nyugodtan írjátok meg, most együtt alakítjuk a magyar szakirodalmat, a későbbiekben előfordulhat majd, hogy erre fognak hivatkozni. )

Én is kitöltöttem.
A fanfirkász szó nekem is tetszett.

_________________
Csak a hangom miatt nem lettem énekes.
Influenza: jobb adni, mint kapni.
Egy macskát mindenre megtaníthatsz, amit ő szeretne.

A sikerhez vezető út – karbantartás miatt – zárva.
Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.

Lophatod és köszi!

_________________
http://erikaaprosagai.ucoz.hu/
Don't worry, be happy
Elkötelezett Kódex fan.

Nagyon köszönöm, ezer hála és örömkönny! ))
nem hittem volna, hogy bárki észreveszi az off-topikban a felhívást Nagyon köszi^^

Kitöltve!

_________________

Kedves Merengő Népe!
Buda Villő vagyok, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karának magyar alapszakos, végzős hallgatója. Oktatói felügyelet mellett végzett kutatásomhoz kérném segítségeteket az alábbi kérdőív kitöltésével. Munkámban a fanfictionok nyelvészeti elemzését végzem, s mivel a téma magyar terminológiával egyelőre nem rendelkezik, szakdolgozatomban szeretnék megfelelő szakterminust javasolni. Azt a magyar kifejezést vagy magyarosított szóváltozatot keresem, amelyik szerintetek a legjobban illik a fanfictionre, valamint a fanfiction írójára. Jelöljétek be az általatok legszimpatikusabbnak tartott választ, vagy írjátok le, Ti hogyan neveznétek el a műfajt!
Segítségeteket előre is köszönöm!

https://docs.google.com/forms/d/18TQmfxZDVZxeYfDQvvJ1Jt51OAtTo5r_j7GBzRrQxnY/viewform

Villő

Kellemes húsvétot mindenkinek!

Mézga család + Doktor Bubó = nosztalgikus hangulat

*Olcsó kölni szagától bűzölögve beveti magát a fürdőszobába*

_________________
Némelyek szerint szörnyűséges ember lehetek, de ez nem igaz. Gyermeki szívem van - egy befőttesüvegben az íróasztalomon. ~ Stephen King

¤ SZBMK ¤

Kellemes húsvétot mindenkinek!

_________________
Csak a hangom miatt nem lettem énekes.
Influenza: jobb adni, mint kapni.
Egy macskát mindenre megtaníthatsz, amit ő szeretne.

A sikerhez vezető út – karbantartás miatt – zárva.
Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.

Kellemes ünnepeket! ^^
Nos, mi ma felsétáltunk a hegyre az Áldó Krisztus szoborhoz apu élettársával és a két mostohatesóval. (Megjegyzem, Tarcalon vagyok, ami Tokaj szomszédos faluja. )
Meg teletömtem magam sütivel.*-* Szóval a múlthét után ez kicsit javított a közérzetemen.
Amúgy, ma 17:55-kor a cool tv-n (azt hiszem) lesz a HP 4.*-*

_________________

Boldog nyuszit! Én így, Tizennyolcadik szülinapomra megkaptam, amit kábé tíz éve kértem: egy hatalmas, bolyhos, selymes plüss bárányt. xD

Remélem, mindenkinek hasonlóképp jól telik az ünnep!

_________________

Boldog Guminyulat mindenkinek!

Nemrég keltem fel, végre kipihentem az elmúlt három hét fáradalmait nagyjából.
Sonka és tojásfőzésre fel!

_________________

Long live Dramione* *Bill Kaulitz~
Feel it all / I just run, run, run, run, run...

Bocsánat, hogy csakúgy betolakszom, de boldog Húsvétot minden Merengőnek Kinek milyen eddig a napja? amúgy a Mézga-családot én is nagyon szerettem, csak öcsém mintha félt volna tőle... úgyhogy sajnos egy ideig nem nézhettem *a kéretlen vendég kilibben az ajtón csokitojásokat hagyva maga után*

Igen, igen. *nosztalgiázik* Milyen régen is volt...:3 Akkoriban még ért is valamit az az egy forint.
Mz/x, Mz/x, jelentkezz, jelentkezz!

_________________

Mézga család!
"- Kapcsford.
- Mit mond?
- Egy forintért megmondom!"
Nemrég kezdtem el újból nézni, és valami szenzációs. Olyanokat röhögök rajta. Veszedelmes az a rejtett humor.

_________________
Csak a hangom miatt nem lettem énekes.
Influenza: jobb adni, mint kapni.
Egy macskát mindenre megtaníthatsz, amit ő szeretne.

A sikerhez vezető út – karbantartás miatt – zárva.
Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.

A Frakk, a macskák réme is kiteszi a gyerekkorom egy részét, ahogy Bubó is! "Kígyónak lábsor, madaraknak fogsor, diktál a beteg, írja a doktor." *-* De ha már itt tartunk: Mézga család!!! "Néha légy bolond egy kicsikét, elrepül úgy a szürke gond, derül az ég..." :3

_________________

Úúúúú, Tom és Jerry!!! Meg a Szaffi!!!

Ú, a Tom és Jerry! Azt nagyon imádtam.
Kiskoromban, mikor apa ment Pestre, mindig hozott haza egy halom kazettát, mert fent nagyobb volt a választék. Így tettem szert kettő Tom és Jerry kazettára, amit, ha beteg voltam, rongyosra néztem. A Kukori és Kotkodáról, Frakk, a macskák réméről, Dr. Bubóról és ezekről a mesékről nem is beszélve.
Az mondjuk gyerekkorom rejtélye marad, hogy a mese Fekete szépségen miért sírtam annyit. Ezt utólag se tudom elmondani a szüleimnek, pedig megérdemelnének egy magyarázatot, pláne úgy, hogy a fejüket fogták, mikor meglengettem azt a mesés kazit, és lélekben felkészültek, hogy itatni fogom az egereket.

_________________
Csak a hangom miatt nem lettem énekes.
Influenza: jobb adni, mint kapni.
Egy macskát mindenre megtaníthatsz, amit ő szeretne.

A sikerhez vezető út – karbantartás miatt – zárva.
Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.

Nyugi, a leírtakból nekem is volt pár, amit nem ismerek, de pl olyan is akad, ami valahogy kimaradt az életemből, vagy csak szimplán nem érdekelt.
Ami még ma eszembe jutott, az a Tom és Jerry. Egyszerűen imádtam.*---*

_________________

Igeeeeeeeen! Amúgy felnőtt fejjel iszonyat vicces visszanézni őket. A Johnny Bravo például zseniális Tele van kétértelmű poénokkal. Sírtam a röhögéstől mikor youtube-on újranéztem pár részt.

Shanon, a Flúgos futamot én is nagyon szerettem Bírtam, ahogy a kutya röhögött xD

Júj, amúgy innen látszik, hogy mennyire más generáció vagyok, mert amiket írtatok lejjebb meséket, még csak hallomásból se rémlenek... Talán, ha 1-2, amiket betudok azonosítani. A Tarzant pl én kifejezetten utáltam, nem tudom miért.

A Teletabikat betiltották, mert egy kisgyerek Elvileg tévét keresett a hasában... Ha értitek. :/ De én is imádtam, apu hozott egy beszélő teletabis babát nekem meg a húgomnak. Az enyém volt Po, az övé meg Dipszi (nem tudom, hogy kell írni. ><), de a húgom elhagyta az enyémet az oviban, mire én megfürdettem az övét... A hangjának nem tett jót, azóta is meg van, de úgy beszél, mint Darth Vader. xD

Az én kedvenc mesém az Oroszlán király, örökre az is marad. Egyszerűen úgy tökéletes, ahogy van.

_________________

A Mackótestvéren én mindig csak majdnem sírtam... Sosem mertem mások előtt...><
Az Így neveld a Sárkányodat c. mesének csak az első részét láttam, nem is tudtam, hogy van több. De tájékozatlan vagyok! ><

Én Tulioba voltam szerelmes az Irány El Doradoból.

Bo_or, a mesékhez szerintem sosem idős az ember. Jó, nem vagyok olyan vén, mint az országút, de még mindig nézem őket.
Én a Teletabikat is nagyon szerettem. *----------* Meg a Loui élete, Oggie és a svábbogarak...

_________________

Fúú
én imádom a meséket, pedig lehet túl nagy vagyok már ehhez....
Ami most beugrik az a gumimacik
nekem meg a kedvencem -a többi ezer mellett - a dumbó meg a pöttöm panna volt

_________________
Ne feledd, ha valaki felbosszant,
az arcodon 42 izom rándul össze.
De csupán 4 izom kell ahhoz, hogy kinyújtsd a kezed,
és pofán vágd vele az ilyen seggfejeket.

SZBMK (Szivárvány-Bárányok és Merengősök Kommandója)

Egyetértek
Amúgy szánom-bánom, de a Tarzant csak másfél éve sikerült megnéznem, de beleszerettem. Mindig is jobban tetszettek a fura fiúk (én izé... Nyolc éves koromban halálosan szerelmes voltam az izéé... Timonba, a szurikátába Nem a külső számít )
Amúgy csak szerintem van a "klasszikus" hercegeknek (pl. Hófehérkében, Csipkerózsikában, Hamupipőkében) csecsemő-arca?
És nem Disney, de ha már Timon, akkor Pumba Rocket Racoon Imádooom.

_________________
Némelyek szerint szörnyűséges ember lehetek, de ez nem igaz. Gyermeki szívem van - egy befőttesüvegben az íróasztalomon. ~ Stephen King

¤ SZBMK ¤

Én a Tarzanon nőttem fel szinte :3
Na igen, nekem is ott vannak a kedvencek között a Szörnyeteg, meg az Így neveld a sárkányodat *-*
A Mackótestvérnek meg mind a két részét imádtam Szerintem a mesékből sosem lehet kinőni

Mackó testvér Úristen, hogy azt hogy szerettem. Mindig sírtam rajta
A Szépség és a Szörnyeteggel voltam úgy, hogy mivel szeretek olvasni, ezért én=Bell
Ha már Dreamworks, akkor Így neveld a sárkányodat Nagyon-nagyon szeretem, és várom a 3. részt.

_________________
Némelyek szerint szörnyűséges ember lehetek, de ez nem igaz. Gyermeki szívem van - egy befőttesüvegben az íróasztalomon. ~ Stephen King

¤ SZBMK ¤

Azt a verziót én is láttam, és nagyon agyhalál... :c A jó rajzfilmeket ilyenekkel rontják el... >.>

Csempe... x"D Nekem csak a macim volt ma velem suliban, az is úgy, hogy nevelő apum begyömöszölte szegényt a táskámba. Sebaj, pedagógián beszélgettem vele.:"D

_________________

A Tini Titánoknak most van valami fura, új verziója... Múltkor láttam a CN-en. Amikor épp kezdtem megörülni, hogy ismétlik...

Amúgy, múltkor suliban oda terelődött a szó, hogy Honnét megy nekem Ennyire a történelem, mire mondtam, hogy sok dokumentumfilmet nézek. Merthogy nekem erre van időm, mert viccből negjegyeztem, hogy úgysincsenek barátaim. Barátnőm mondta, hogy jaj, ne hülyéskedjek, persze, hogy vannak, de a másik osztálytársam, Peti szimplán elröhögte magát és felállt. Húsz perc múlva visszajött, majd átnyújtott nekem egy 20*8 centis csempedarabot, amit a műhelyből lopott a burkolóktól, és rárajzolt egy Deszke-arcot. Aszondja, "tessék, ő az új barátod, CSEMPE" xD Jha, és Megjegyzem, hogy húsz éves. Két éve szavazati joggal rendelkezik... xD

_________________

Én mindig is a DreamWorks és a Walt Disney meséket szerettem, mint az Irány El Dorado, Mackó testvér (ez a kettő gyerekkorom kedvence), no meg a Shrek.
Rajzfilmsorozatok közül a Cartoon Networkos cuccosokat nem szerettem, a Nyomitól, a Chowdertől valósággal rosszul voltam. Az Ed, Edd és Eddyben az zavart, hogy fekete vonalak rezegtek körülöttük, azoktól meg elszédültem. (De a játszótéren a múltkor találtam egy DESZKÁT!)
A Tini Titánokat imádtam, Raven valahogy hasonlít rám.

_________________

Óóó, igen, azok is milyen király mesék voltak Engem viszont a Happy tree friends sosem érdekelt valahogy, az nálam kimaradt.

_________________
Írófigyelő

Detto
Én még amúgy a Hé, Arnoldot imádtam, meg a Fecsegő tipegőket, meg még azok közül majdnem mindent, ami akkortájt ment a Nickelodeonon. Annyi király mese ment anno ott. Pl, most a Rokko is eszembe jutott
Bár amikor még kisebb voltam, akkor néztem ezeket a rövid Disney-ket, mint a Gummimacik, vagy a Balu meg a Duck tales.
Emlékszem, mikor először fedeztük fel a Happy tree friends-et, lehetettem vagy ötödikes (11, 12 éves), és azt néztük folyton, mikor számtech óránk volt

Én "kicsivel" vagyok idősebb nálad, Nao, de ugyanezeket néztem én is anno (a László tábor kivételével, arról fogalmam sincs, hogy eszik vagy isszák ), de Edéket és Dextert imádtam, Fosteréket is rendszeresen néztem Fú, én régen majdnem sírógörcsöt kaptam, amikor a Nickelodeont már nem sugározták nálunk (másik sávra tették vagy mi a szösz, és otthon már nem lehetett fogni), és emlékszem, csepelre jártam át barátnőmhöz, vagy soroksárra unokatesómhoz, hogy tudjam nézni a meséket XD

Amikor én abban a tényleg komolyan rajzfilmezős korszakomban voltam, akkor ilyen Nyomi stílusú nem is tudom, mik nem voltak. Dexter, László tábor, Fosterék háza képzeletbeli barátoknak, Ed, Edd és Eddy... Persze, nyilván a nálam kicsivel is idősebbeknek nem ezek jelentik a mesét, hanem Olyanok, amikről valószínűleg csak keveset Hallottam. Meg persze ott voltak az aranyos, magyar mesék a Tévé Maciban, Mazsola és Tádé, Kukori és Kotkoda, Süsü, Futrinka utca, Mekkmester... Kár, hogy ma már nem mennek. Fényévekkel többet adtak a gyerekeknek, mint azok kilencven százaléka, amit ma adnak Disney Channelen, Minimaxon vagy Nickelodeonon.

_________________

De jó! A Bátor, a gyáva kutyát én is imádtam. Meg a Scooby-doo-t.
Bár nem nagyon meséztem anno, ezeket csíptem. Meg most eszembe jutott a Happy Tree Friends, és gondoltam, nézek pár részt. Kegyetlen volt.>< Szerintem most is nekiállok.

_________________

Azt én is
Nyomi szerencsétlen utazásai... na, az a mese volt az, aminek a részeit sosem voltam hajlandó végignézni.

_________________
Némelyek szerint szörnyűséges ember lehetek, de ez nem igaz. Gyermeki szívem van - egy befőttesüvegben az íróasztalomon. ~ Stephen King

¤ SZBMK ¤

óó, azt én is nagyon szeretem

... vagy a Bátor, a gyáva kutya...
Aztán csodálkozom, miért félek a sötétben. xD

_________________

elég sok filmben, rajzfilmben felfedezem a "beteg, aki ezt megírta/kitalálta" vonulatot, szóval meg sem lepődök.
ilyen például még gyerekkoromból a Jaj, a szörnyek! című rajzfilm - veszettül odáig voltam érte, sőt mi több, éppen a napokban nosztalgiáztam, és néztem végig az első évadot... aki esetleg nézte és emlékszik rá, pontosan tudja mire gondolok
máig nem jöttem rá, még felnőtt fejjel sem, hogy vajon mit érzett az illető, vagy mi inspirálta, mikor megalkotta azt a mesét xD

_________________

Long live Dramione* *Bill Kaulitz~
Feel it all / I just run, run, run, run, run...

_________________
http://erikaaprosagai.ucoz.hu/
Don't worry, be happy
Elkötelezett Kódex fan.

Én is láttam pár részt, és nagyon-nagyon beteg De király, csak nézem, és az egyik szemem sír, a másik nevet.

_________________
Némelyek szerint szörnyűséges ember lehetek, de ez nem igaz. Gyermeki szívem van - egy befőttesüvegben az íróasztalomon. ~ Stephen King

¤ SZBMK ¤

én néztem DDD imádom xD

_________________

Long live Dramione* *Bill Kaulitz~
Feel it all / I just run, run, run, run, run...

Sziasztok! ^^ Kicsit eltérek az eddig beszélt témáktól, és felhozok valami teljesen mást: a Sorozatfüggők birodalma topikba ez nem illett, mivel nem sorozat, szimplán egy beteg rajzfilm, de a Happy Tree Friends-et esetleg ismeri/nézi/látta valakit? Szerintem én is pszichopata vagyok, vagy nem tudom, de hatalmasakat tudok rajtuk nevetni.

_________________

Eszméletlen sokat köszönhetek a bétáimnak. Egyrészt mindig támogattak és szerencsére egyik se félt tőlem, pedig én aztán sündisznó leszek ha nagyon belemásznak valamimbe.
Sokat tanultam tőlük az emberi természetről is. Fele ilyen jól nem írnék ha nem koppintanak az orromra mikor elszálltam valamerre, vagy beszélnek rá, hogy ha már régimódi szavakat használok, legalább magyarázzam meg őket.
Én nem figyelek apróságokra. Nagyon nagyvonalúan át tudok siklani olyasmik felett, hogy a karakterem szőke volt kék hajtincsekkel és mire vége a sztorinak kikékült az egész feje... stb.
Egy béta tekintetében szerintem az is kérdés, te mit keresel benne. Mert ha csak kell valaki aki kijavítja a helyesírási hibáidat, az egy dolog. de ha olyan akivel kvázi együtt dolgozol, az már egy "... gyönyörű barátság kezdete." ... lehet, ha megtalálod az illetőt, de baromi nehéz.

*nosztalgiázik és bámulja a király szivárványbarikat *

_________________
"Az igazság a kedvenc fajta hazugságom."

A nevek kritizálásához én annyit fűznék hozzá, hogy egy kiadónál azért ez üzleti kérdés is, felteszem tudják, vagy legalábbis sejteik, hogy milyen zsánerű könyvet nagyjából milyen névvel lehet eladni -- szerintem elég kevesen mondanánk, hogy nem választunk másik nevet, ha úgy megjelenhetne egy regényünk. Rowling se írta ki a teljes nevét, nyilván elég szomorú, hogy a női keresztnevet kockázati tényezőnek tekintették, de a társadalom ítélkezési szokásairól a kiadó nem nagyon tehet.

_________________
Ficblog, Facebook, Twitter, Blog

Hűha, mennyi bejegyzés, pedig tegnap este még felnéztem.

Lilyana, még telefonon elolvastam a linket, amit küldtél. Gondolom, kortól és személyiségtől is függ, ki mennyire bírja az ilyet; szerintem én elsüllyedtem volna szégyenemben, ha mondjuk ilyen erősségű kritikát kaptam volna, pláne egy arctalan embertől. Ha jól olvastam, írták az Aranymosás nevében, hogy egy sör mellett sokkal viccesebb a dolog - de az már feltételez valamiféle kapcsolatot, nem? Baráti vagy sem, sörözgetni nem szoktunk idegennel, kivéve, ha épp nyer a kedvenc csapatunk, és megbeszéljük, milyen jó meccs volt; egy ismerőssel beszélni ilyenről pedig megint más, mintha névtelenül, de ország-világ elé tárva aláznak minket.

Volt olyan, ahol egyetértettem a kritikaíróval (bár anélkül, hogy az egész műveket olvastam volna, igen nehéz), de volt olyan is, amit nevetségesnek találtam. Ilyen a név helyzete is - ha ő John Smith akar lenni, akkor hadd legyen John Smith. Ha Csillámpóni, akkor Csillámpóni. Persze, mint minden éremnek, ennek is több oldala van, hiszen ugyan mellbevágó lehet ilyesmit olvasni a szeretett gyerekként dajkált írásodról (még annak is rosszul eshet egy kicsit, aki amúgy kifejezetten kéri az építőjellegű, negatívabb irányú, szigorú kritikát), ugyanakkor "such is life", te meg szokj hozzá, hogy nem mindenkinek jön be ugyanaz, és mindig lesznek olyanok, akik nyíltan kritizálnak. Ez az emberi önösség, a mások érzéseinek figyelembe nem vétele, az internet és a korlátlan szólásszabadság hátránya/előnye, ki honnét nézi.

A HVV-vel kapcsolatban is ambivalens érzések kerülgetnek, mert egyrészt igaz, ami lentebb lett írva, hogy a szerkesztők nem olvashatnak át mindent töviről hegyire, hogy széndarabok között keresgéljék a lapuló gyémántot, de ugyanakkor néhány bekezdésből nem lehet megállapítani... Gondolom, ezt is szerkesztő/kritizáló váltogatja, meddig megy el, mit ítél meg elfogadhatónak, illetve mennyire hajlandó eltávolodni a saját ízlésétől és az egész társadalmat nézni. A Bétázáshoz épp ezért nem vállalok már kritikaírást, mert nem akarom a szerzőt olyan irányba befolyásolni, hogy a végén szegény írót használjam saját szócsövemként; minden stílusra meg van a kereslet, minél nagyobb a diverzitás, annál nagyobb az esély a sikerre.

A kritikaírásról pedig általánosságban annyit tudok mondani, hogy véleményem szerint mindenképpen jó dolog építő jellegű kritikát kapni - az a nem mindegy, ezt milyen formában kivitelezik. Az, ha egy általam igen-igen jónak, példaértékűnek tartott író ad nekem tanácsokat (ismétlem, segítő-szándékú, nem pedig lejárató jelleggel), kifejezetten szívmelengető, még akkor is, ha egy kicsit fáj, hogy "ó, a francba, ez még sem tökéletes, és képes voltam világ elé tárni" érzéssel tölt el... Nem olyan rég épp Eddytől kaptam néhány ilyet. Pár napig nem mertem válaszolni, hogy lecsendesedjen bennem a tinédzserekre jellemző dölyfös "ki, ha én nem" hozzáállás, de utána tényleg rájöttem, hány helyen is sántít a sztori, meg arra, mennyire másképp láthatja a világot két ember.

Az, ha egy anonim ember csak úgy, a semmiből elhordja mindennek a sztorit (itt saját tapasztalatról beszélek, semmi köze az aranymosásos cikkhez), az inkább defenzív viselkedést vált ki belőlem, a legjobb védekezés pedig a támadás, ahogy a mondás tartja. Persze, ez személyes preferencia.

A béták jótékony hatásairól sajnos nem sokat tudok mondani. Anno volt két bétám is, az egyik makacsul ragaszkodott az ő saját ízlésvilágához, még akkor is, ha a sztorimba az nem illett bele, és így összeférhetetlenség okán elválni kényszerültünk, a másikuk pedig kedves volt, csak aztán eltünedezett. (Az eltűnéshez nekem nem szabad hozzászólnom, mert nekem is szokásom megfeledkezni egy-egy fejezetről, ha nem szólnak rám, hogy még mindig nálam van. ) De az elmondottak alapján tényleg jó lehet egy Odett a válladon...

Az biztos, hogy egy külsős, akiben megbízol, akinek adsz a véleményére, és aki tényleg segíteni szeretne neked, nem pedig felsőbbrendűségi komplexusban szenved, hatalmas löket lehet egy kezdő számára (sőt, gondolom egy haladónak is).

És tetszik ez az ikon

_________________

Nekem eddig kétszer volt részem Mosós kritikában. Meg kell mondjam, nem kímélik az embert, de mivel író szeretnék lenni, nem is akartam, hogy kíméljenek. Pont azt kaptam, ami kellett a fejlődéshez. A másik fórum, ahol szintén igazi fejlesztő kritikát kaptam, az a Kézirat Éj. Érdemes azt is kipróbálni. De vigyázat az utóbbival, mert ott 3-4 kritikus, ott a helyszínen, személyesen szedi szét az adott novellát, fejezetet, ott rögtön szemből pofába 20 percben. Na, az fel tudja nyitni az ember szemét jó néhány hibára, legalábbis én tanultam belőle. De volt, aki kiborult, azért mondom, hogy vigyázat. Én nem mondom, hogy az ilyen fajta kemény kritikák mindenkit fejlesztenek, de a "bocikámbocikám" hozzáállással senkiből nem lesz író, hiába akar az lenni. De ez csak az én véleményem és tapasztalatom.

_________________
Blog, Stories of LL, Facebook, Twitter, Moly