Vélemények a slash műfajról

Losztrisz

Halenka írta:

Én személy szerint nem bírom a slashot. Még a femslash az elmegy, de kritikus az is_Bár itt is csak azt tudom mondani, hogy ha jó a sztori, miért ne?

Régebben én is utáltam. Mondván mi a jó benne? De egy barátnőm ajánlott egy nagyon jó történetet, és ott egészen megszerettem. Én sem tudok minden slasht elolvasni, de most már bátrabban kezdek bele egy-egy történetbe.

De egyeet értek veled, ha jó a sztori akkor még ez sem zavaró.

Zimus

Én szeretjük nagyon: :-D

Andro

Anno szerettem a slash-t, de mára már meguntam és nem is szeretem. Egyszerűen menekülök a slashtől, akár fanficről, akár filmről, akár bármiről van szó.

Abi

Idézet:

A különböző létformák eleve fajfenntartás miatt kapták meg a természettől a szexuális késztetést, nem társkeresésért vagy szerelemért.

Az emberek már régen eltértek az eredeti céltól. Senki nem úgy keres párt, hogy na, akkor én most összehozok vele néhány szépreményű utódot!

Kapcsolatainkban leginkább az érzelmek dominálnak, és a slash történetek - persze vannak kivételek - erősen az érzelmi oldalra építkeznek. Legtöbben ezért szeretjük, és mert (régen) tabu témával foglalkozik. Mondjam azt, hogy... izgalmas?

Halenka

Én személy szerint nem bírom a slashot. Még a femslash az elmegy, de kritikus az is_Bár itt is csak azt tudom mondani, hogy ha jó a sztori, miért ne?

Gaeriel

Cortez írta:

Azért ezt erősen megcáfolják a szituációk, mikor valaki valamilyen gyerekkori trauma hatására válik homoszexuálissá. Én laikusként ezt az esetet pszichiátriai betegségnek hívom. És természeti szinten, akárhogy is nézem, diszfunkció. De ahogy gondoljátok, nem vitázni szeretnék, csak a meglátásomat közöltem. Nincs senkivel semmi bajom, legalábbis szexuális beállítottságból kiindulva, amíg nem hirdeti végig az utcán.

de az megint más. trauma hatására bármi kialakulhat, és akkor az pszichiátriai betegség természetesen, de itt most szimplán egy nem traumatizált emberről van szó, aki mondjuk a pubertás alatt rájön, hogy a saját neméhez vonzódik. ez nekem nem betegség, gondolom az okosok is az ilyesmit vizsgálták, mert ahol a gyerekkori trauma szóba jön, ott már nagy a baj.
a diszfunkciót meg nagyon szigorúan nézed szerintem. ezzel az erővel egy egyedülálló nő vagy férfi is diszfunkcionális. ha valaki akar gyereket, valahogyan összehozza, és most itt annyi a különbség, hogy a partnerek véletlenül nem tudják összehozni

Cortez

Lilyana írta:

Erre csak idézek, mert úgy vélem, ők többet foglalkoztak a témával és problémakörével, mint én vagy mi, laikusok valaha is fogunk:

Idézet:

A Nemzetközi Pszichiátriai Társaság a homoszexualitást 1974 óta nem tekinti pszichiátriai betegségnek, s a homoszexualitás a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában sem szerepel.

Azért ezt erősen megcáfolják a szituációk, mikor valaki valamilyen gyerekkori trauma hatására válik homoszexuálissá. Én laikusként ezt az esetet pszichiátriai betegségnek hívom. És természeti szinten, akárhogy is nézem, diszfunkció. De ahogy gondoljátok, nem vitázni szeretnék, csak a meglátásomat közöltem. Nincs senkivel semmi bajom, legalábbis szexuális beállítottságból kiindulva, amíg nem hirdeti végig az utcán.

Lilyana

Cortez írta:

Én nem ítélek el senkit, de a homoszexualitás azért számít betegségnek, mert egy diszfunkció, ami a reprodukciót gátolja. A különböző létformák eleve fajfenntartás miatt kapták meg a természettől a szexuális késztetést, nem társkeresésért vagy szerelemért.

Erre csak idézek, mert úgy vélem, ők többet foglalkoztak a témával és problémakörével, mint én vagy mi, laikusok valaha is fogunk:

Idézet:

A Nemzetközi Pszichiátriai Társaság a homoszexualitást 1974 óta nem tekinti pszichiátriai betegségnek, s a homoszexualitás a Betegségek Nemzetközi Osztályozásában sem szerepel.

Cortez

Abi írta:

Mélységesen felháborít, mikor valaki betegségként kezeli a homoszexualitást. ~x(

Tapasztalatom szerint, az ilyenek a saját testükkel sincsenek tisztában.

A szerelem nagyrészt kémia, és az állatoknál is megfigyelhető, hogy nem minden párválasztás szerencsés az utódnemzés céljából. Egyszóval, nem mindig tudjuk meghatározni, miért vonzódunk a másikhoz. Egy illat, egy szín, stb...
Az embereknél meg ugye, nem az utódnemzés az elsődleges cél, társat keresünk.

Lelki és szexuális értelemben egyaránt.

Anyámat már meggyőztem, olvasta is egy történetem. Sosem volt vaskalapos, de voltak előítéletei. Ma már másképp látja a dolgokat, habár még nem lett aktivista!

Családom többi tagja szerint hülye vagyok, csak még nem forgok, éppen ezért nagyfokú megértéssel bánnak velem, mikor előhozom a témát.

Úgy tudom, a bibliában is van néhány bizarr történet. :shock:

Néhányan nem is tudják, mire hivatkoznak.

A yaoi és változatai függőséget okoznak.
Elismerem, én is függő vagyok!

Én nem ítélek el senkit, de a homoszexualitás azért számít betegségnek, mert egy diszfunkció, ami a reprodukciót gátolja. A különböző létformák eleve fajfenntartás miatt kapták meg a természettől a szexuális késztetést, nem társkeresésért vagy szerelemért.

Abi

Mélységesen felháborít, mikor valaki betegségként kezeli a homoszexualitást. ~x(

Tapasztalatom szerint, az ilyenek a saját testükkel sincsenek tisztában.

A szerelem nagyrészt kémia, és az állatoknál is megfigyelhető, hogy nem minden párválasztás szerencsés az utódnemzés céljából. Egyszóval, nem mindig tudjuk meghatározni, miért vonzódunk a másikhoz. Egy illat, egy szín, stb...
Az embereknél meg ugye, nem az utódnemzés az elsődleges cél, társat keresünk.

Lelki és szexuális értelemben egyaránt.

Anyámat már meggyőztem, olvasta is egy történetem. Sosem volt vaskalapos, de voltak előítéletei. Ma már másképp látja a dolgokat, habár még nem lett aktivista!

Családom többi tagja szerint hülye vagyok, csak még nem forgok, éppen ezért nagyfokú megértéssel bánnak velem, mikor előhozom a témát.

Úgy tudom, a bibliában is van néhány bizarr történet. :shock:

Néhányan nem is tudják, mire hivatkoznak.

A yaoi és változatai függőséget okoznak.
Elismerem, én is függő vagyok!

Per

Azt tartom érdekesnek, hogy találkoztam már olyannal, aki ír slash-t, viszont kiparodizálja, viccként kezeli a meleg kapcsolatokat. Írásaiból a gúny és a kritika nem tűnik ki... Ez a "divatból" való írás engem elszomorít.

De a témához visszanyúlva... Azt hiszem, tudnék mesélni. A legdrámaibb, legszebb romantikus történeteket csak ebben a műfajban találtam meg, azért, mert véleményem szerint a másság nem csak a "normálistól" identitásban eltérő (szerintem torz dolog így nevezni), de a kapcsolaton belüli viszonyt is kifejezi. Az igazi meleg kapcsolatok alapja a lelkiség.
Persze a vélemények megoszlanak, én mindenesetre nagyon sokat küzdök a környezetemmel.

Elyes

Lilyana írta:

Szles.

(Becézve meg szlesi. XD)

Maradok az eredetinél

Köszi

Lilyana

Eddy_ írta:

Ja, egy kérdés, *irul-pirul*, hogy kell helyesen ejteni? Sose tudom, mindig máshogy ejtem

Sz-szel, vagy s-sel az elején?

Szles.

(Becézve meg szlesi. XD)

Elyes

Lilyana írta:

... Ti hogy látjátok?

Én már régóta tisztában vagyok vele, hogy a család/barátok körében, kinek lehet akár felhozni a témát, hogy ne legyen belőle veszekedés, és kinek nem. Anyum nagyon-nagyon meleg-ellenes, őt semmivel sem lehet meggyőzni, pedig már jó párszor szóba került ez a téma (általában akkor, amikor felhozza a Bibliát, ami mostanában sokszor van...), de már feladtam nála a dolgot. Még csak arra sem hajlandó, hogy az én álláspontomat meghallgassa, egyszerűen ez ROSSZ dolog és annyi. Tesóm sokkal pozitívabban áll hozzá, de az már túlzás lenne neki is, ha elolvasna egy slasht (femslash-t még esetleg, de hát a pasik a csaj-csaj pornót is szeretik, szóval... :'D) A baráti körben megy ugyanúgy állnak hozzá, mint anyum: ez egy betegség, kezeltetni kell őket. Innentől kezdve én meg se szólalok ebben a témában, ha velük vagyok. Jóformán egyedül a merengős barátokkal, ismerősökkel tudok erről elbeszélgetni, ami nekem pont megfelel.

Az viszont tök jó, hogy anyud így áll hozzá. Még ha nem is ért egyet veled, legalább megérti, hogy te miért szereted őket, és nem ítél el ezért

Hú, hát én ilyenről még nem is hallottam :O Valószínűleg pont azért, mert senki ilyen nincs a társaságomban, aki otthon egyedül olvassa őket, aztán a többiek előtt letagadja. Nekem ez új

Szerintem azért is tagadják, vagy hallgatnak róla mások előtt, mert félnek, hogy hogy fognak reagálni a barátaik, ismerőseik, ki tudja, hogy ők hogy állnak hozzá, főleg ha nem is beszélnek róla. Aztán lehet hogy titokban egy nagyobb társaság fele slash-mániás, csak nem mernek róla beszélni a másiknak

Én nem titkolom, de mivel soha nem is kerül szóba, így nem is beszélek róla. A barátom poénból kérdezgeti, hogy "és, olvastál/írtál mostanában valamit?" vagy "van valami új meleg történeted?", de persze el nem olvasná

Ha leülök írni, akkor ugye megkérdezi, hogy "hé, mit csinálsz?" "Drarryt írok." "Ok." Köbö ennyi

Vele is volt már pár kisebb vitám, illetve nem is az a jó szó rá, na, csak elbeszélgettünk róla, de negyed óra után azt mondtuk, hogy inkább felejtsük el, mert csak összeveszünk rajta a végén

Szerencsére nem cikiz, vagy szólogat be érte, ha látja/tudja, hogy épp fiú-fiúról írok

Ja, egy kérdés, *irul-pirul*, hogy kell helyesen ejteni? Sose tudom, mindig máshogy ejtem

Sz-szel, vagy s-sel az elején?

Lilyana

Eddy_ írta:

Otthon vagy a barátok körében egyáltalán nem beszélek erről, mert mindenki elítéli, "gusztustalannak" tartja stb. stb., a veszekedéshez meg semmi kedvem, és tudom, hogy úgyse tudom őket meggyőzni, hogy NEM-AZ! Szóval inkább nem is beszélek róla, meg igazából erről az egész merengős-témáról sem. Egy-két ember tudja, hogy írok, olvasok itt, de az írásaimat nem szoktam megmutatni senkinek (akit ismerek

). Az mégis csak más, hogyha oda megyek a barátnőimhez, akiket már évek óta ismerek, hogy "Nézd, ez az új fejezet, olvasd már el!", mint hogy feltöltöm ide, és "idegenek" (de hát Merin nincs olyan, hogy idegen, igaz?

) olvassák el, véleményezik.

Én időről időre sokkolom kicsit a környezetemet.

Apránként beadagolva, néha egy-egy provokáló kérdéssel elég jól fel lehet mérni, hol vannak az adott ismerős/családtag határai a témában, aztán ha hajlandó beszélni róla vagy kirohanni magát XD, akkor én is hajlandó vagyok belemélyedni és mesélni neki a slash-kultúráról. Néhány emberen már felfedeztem, hogy árnyalódik a véleménye, főleg, ha sikerült mutatnom-ajánlanom neki egy slasht. Úgy vettem észre, a jól megírt, vicces-humoros, lájtos slashek, amikben nincs még szexuális tartalom, vagy épp csak utalás van rá, elég jó belépők ebbe a világba. Ha nem is maradnak slasholvasók (tulajdonképpen majdnem mindegy, milyen okból), de tetszett nekik maga a történet, akár csak tényleg sikerült megnevettetni őket, máris kapnak egy olyan pozitív élményt a melegséggel kapcsolatban, ami kicsit megbolygatja a biztonságos, esetenként keményen előítéletes világukat, ne talán tán még formálja is azt. Arról meg már én szoktam tenni, hogy alkalmanként erre emlékeztessem is őket, nehogy letagadhassák maguk előtt. XD
A Castiel által már korábban említett komfortzónából való kikerülést a humor nagyszerűen tompítja.

Persze, lehet, csak én vagyok ennyire szerencsés, hogy nem olyan emberekkel vagyok körülvéve, akik kíméletlenül gúnyolódnának és kikészítenének valakit, ha kiderülne róla, hogy a saját nemükhöz vonzódik.

Egyébként a slashpártiság kapcsán mindig anyukám példája van előttem, hogy ő hogy járt a koreai tévésorozatokkal.

Én már hosszú évek óta mangákat olvastam és ázsiai dolgokkal foglalkoztam, sokszor beszéltünk is róla, de szinte soha nem sikerült egy olyan konszenzust összehoznunk, aminek ne az lett volna vége, hogy ez a manga-anime hülyeség, és hogy nem érti, mit eszem rajta. Aztán az M1 elkezdte adni a Palota ékkövét, és anya fanatikusan ott ragadt a tévé előtt.

Azóta, ha a mangákat-animéket ugyan még mindig nem igazán értékeli, de már más szemmel néz, és megért, ha épp rajongok, hogy az érzelmi szálak lassú, de nagyon alapos, finoman adagolt kibontása és az elhallgatások mennyire klasszak és fontosak!

(Oké, én imádom a romantikus meg a drámai mangákat, ahol nem a pörgős cselekmény az első vagy az instant belezúgás.

)

Ami szerintem még nagyon érdekes, hogy a slasht olvasók közt is akadnak olyanok, akik csak olvassák a slasht, és az előítéleteik ugyanúgy megmaradnak, mert az olvasott világot annyira különválasztják a saját életüktől, hogy nincsen rá semmilyen szemléletbeli hatással. Nem tudtam még eldönteni, hogy ez amiatt alakul-e így, mert a többségi társadalom homofób, és annyira tudatalatt is bennük van a "normálistól" való nem eltérés akarata, hogy ez kényszerként hat, és így bevezetődik a kettős mérce önmagával szemben, vagy egyszerűen csak a tiltott gyümölcs édes alapon olvasnak és önmagukat is azzal próbálják menteni, hogy ők neten kívül "normálisak" (és esetenként akár az emiatt érzett bűntudat viszi őket ellentüntetésre).
Ti hogy látjátok?

Elyes

Én jó pár éve találtam rá a Merengőre, csak úgy szörfözgettem a neten, HP-val kapcsolatos dolgokra gugliztam, aztán egyszer csak ott volt. Igazából nem is emlékszem, hogy kezdődött nálam ez az egész slash-dolog. Azt tudom, hogy a Merengő előtt egyáltalán nem is foglalkoztatott a téma, sőt, szinte nem is gondoltam rá, hogy ez lehetséges lenne (mondjuk akkoriban a fiú-lány téma se nagyon izgatott...

), de már akkor se volt gondom a melegekkel.

Aztán elkezdtem olvasgatni a Merin, és szerintem már az első napokban szembe találtam magam az első slash írással (azóta se tudok rájönni, kitől mi volt az), és azóta is imádom és szeretem, és írom és olvasom

Otthon vagy a barátok körében egyáltalán nem beszélek erről, mert mindenki elítéli, "gusztustalannak" tartja stb. stb., a veszekedéshez meg semmi kedvem, és tudom, hogy úgyse tudom őket meggyőzni, hogy NEM-AZ! Szóval inkább nem is beszélek róla, meg igazából erről az egész merengős-témáról sem. Egy-két ember tudja, hogy írok, olvasok itt, de az írásaimat nem szoktam megmutatni senkinek (akit ismerek

). Az mégis csak más, hogyha oda megyek a barátnőimhez, akiket már évek óta ismerek, hogy "Nézd, ez az új fejezet, olvasd már el!", mint hogy feltöltöm ide, és "idegenek" (de hát Merin nincs olyan, hogy idegen, igaz?

) olvassák el, véleményezik.

A slash-re visszatérve, még anno az első bétám, akivel utána évekig nagyon jóban voltam, mutatott sorozatokat (pl. Queer as Folk, amit azóta is szeretek), plusz a kedvenc sorozatainkban (Supernatural) slash-szálakra felhívta a figyelmemet. Azóta már tényleg mindenbe képes vagyok belelátni a slash-t, hiába totál hetero dologról van szó

Merin is hamarabb elolvasok egy drarryt, mint egy dramionét, hiába imádom mindkettőt

Nikki Blue

Egyetértek!

Bár nekem volt egy-két barátnőm, akik hasonlóképpen szerették a slash-t, így előttük nem titkolóztam. Mellesleg az egyikük ajánlotta a Merengőt is.

Annyira megörültem, hogy nem csak én (és a két barátnőm), foglalkozunk ezzel a témával.

Mi több, nagyon úgy tűnik, hogy a slash egy kedvelt kategória - aminek, csak azért örülök, mert így félelem nélkül felmutathatom azt, amit írók!

Abi

Nasu írta:

Én úgy gondolom, hogy slashernek lenni egy életformát jelent.

Aki igazi slasher, az nem azért ír slash sztorit, mert mára felkapott lett, hanem mert tényleg megmozgatja a téma és szereti amit csinál, örömet akar okozni magának és másoknak is.

Szívemből szóltál! (írtál)

Nasu

Tizenkét éves korom óta kedvelem a műfajt, és talán azóta próbálkozom az írással is. Soha nem azért írtam slasht, mert népszerűnek tartottam vagy ezzel akartam kitűnni, sőt. Én mindig is szégyelltem, hogy ilyesmi foglalkoztat, és nem is tudtam, hogy ez divatos.

A livejournalról kerültem át Merengőre, és meglepett, hogy mennyi ember van, akit érdekel a műfaj. Remek barátokra tettem szert itt, akik előtt nem kellett titkolnom a "beteg perverziómat", és akikkel a mai napig tudunk erről beszélgetni fenntartások nélkül.

Én úgy gondolom, hogy slashernek lenni egy életformát jelent.

Aki igazi slasher, az nem azért ír slash sztorit, mert mára felkapott lett, hanem mert tényleg megmozgatja a téma és szereti amit csinál, örömet akar okozni magának és másoknak is.

B_Blaire

mrs_malfoy írta:

Amint felkerül írok. Sheraphine-nél lesz majd

Rendben, köszönöm!

mrs_malfoy

B_Blaire írta:

mrs_malfoy írta:

B_Blaire írta:

de van mikor Albus/Scorpius párossal is írók és olvasók...

Nekem van egy Albus/Scorpiusos ficem, csak még elfogadásra vár, ha gondolod majd írok egy PÜt, ha felengedik.

Már, ha érdekel

Persze! Írj majd PÜt, mert érdekelne!

Amint felkerül írok. Sheraphine-nél lesz majd

B_Blaire

mrs_malfoy írta:

B_Blaire írta:

de van mikor Albus/Scorpius párossal is írók és olvasók...

Nekem van egy Albus/Scorpiusos ficem, csak még elfogadásra vár, ha gondolod majd írok egy PÜt, ha felengedik.

Már, ha érdekel

Persze! Írj majd PÜt, mert érdekelne!

mrs_malfoy

B_Blaire írta:

de van mikor Albus/Scorpius párossal is írók és olvasók...

Nekem van egy Albus/Scorpiusos ficem, csak még elfogadásra vár, ha gondolod majd írok egy PÜt, ha felengedik.

Már, ha érdekel

B_Blaire

Én szeretem a Slash-ot, olvasni és írni.
Használok OOC karaktereket, néha azt is kell!

Drarry és Dracon kedvelő vagyok, de van mikor Albus/Scorpius párossal is írók és olvasók...
PD-ben nem szoktam slash-ot olvasni, sem semmi másban - talán néha bele-bele olvastam Merthur-os ficekbe, de ritkán.
PD-ben heteró párokat írók, más filmes storykban is. Egyedül a HP-ben érdekel a slash, meg talán a Merlinkben - Merthur!

Cortez

Én nem vagyok oda a slashért, főleg az OOC karaktereket eredményezőkért. De sokat nyomhat a latba, hogy srác vagyok:DDD

Abi

Oké! Tehát értelmesen... :roll:

Szeretem a slasht és a yaoit.
Régebben meg nem néztem volna egy ilyen filmet sem, vagy pláne nem olvastam volna ilyen történeteket. Aztán anime-fan lévén belebotlottam életem első yaoi történetébe (Gravitation), és képzeljétek! Tetszett! Jó volt felépítve a sztori, imádtam a karaktereket.
Következő adagom a műfajból a Junjou Romantica című sorozat volt, és innen már egyenes az út az erősebb verziók felé (Sex Pistols). A Kirepapa kifejezetten vicces volt számomra. Van még néhány gyöngyszem, durvábbak is, de nem sorolnám fel.
Az anime után jöttek a fílmek (QAF, Verona The Movie, Lan Yu, Bangok Love Story, stb), és mivel némelyiknek nem tetszett a vége, magam is írni kezdtem, több-kevesebb sikerrel.

Közben rákaptam az együttesekről készült fanvideókra is. ;;)

Jelenleg fanatikusan vadászom a témában feltöltött írásokat, filmeket.

Ja, és hogy a véleményem? Nekem tetszik, bejön.
Hogy mi tetszik benne? A két főhős egymásra találása, vívódása, a fiúromantika ábrázolása, és nem utolsósorban a helyzetből adódó poénok! (már amelyikben van ilyen)

Castiel

*köhm, köhm*

Egy fokkal erőltessük több értelmet a hozzászólásokba, mert ez így csak csacsogás és off.

Tira16

És tényleg

Egyéb észrevétel?

Abi

Gondoltam benyögöm, valaki hátha reagál rá!

Tira16

Egen

És erre téged pont most mi döbbentett rá?

Abi

Tudtátok, hogy a slash/yaoi függőséget okoz? :roll:

Abi

Jasmine Black-nak:
Van egy nagyon jó kanadai film. A címe Verona The Movie. Rómeó és Júlia gay verziója.
Nagyon szép, bár elég rövid film. Ha megnézed, megérted mi a jó a slashben.

A linket azért nem mellékelem, mert van valahol magyar felirattal is, és most azt vadászom.

Remélem, ír majd valaki hozzá olyan ficket, aminek boldog a vége... :roll:

Susane

Sziasztok!
Úgy döntöttem ide is írok, ha már lefordítottam életem első slash egypercesét. Az én viszonyom a műfajhoz - saját bevallás szerint - semleges. Olvastam már nagyon jó és nagyon rossz történeteket is a műfajban. Amikor azt mondom egy slash történetre, hogy jó, akkor az azt jelenti, hogy el tudom hinni a szereplőkről, hogy tényleg egymásba szerettek, mert rendben vannak az érzelmek, a reakciók, ilyesmi, a rossz történet pedig... ennek majdnem az ellentéte. Saját történetben valószínűleg nem kísérleteznék slash műfajjal, de ez körülbelül semmit sem jelent. ^^

Abi

Jasmine Black írta:

Az ikrek. Mindkettő? Egymással? :O Nekem egy kissé sok(k). Hát, oké, talán Nev igen, de az ikreket én nemt tudom elképzelni.

Mi vonz valakit a slashban?

Amire én gondoltam az ikrekkel kapcsolatban, azt az Ouran High School Host Club című animében megnézheted. Nem slash, de az ikrek haláliak benne!

Van élőszereplős változata is. Szerintem nem 'annyira' jó, mint az anime, de azért igyekeztek.

Luna Black írta:

Engem az érzelmek. Hogy min megy keresztül valaki, amikor beleszeret egy vele azonos nemű személybe, főleg, ha első alkalomról van szó. Az érdekel, hogyan viszonyul ehhez ő maga, a környezete, a másik ember, ha megtudja egyáltalán.
A szex része sokszor majdhogynem hidegen hagy. Ha van jelentősége a történetben, a szereplők életére hatással van, akkor tetszik, de számomra nem ez a lényeg.

Mi nők, hajlamosak vagyunk az érzelmi oldaláról megfogni a dolgokat. ;;)

Luna Black

Engem az érzelmek. Hogy min megy keresztül valaki, amikor beleszeret egy vele azonos nemű személybe, főleg, ha első alkalomról van szó. Az érdekel, hogyan viszonyul ehhez ő maga, a környezete, a másik ember, ha megtudja egyáltalán.
A szex része sokszor majdhogynem hidegen hagy. Ha van jelentősége a történetben, a szereplők életére hatással van, akkor tetszik, de számomra nem ez a lényeg.

Jasmine Black

Az ikrek. Mindkettő? Egymással? :O Nekem egy kissé sok(k). Hát, oké, talán Nev igen, de az ikreket én nemt tudom elképzelni.

Mi vonz valakit a slashban?

Abi

A HP-ben az ikrekből még azt is kinézem, hogy egymással is jól elvannak, persze nem komolyan, csak amolyan 'húzzuk a környezetünket' módon, ezáltal vegyes érzelmeket kiváltva a társaikból.

Egyébként szerintem, az összes túl érzékeny szereplő karakterébe belefér a slash.

Septimius Severus

Jasmine Black írta:

És tulajdonképpen mi is az, ami vonz valakit a slashban?

Amúgy nagyon érdekes válaszok voltak.

És egyetértek abban, hogy a slash lényege nem az, hogy minden fejezetben azt ágyban vannak.
Amúgy, én általában Pitont, Ront, az ikreket és Nevillet nem tudnám elképzelni melegként. A többiek oké.

Asszem más kérdésem nincs. Érdekes nézőpontok voltak.

Szerintem az ikrek simán lehetnek melegek.

Igazából mondjuk én bárkiről el tudom képzelni. Mármint a könyvből. Jó a képzelőerőm.
De olyan, h tényleg lenne rá esély, nem csak a ficek világában, olyan nem nagyon van. Perselus abszolúte kizárva, de Neville és az ikrek beleférnek még. :-P

Jasmine Black

És tulajdonképpen mi is az, ami vonz valakit a slashban?

Amúgy nagyon érdekes válaszok voltak.

És egyetértek abban, hogy a slash lényege nem az, hogy minden fejezetben azt ágyban vannak.
Amúgy, én általában Pitont, Ront, az ikreket és Nevillet nem tudnám elképzelni melegként. A többiek oké.

Asszem más kérdésem nincs. Érdekes nézőpontok voltak.

Abi

Oké, általánosítottam. Mea culpa. A környezetemből indultam ki.

De mindig vannak kivételek.

Castiel

Abi írta:

amiért a férfiak a leszbikus jeleneteket.

A-a, mint érintett (mármint férfi, nem mint leszbikus nő) ezzel egyáltalán nem értek egyet. Mármint én személy szerint nem sok izgatót látok ebben.

Abi

Érdekes a fiúk hozzászólása. Végig olvastam, és elgondolkodtam.
Hetero nőként, nekem is nehéz a femslash-eket olvasni. Igazából nagyon bele sem néztem. Gondolom a fiúk is így vannak a homoerotikával.
A "Fiúk a klubból" című filmet viszont, végignéztem. Voltak benne leszbikus jelenetek is... Egy idő után átlapoztam. Nem vagyok finnyás vagy ilyesmi, egyszerűen nem bírtam tovább nézni ezeket a jeleneteket. Érdekes módon két pasi 'akciója' nem zavart. Hm, hm. :oops:

A sorozat statisztikája szerint 88%-ban (ha jól emlékszem), 20 és 40 év közötti nők körében volt nagyon népszerű a film. A japán yaoi mangák és animék, ill bl filmek is elsősorban nekik készülnek. Talán azért szeretjük annyira ezeket, amiért a férfiak a leszbikus jeleneteket.

Mindazonáltal fontos a slash-ekben a jól megírt cselekmény és motiváció, mert enélkül csak szimpla pornót kapnánk (utalok itt, néhány 18-as történetre). ;;)

De ez igaz, a hetero-romantikára is.

Asha

Igen, ez az a "nincs több kérdésem"-helyzet - ma is tanultam valamit. ^^ Lányként ez nekem például nem evidens, a femslash történeteknél bennem fel se merül kérdőre vonni magam. Mondjuk abban is biztos vagyok, hogy ebben kemény szerepe van annak is, hogy engem (minket, lányokat) kicsiként nem piszkáltak, ha megfogtuk a barátnőink kezét, vagy puszival búcsúztunk el tőlük, de két fiú esetében már nagyban ment a "buzizás" általános iskolában is, elég volt egy kicsit egymáshoz érniük.
Minket viszont talán (?) ezért érdekelnek már a férfi-férfi barátságról szóló történetek is. Én például nem igénylem a korhatárkarikát vagy a figyelmeztetéseket, alapjaiban a slash engem a különleges kapcsolat miatt vonz. Hogy minek kell történnie vagy lejátszódnia egy érzelmileg alapvetően távolságtartóbb férfi fejében, hogy lelkileg vagy akár fizikailag közel engedjen magához egy másik férfit.

Belegondolva, talán pont ezért nem tetszett a két könyv, ami a kezembe akadt a témában. Férfi író ide vagy oda, nem adott semmi olyasmit, amire valóban kíváncsi lettem volna - ami nem a szex, nem a drogok, és nem a "meleg vagyok de tagadom és mindenkit átbaszok miközben a vesszőket nem tudom elhelyezni egy mondatban a stílusom pedig ásítoztatóan unalmas és amatőr" féle picsogás. xD

Örültem a válaszaitoknak, számomra nagyon érdekes a nézőpontotok.

G Lamaro

Castiel írta:

Ha már az is kérdés, hogy én milyen esetekben olvasnék slasht... egyértelműen az erotika szerepének csökkenésével. Nem a slash miatt olvasnám, hanem a sztori miatt. A slash csak egy... körülmény, egy környezet lenne. Azonban azt elmondhatom, hogy minket férfiakat a homoerotika kényelmetlenül ér, mivel az egy olyan helyzet, ami számunkra nem megszokott és nem is tudunk vele mit kezdeni. És egyben kiszakít minket a biztonságos zónánkból, mivel olyan érzeteket kelthet bennünk, hogyha ezt olvassuk, akkor érdekel minket és akkor talán melegek vagyunk. És ez most nem arról szól, hogy homofóbia. Hanem kirángat bennünket egy megszilárdult hitből. Magunkról.

Hmm... Azt hiszem, Cas, itt egy igaz és lényeges dolgot mondtál el.

Castiel

Nos, ha már Gyoka nyilatkozott, akkor ideje volna nekem is valami véleményt alkotnom eme témában. Először is leszögezném, hogy sokkal kevesebb "tapasztalattal" rendelkezem, mint Lamaro.
Slash művet olvastam már néhányat, de ebből csak kettő volt hosszabb és kevésbé a slash műfaj humorosabb mivoltára építve, ez pedig a Hit és annak folytatása (asszem germa fordította, de én angolul olvastam), illetve a Broken Mind, Fractured Soul és annak folytatását. Bár mindkettőben volt slash, egyikben sem a testiségre fektették a fő hangsúlyt, ráadásul a sztori annyira egyedi, hogy meg tudtam bocsátani a dolgot.
Laikusként lehet, hogy szörnyen rossz következtetést vonok le (előre is elnézést), de meglátásaim alapján rengeteg slash írónő a testiségre helyezi a főbb hangsúlyt, ez pedig céltalannak tűnik nekem (ugyanúgy a hetero sztorikban, ha minden fejezetben dugnak, mint a nyulak). Így semmi értelme, tucatsztorik születnek, mind a sztori helyett az erotikára koncentrálva. Ezt a következtetést két dologból mertem levonni: az itteni néha ki van alul beszélgetésekből és abból, hogy a slashek többségénél kint szerepel az erotikus tartalom figyelmeztetés. De ez korántsem általánosítás a részemről.
Egy slashben a testiség is fontos lehet (annak tényében főleg, hogy meleg ismerőseim nem rózsaszín ködfelhőben élnek, hanem főleg a szexre koncentrálnak). Ezt nem is tagadom.

Ha már az is kérdés, hogy én milyen esetekben olvasnék slasht... egyértelműen az erotika szerepének csökkenésével. Nem a slash miatt olvasnám, hanem a sztori miatt. A slash csak egy... körülmény, egy környezet lenne. Azonban azt elmondhatom, hogy minket férfiakat a homoerotika kényelmetlenül ér, mivel az egy olyan helyzet, ami számunkra nem megszokott és nem is tudunk vele mit kezdeni. És egyben kiszakít minket a biztonságos zónánkból, mivel olyan érzeteket kelthet bennünk, hogyha ezt olvassuk, akkor érdekel minket és akkor talán melegek vagyunk. És ez most nem arról szól, hogy homofóbia. Hanem kirángat bennünket egy megszilárdult hitből. Magunkról.

vidor

G Lamaro írta:

(valahogy egyik HP-s, vagy más ismert karaktert sem tudom ellenérzés nélkül elképzelni homoszexuális jelenetben)

Na igen, nekem is ez a legnagyobb problémám a műfajjal. Mert alapból, ha egy ilyen témájú mű után érdeklődöm, valahogy az én fejemben nem fér össze egy ízig-vérig heteronak megírt karakterrel. (Az én szememben ilyen például: Sirius, Ron, James, Piton stb.)
Míg, ha egy saját fandomról van szó, az megint csak más. Filmen már több ilyen témájú művet is láttam, és mindegyik tetszett. Ott el tudtam hinni, mert nem élt a fejemben más kép a szereplőkről. Például, hogy említsek is egy-kettőt, ilyen volt a Brokeback Mountain (ezt már felhoztam előbb is) vagy A Single Man - utóbbin Tom Ford dolgozott, mint forgatókönyvíró és rendező is, aki szintén a saját neméhez vonzódik. (Bár az is igaz, hogy nem az elsődleges témája a filmnek, egyszerűen csak jelen van úgy, hogy közben egyszer sem éreztem tolakodónak.)

G Lamaro

Nos, Asha, így teljesüljön minden kívánságod!

Az elmúlt pár napban többé-kevésbé követtem az itteni beszélgetést, ezért észrevettem most, hogy meg lettünk szólítva.

Nem tudom, mennyire lehet mérvadó a véleményem, hisz szinte egyáltalán nem olvasok slasht. A nyulas kihívás művein kívül talán tucatnyi olyan írást olvastam, amelyben legalább említés szintjén jelen volt. (Most nem olyanra gondolok, amikor James és Sirius ökörködnek egymással, hanem a valódi homo szerelem említésére.) Igaz Lily Potterinek, Kyrapernek, Amynek, és pár másik hölgyeménynek, valamint a kíváncsiságomnak köszönhetően már olvastam igazi hardcore slash novellát is... 8-}

Az eddigi - meglehetősen kevés - tapasztalatom alapján nem az számít, hogy az író elnőiesíti-e az egyik karaktert, vagy hogy mennyi és milyen részletes szexet ír bele a művébe, hanem az, hogy hogyan írja azt meg. DG művében, a Szenvedélyben pl nekem kifejezetten segített az elnőiesített karakter, és a nőimitálásból eredő finom humor. Többször is "megfeledkeztem" arról, hogy slasht olvasok, még a szexjeleneteket is viszonylag könnyedén vettem. Egy másik angol nyelvű történetben viszont az elnőiesített Zambini épp ellenkező hatást ért el. Szerencsére ez nem slash írás volt, csak egy rövid epizód volt egy hosszú hetero műben, így nem okozott akkora problémát.
Darktulip a Szívtolvajban már jobban megdolgoztatta a slashtűrő képességemet. Hogy ennek mi volt az oka, nem tudom, vagy legalábbis nagyon bizonytalan vagyok. Talán az, hogy a cselekmény kevésbé kötött le, és nyomasztóbbnak éreztem a történetet. Nem tudom, talán ti, akik jobban értetek hozzá, látjátok a különbséget, ami ezt okozta.
Hogy milyen lenne az a slash, amit a legkevesebb ellenérzéssel olvasnék? Valójában nem tudom. Ami biztosan segítene, a minél kevesebb szex és szexuális jellegű testi érintkezés (valahogy egyik HP-s, vagy más ismert karaktert sem tudom ellenérzés nélkül elképzelni homoszexuális jelenetben), és a minél több humor (ide sorolom az ugratásokat, és a humoros civódásokat is).

Asha

Én a Merengőn egyről tudok, amit Laurenar kezdett el az idei KFNy kihívásra:
À la recherche
Én személy szerint nagyon megszerettem, de Lau teljesen felszívódott a kihívás óta.

Kicsit tovább volt szerencsém olvasni, mint ami eddig fent van. Már gondolkodom, hogy írok neki, de nem akarom zaklatni sem.
Egyébként érdekes dolog ez a fiúk-slash téma, engem is érdekelne Castiel vagy Lamaro véleménye, vagy más lila hollóé, aki errefelé repül.

Én csak annyit látok belőle, hogy a slash többnyire a srácok kényszerű elnézését élvezi, hiszen hatalmas a rajongótábora az oldalon, nekik pedig kell tűrniük a dolgot maguk mellett. Mondjuk arra volnék kíváncsi, hogy megértem, hogy a realitásérzékük ágál ellene (pl túlzott elnőiesítés, ami emlegetve volt), vagy nagyon 18-as sztorinál nincs gusztusuk elképzelni a dolgokat, de mi a helyzet azokkal a slashekkel, amelyik egyik ilyen kategóriába sem tartozik - tehát sem a gyomrot, sem a "férfiúi öntudatot" (bocsánat, nem tudom másképp ^^) nem kezdi ki? Azokhoz hogy álltok, srácok?

Férfi írótól a fentin kívül csak könyvben olvastam amúgy ilyet. Kettőt, mindkettőre véletlenül akadtam rá, és bevallom, nekem egyik se tetszett igazán. Az egyik jelentéktelen stílusban írt, és jelentős hibákkal volt tele, a másik meg gyakorlatilag drogozásról és szexről szólt, bár nem emlékszem már rá túl jól - vagy rossz lóra tettem, vagy túlságosan nőből vagyok ezekhez.

De még vadászom. (Magyarul. Angolul lusta vagyok olvasni. xD) Valahol biztos vagyok benne, hogy vannak olyan slash történetek férfi írótól, amik tetszenének. Csak az írónak kell jónak lennie.

szerk.: Egyébként én is kíváncsi volnék olyan ízig-vérig férfiszereplős slashre. Tudjátok, tanulni valamiből (vagy felmérni, én hol tartok

), szóval én is várom az ajánlatokat,ha valaki volna szíves. ^^

Jasmine Black

hm, ez engem is érdekelne. Tényleg, fiúk írnak slasht? Esetleg szívesen olvasnak? Mi lehet a véleményük erről? (meg kellene kérdezni Castielt... merész jelentkezők?)

amarilla

Herika, Mellons, vagy valaki, aki tájékozott slash ügyben. Tudnátok ajánlani olyan slasht (nem femslasht), amit homoszexuális férfi írt? Nagyon szeretnék legalább egy ilyen írást olvasni.

Merengő Fórum

Vélemények a slash műfajról

Ki van itt