Merengő Fórum

Ero, nekem te vagy a kedvencem

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

_________________
http://erikaaprosagai.ucoz.hu/
Don't worry, be happy
Elkötelezett Kódex fan.

Khhhm, nos hát. Örömmel jelentem be, hogy a lenti diskurzus alapján megszületett egy kis mozgalmacska, Kritika Mozgalom, alias KriMo néven. Részletekért érdemes felkeresni Hiriajuu ficblogját (remélem, nem bánod, Hiriajuu )

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Én azt nem szeretem, amikor valaki újból leírja a művet. Persze, az is vélemény és örülök, hogy van, csak értelmét nem látom. Viszont amikor valaki leírja, hogy x és y ezt csinálta a történetben és neki ez jutott róla eszébe, illetve ilyen érzést keltett benne, azt már csípem. Én összességében véve, így írok véleményt: Köszönés. Elmondom, mi tetszett: a karakter, a hangulat, egy-egy poén. Ha megfogott valami olvasás közben, néha felírom magamnak, mert mire a végére érek a fejezetnek, elfelejtem. És szóvá teszem azt is. Legtöbbször nem felejtem el megköszönni az írónak a sztorit, legyen az üstös vagy sima. Üstön mindig megköszönöm a munkát.

_________________
Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha a másikat átöleljük.

Nem szoktam nagy ügyet csinálni belőle. Köszönök, leírom, ami eszembe jut(ott) a fejezet/történet kapcsán (hogy milyen hangulatot keltett bennem, hogy milyen gyanúm támadt a folytatást illetően stb.). Ha ordító hibára bukkanok (logikai, stilisztikai, nyelvtani, akármi), azt sem hagyom szó nélkül. Ha olyan egy-egy karakter, akkor ömlengek egy sort, ha meg amolyan, akkor megjegyzem, hogy őt nem csípem. És ami a lényeg: az írásról beszélek a kritikában (na jó, meg magamról is, ami kikívánkozik a történet kapcsán), nem az író személyéről. A végén pedig elköszönök.

Íróként inkább arra vagyok kíváncsi, mit érez/gondol az olvasó, mit vált ki belőle az írásom, nem műelemzést várok (bár azért sem haragudnék, nyilván ).

Először is köszönöm az "idézéseket", most annyira jólesett ezeket olvasni
Szerintem ez a kritikát ajánlós tök jó ötlet ha lebne ficblogom, beszállnék... *morfondírozik* majd csatlakoznék, csak előbb le kell bétáznom valamit
Amúgy hozzám lehet jönni olvasni, főleg a régijeimet (bár azok inkább szenvedések). De tőlem is lehet ám kritikát "kérni"
Amúgy a kihívásoknál tényleg ez is egy "hátrány", nehéz válaszolni. Amúgy... most elgondolkoztam picit. A kihiknél szerintem amúgy kicsit részletesebben, és valamelyest (talán ezért) negatívabb vélemények születnek. Talán azért, mert akkor az olvasók árgus szemmel keresik a kulcsokat? Nem tudom.
Ehh. Amúgy ti mennyisuer szoktatok "rizsázni" kritikaírásnál? (Tényleg kéne egy másik név ) Ill. mennyiszet tértek el a műtől és mennyire?

_________________
Csak a hangom miatt nem lettem énekes.
Influenza: jobb adni, mint kapni.
Egy macskát mindenre megtaníthatsz, amit ő szeretne.

A sikerhez vezető út – karbantartás miatt – zárva.
Az élet előttem áll, és nem látok tőle semmit.

ez tényleg tök jó. hozzám jöhetsz. van 2,5 regényem, meg... mmm.... hát, 6-7 novellám... meg egy kisregény. mondanám, hogy viszontkritikázok, de én nem olvasok olyat, amit te írsz. (a slash nem csúszik le, bocs, egyszerűen nem tudom elolvasni.)

én könyvhű hpt olvasok, vagy olyat, ami közel áll hozzá, (pl alternatív verzió) vagy max hihető pregen és nextgen, de slash kizárva.
de most nem ,mert nincs időm a saját melómra sem, nem még másra. de februártól lehet.
szal, lehet jelentkezni. de csak olyan, aki nem fog besértődni!!!

_________________
üdv, b

Arra tippelek, hogy azért nem volt, amiért az én egyik ötletem is elutasításra került, mert néhány ember elszabadult, természetesen nem te, és olyan kritikákat írt, amilyeneket nem igazán kellett volna. Tekintettel arra, hogy ez mégiscsak egy amatőr írói oldal, nem kell átesni a ló túlsó oldalára sem.

Ez volt amúgy az ötletem, és kicsit feljebb gurigázva olvasható Lilyana válasza is, amiben felvetett egy szerintem tök jó alternatívát, amit most úgy döntöttem, hogy be is fogok vezetni. Konkrétan: a ficblogomban időnként felajánlok majd kritikákat, amiket el lehet kérni. Szándékomban áll kicsit kilépni a komfortzónámból is, például ezután nem csak HP-t fogok olvasni. Ha más is felajánl párat, szerintem a blogos kommunikáció is fellendülhet valamennyire.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

a ficblog léte teljesen jogos. ám, vannak vele negatív tapasztalataim. igaz, csak egy. ámbátor még mindig ez a leginkább járható út, ez tény. ám, mégsem használja senki. nekem is van, a 76 bejegyzésből 1 db, ami nem saját. azt hittem, ez csak nálam tendencia, de néha belekattolva máséba, látom, h nem.
pedig a ficblog jól követhető egymásra hivatkozással, idézéssel. mégsem működik. miért? azért, amit te magad is írtál. a olvasók lusta tetük.
egy picit más, de idetartozik: nem egy olvasó van, akinek annyiban merül ki a kritika, hogy mikor jön már a folytköv? és ezt néha eléggé bunkó köntösbe is teszik.

_________________
üdv, b

bojoe, a párbeszéd kialakulásának/kialakítására nem a kritikapanelben van a helye - erre ott a ficblog. Igaz, ahhoz, hogy ott megvalósuljon a párbeszéd, regisztrálni kell a fórumra, és ez olyasvalakinek, aki csak olvasni akar a Merin, esetleg odavésni pár szót, már macera.

Válaszolni sem olyan bonyolult a kritikre - igaz, be kell jelentkezni, de ha valaki sűrűn megteszi, és megjegyezteti a rendszerrel a jelszót, akkor csak egy kattintás. Megtalálni... úgy vettem észre, az oldal feltöltési sorrendben pakolja őket egymás után, egy oldalra három történetet, függetlenül attól, hány kritika érkezett rá. Így a legfrissebb történetre érkezett kritikákat az utolsó oldalon kell keresni, legalul.

Mondjuk - és ezen már borongtam én is -, hogy ha valakinek annnnnnnnnyira tetszik egy történet, esetleg kedveli az író(t és az írásait úgy általában), akkor miért nem él a lehetőséggel, hogy beszélgessen vele? A ficblogban szinte kötetlenül megteheti. Bár lehet, hogy letudják fb-n és hasonló helyeken...? Nem tudom.


Sybill, ha már regisztráció és macera: a kihívásokra készített történeteimre írt véleményekre/kritikákra én sem szoktam válaszolni. Hogy miért? Mert ahhoz regisztrálni kéne különféle felületekre - LJ-re, wordpressre, meg ahány ilyen oldal csak létezik -, ahova aztán többé nem is megyek fel, mert nincs ott semmi dolgom. Valahogy meg kéne oldani, hogy az oda írt véleményeket/kritikákat át lehessen hozni a Merire; már ha a szerző a kihívás lezárása után feltölti ide a történetét.
Én is csak azt tudom neked mondani, ne félj attól, hogy a szerző majd hogyan fogadja a véleményed. Írd le bátran, mit gondolsz - egyrészt, ő nem fogja hamis hitbe ringatni magát (azaz nem fogja azt hinni, hogy ő tökéletesen ír), te azt, hogy kiállsz a véleményedért. Mindenki csak jól jár. (Oké, igen, rosszul esik az olyan vélemény, ami nem dicsér, esetleg konkrét hibákat ró fel, de ahogy mondani szokás: ami nem öl meg, az megerősít.)

hú, aszittem, én leszek az utsó hsz, erre reggel bombaként ér, h nem is tudtam visszakeresni a legutsó hsz-em.

amit már korábban is jeleztem, én is támogatom, hogy a kritika szót cserélje le az adminság vmi kevésbé ijesztőre, pl

" Hogy tetszett? Írj véleményt! DE MOST!!!!!!!!!!!!!!!"

vagy vmi szebbet. ja, írjatok ki erre pályázatot.

a másik meg, sikerült vérnyúlnak beállítani magam, aki az isiben összekapart alázások után a neten trollkodja ki magát. pedig nem, hiszen...

tamtararam... tamtam... *doppergés* *21 ágyúból díszlövés*

nem tudtam linkelni, mert már le van zárva

"Kedves Merengők!

Véget ért az idei Kívánság Üst, majd lezárult a Kritika Klubbal indított közös játék is. Ezúton is köszönjük a kritikaíróknak, hogy lelkesen véleményezték a történeteket, illetve a szavazóknak, hogy rangsoroltak, így ha itt-ott szoros eredménnyel is, de meg tudtuk hozni a végleges eredményt. A beérkezett szavazatok összesítése után az alábbiak szerint alakult a végleges sorrend:

I. helyezett: bojoe
II. helyezett: Sybill Dumbledore
III. helyezett: botkrisz

Gratulálunk! mashappy:x "

bocs, ezt kellett.
apropó, idén miért nem volt?

_________________
üdv, b

Hú, jó sok minden történt, amíg elvoltam (HP1et néztünk párommal, karácsony fíling címszóra ). Végigolvastam mindent, reagálni már nincs erőm, ahhoz késő van. xD

Viszont, amit Hirondelle mond (meg amit már olvastam a ficblogban is, amikor írta, és tökre tetszett), az nem hülyeség. Szerintem bevezetem én is, ha tényleg nem gáz, hogy nyúlom az ötletet. (Azért majd kreditállak )

Kéne csinálni egy ilyen mozgalmat. Kritikát a kritikáért, vagy nemtudom. Azt se, hogy lenne-e értelme, csak így most fölötlött bennem ez.

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

Én megmondom az őszintét: már vagy két hónapja egy betűt sem olvastam. (Kivéve mangát.) Egyszerűen sem időm, sem energiám, sem türelmem, sem kedvem. Pedig sok mindent kellene már elolvasnom. Egyébként ezért is léptem ki a Kritika Klubból egy időre, mert nem olvasok, így nem is írok kritikát. Meg ugye (jogosan persze) alap, hogy legalább két-három mondatot odabiggyesztek az illetőnek, de pl. (és itt egyet is értek azzal, aki ezt előttem leírta) egy száz-kétszáz szavas történetre a kritikámat egy hosszabb mondatban össze tudom foglalni. Szóval, igen, arra nehéz írni, de természetesen van, aki már egy-két szóbak is örül.

Sybill, a véleménye mindenkinek más lesz. Van, akivel egyet fogsz érteni, van, akivel nem. És ez így van rendjén. Ne félj kimondani, mit gondolsz. Lehet, hogy neked tetszik valami, ami nekem nem, nem foglak téged utálni, mert nem lehet mindenáron azonos a véleményünk arról az adott dologról. Aki meg emiatt haragszik meg, mert a másik mást gondol, az vonuljon el a sarokba. Jogod van hozzá, hogy saját véleményed legyen, és hogy azokat ki is mondd.

_________________

Jaj, de aranyos vagy, köszönöm Lehet kiterjesztem az ajánlatot az Ownedra is, amit még ezután kezdek majd el feltölteni. Meg ha valakinek megtetszik az ötlet, nyugodtan kiírhatja magánál, hogy kritikáért kritikát, nincs rajta copyright

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Én alapvetően törekszem a hosszabb, építő kritikák írására, de ha úgy érzem, hogy nem tudok megfogalmazni ilyet, akkor utánanézek a szerző aktivitásának. Így időnként írok kétszavasokat is, de csak akkor, ha nem olyannak, aki már 4-5 éve nem látogatja az oldalt.


Szerintem a novellák és regények egyaránt érdemelnek hosszabb kritikákat, hiszen a novellaíró számára is lehet hasznos stílusfejlesztő tanácsokat adni. Igazából a különbséget ott látom, ha az olvasó a történetet szeretné befolyásolni, esetleg a történeten belüli (pl. karakter)fejlődésre vagy hasonlóra mutat rá.

_________________
D O M B

Szerintem ez egy jó ötlet volt, én személy szerint megörültem neki, amikor olvastam. Aztán eldöntöttem, hogy én menni fogok, elolvasom és kritit írok, és nem csak azért, mert még mindig tartozom... (Két fejezet hátralékom van, ami persze két kritikát is von majd szépen maga után.)

És, hogy hozzászóljak én is ehhez. Pont nem is olyan régen volt, hogy két újabb történetemet töltöttem fel merire és napokig nem volt egy válasz sem, pedig a megtekintéseknél látszott, hogy nyitogatták. Persze nem lehetek abba biztos, hogy hány ember tette meg pontosan. Viszont annak nagyon megörültem, amikor az egyik történetnél a kritikák száma nem 0 volt, hanem egy 1-es szám várt ott. Úgy vagyok vele, hogy az ember a kis dolgoknak is örülni tudjon. Én pedig így is majd kiugrottam a bőrömből, amikor csak egy „Nagyon szép és megható volt. Köszönöm” várt is engem. Ennyi nekem bőven elég volt. Nincsenek nagy elvárásaim és sosem lesznek kritikák terén. Mindenki azt írja le, amit gondol, és nem kell azon stresszelni, hogy éppen kevesebbet írt oda, mint az előző emberke. Röviden és tömören is átlehet mindazt adni, amire gondolt a történet végén. Ha két szó, akkor csak kettő. Már az is egy kis éltető erő.

_________________
"Vigyázz az útra, melyre lépsz, mert az élet útja kétes és nehéz. Ha lépsz, fontold meg léptedet, mert visszalépni néha nem lehet!"


"Ha úgy érzed szürke és egyhangú a világ, fogj egy ceruzát és alkoss csodát."

MyAAList

Pontosan. Én is erre biztatok mindenkit, aki olvassa most ezeket a sorokat, hogy ne féljen megosztani a gondolatait az írókkal. Ha csak két szót tud írni, akkor azt a két szót írja le, sosem lehet tudni, lehet épp az a két szó kell, hogy folytatódjon egy történet.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

No, elmaradva fél évvel, pardon:
Sybill, bocsáss meg - még eredetileg a hsz-ed első verzióját láttam meg, és szemet szúrt egy sor, remélem, nem baj, ha felidézem. Valami olyasmit írtál, hogy voltak régen kritikáid, amikre jobb is nem visszagondolni, vagy nem voltak elég jók...
Csak azért idézem vissza, mert ez a lényeg, és amit Hiriajuu írt - hogy nincs olyan kritika, ami nem elég jó. Az a kritika, ami nem elég jó, az mondjuk olyan bunkó, hogy elküldi az írót kapálni, vagy olyan zagyva, hogy ránézésre nem mondod meg, milyen nyelven írták.


Ugyanezen kezdtem el gondolkodni én is... Nagyon berögzült, de valahogy mintha pont a kifejezés miatt is rosszul használnák...?
Amúgy nem is ragoznám tovább, egyszerűen tényleg arról van szó, amit írsz. A visszajelzések száma normális, ha hullámzó, de ha csappan, az már nem az, egy Kívánság Üst meg egy vizsgaidőszak véget ér, és ha a tanár nem guillotine-nal osztályoz, akkor az embereknek azért vissza kéne térniük utána...

Bojoe, negatív kritikák:
Hát igen, az Üst szerintem sem az a terep, ahol kaszálni kell amúgy. Egy kihívás, az igen - ott feltételek vannak és pontozási szempontok, ott tudom, hogy el fognak bírálni. Az Üst inkább játék. Úgy értem, ha a munkahelyeden vagy egy osztályban angyalkáztok, és valaki ad neked egy csomag piros gyertyát, de te utálod a piros gyertyát, akkor sem dugod fel a... szellőzőnyílásba. Hanem legfeljebb megmondod neki, hogy a kéket jobban szeretted volna, és az élet megy tovább.
Ezzel most nem azt mondom amúgy, hogy nem lehet negatívat írni, akár itt, az Üstön is. Sőt, fogadni is meg kell tanulni a negatív kritikát. De ha valakit nagyon az hajt, hogy "na, most aztán jól összekritizálom ezt az írást, az író szeme, füle kettéáll majd tőle", abból nem hiszem, hogy sok jó kisülhet.
Amúgy én is szeretettel meghívlak, ha billentyűzetet akarsz köszörülni. Gyakoroljunk!


Egyszer megkérdezték, hogy "Neked mindenre van válaszod?!" Ja, csak a kritikáim után nem gyakorlom mindig... x)
Amúgy nálam ez ugyanaz a nyomás, mint a kritikaíróknál sokszor. A rövid, egyros kritikákra könnyen válaszolok - ami hosszabb, annál néha elbizonytalanodok. Ott a köszönöm/sajnálom hogy nem tetszett már kevés, de mi van, ha más információra meg nem kíváncsi? Beszéljek magamról? Nem vagyok én olyan izgi. A történetről? Szent ég, hiszen olvasta, mit mondjak még neki? Pedig minden szónak örülök, de ha van rossz kritika, akkor van rossz válasz is, mondanám, hiszen rám ragadt azért.

Az ellentmondások meg csak akkor zavarnak össze, ha az én meggyőződéseimnek mondanak ellent - ha egymással nem értenek egyet az olvasóim, az csak tetszik. Ami megosztó, az csak jó lehet.

Amikor az én történetemre írtak teljesen ellentétes véleményeket, akkor arra gondoltam, hogy valószínűleg különböznek az ízlések. Mármint amikor olyasmiről volt szó, hogy merre kanyarodjon a sztori, mert ez azért szubjektív, hogy kinek mi tetszik. Viszont ha már az van, hogy valakinek túl sok a leíró rész és kevesli a párbeszédeket, a másik meg pont azt mondja, hogy ez az arány ideális, akkor azért gondolkodóba lehet esni. Adott dologtól függ. Érdemes odaírni, hogy "szerintem", és máris jobban veszi ki magát az egész, mert véleményhez mindenkinek joga van, nem mint isteni kinyilatkoztatást írod oda a kritikádat, meg lehet beszélni, esetleg meg lehet győzni egymást érvekkel.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

_________________

Én ilyen rituális törzsi táncnak látszó fura mozgásformát adok elô minden alkalommal, amikor kritikát kapok. Ugyanúgy az egy-két szavas, mint a hosszabbaktól... És bár KK-s vagyok (újra ), ugyanúgy elôfordul velem is, hogy csak egy sorocskát biggyesztek egy történet végére, de az is, hogy épp szómenésem van. És akkor sem hiszem, hogy a szerzô az enyémet jobban fogja majd megbecsülni, mert én is egyformán rajongok mindegyikért. Szóval szerintem mindenféle véleményt megírni szuper dolog, a szerzô részérôl meg talán még szuperebb.
(Érzem, milyen világrengetôek a gondolataim így este... )

_________________

Bár az én munkásságomból biztosan nem érdekelne téged sok minden, de hozzám nyugodtan jöhetnél ekézni, el nem tudod képzelni, miken edződtem Mondta is egyszer valaki, hogy ő direkt ír ekézőseket, mert legalább felszívják magukat rajta az írók és jönnek hozzá revansot venni, így szokta gyűjteni a kritikáit

Viccet félretéve én ajánlottam is ficblogban, hogy ha valaki ír nekem kritikát, akkor annak én is fogom viszonozni, de hát eddig még ezt se vették igénybe. Vagy ez ennyire hülye ötlet volt?

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Ez csak egy személyes gondolat amúgy most azt mondom, nem feltétlen a kritikaíró a hibás... sőt, nincs is hibás ilyenkor. Van, aki ha kap egy olyan kritikát, amiben egy pozitívum sincs megemlítve, is lelkesen hálálkodik a véleményezőnek, van, aki pedig egy "itt egy picike ellentmondás..."-szerű megjegyzésre is sírva fakad. No... De ez a legalább egy rövid válasz nem is rossz ötlet... sőt
A véleményhez meg mindenkinek joga van, ha így fejezi ki, ha úgy, ha ennyiben, ha annyiban

szerk.: Amúgy ki mit kezd az egymásnak teljesen ellentmondó véleményekkel? Nekem volt már olyan, hogy féltem, valakivel pont a másik véleményének ellenkezőjén leszünk, vagy éppen csak megdicsérek valamit, amit más nem, és jujj akkor mi lesz majd persze írói szemszögből is érdekelne a dolog. Ki hogy van vele, már ha van vele valahogy?

Ezért írtam én, hogy két szavas visszajelzéseknek is örülök, örülnék, de lassan már olyanok sem jönnek, nemhogy hosszabbak. Szerintem a pár szavas meg az elemzős-féle kritikákra is szükség van, mert az egyik megmelengeti az ember szívét és ellát egy kis önbizalommal, a másik meg segít fejlődni. Csak újabban mindenhol ebbe botlok, hogy ne már annyit írjunk, hogy „szuper volt, folytit”, aztán ezért van talán a nyomás a kritikaírókon, hogy azt hiszik, hogy most akkor műelemzést kéne összehozniuk, és ha tényleg csak annyit tudnának írni, hogy „tetszett, folytasd”, lehet inkább el se küldik, nehogy beégjenek. Pedig én annyira tudok örülni ennek a két szónak is, sokszor egy rosszabb nap után teljesen feldobják az estémet.


Igen, ezen is elgondolkodtam már, hogy vajon miért van az, hogy a kihíváson tizensok íróból három-négy ha válaszol. Ilyenkor mindig elfog a lelkiismeret-furdalás, hogy mi van, ha akaratom ellenére arrogánsan fogalmaztam, vagy jóval több negatívumot szedtem össze, mint pozitívumot. Ugyanakkor valóban nem esik túl jól, mert nyilván én is dolgoztam vele, és jószándékból írtam azokat, amiket írtam. De simán meg tudom érteni, ha valakinek nem megy válaszolni a negatív kritikákra. Ilyenkor szerintem hogy a kecske is jóllakjon meg káposzta is maradjon, elég lenne valami láttamozás, hogy legalább tudjam, hogy az illető egyáltalán elolvasta, amit írtam neki.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Szerintem tudatosítani kellene az emberekben, hogy igenis minden kritika értékes, és ha csak pár szóban, vagy pár mondatban tudja elmondani a véleményét, akkor se habozzon megtenni csak azért, mert esetleg előtte egy KK-s vagy nem KK-s, de brutál hosszú kisregény lett küldve.
Tényleg borzasztó, hogy elvárás a tartalmas kritika, és mindenhol ezt sulykolják, hogy hosszú sztorira hosszú visszajelzést írj, meg amúgyis ne csak egy mondatban. Mert nyilván vannak sokan, akik egyszerűen elrettennek attól, hogy ez az etalon, és akkor az övék már nem is kell. PEDIG DE.
Szóval, meg kellene szokni, hogy MINDEN KRITIKA JÓ KRITIKA. Ha negatív, és tartalmas, akkor azért, mert tudod, hoggy van, aki nem fél megmondani, ha nem tetszik, és mi nem tetszik. Ha pozitív, és tartalmas, akkor tök jó, nem kell magyaráznom. Szeretjük. De szeressük azt is, ami három szó! Mert tudod, hogy van valaki, akit érdekel. Hogy van értelme folytatni. Hogy van, aki nem elemzi, miközben olvassa, csk nekiül és élvezi. Önbizalmat ad.
És, már bocsánat, de arra igenis rohadtul szüksége van egy írónak, nem csak az ekézésre.

És például meg kellene szabadulni szerintem a kritika szótól is. Kissé fenyegető hangzása van, vagy nem is tudom. Ha pl. a doboz fölött az lenne, hogy írj véleményt, vagy valami ilyesmi. És akkor rögtön nem érzi úgy az ember, hogy itt most igenis valami hpsszút és épületeset és hűdeütőset kell írni, mert nem. Csak mondd el, hogy tetszett, vagy nem, oszt jónapot.

Ugye az is nagy baj, hogy a megtekintésszámból nem lehet levenni kb semennyire, hogy mennyi olvasód van, kit érdekel a sztori stb. (Nekem pl van olyan fejezetem, ami ötvennel több megnyitással bír, mint az előző. Wtf?)
Szóval az nem segít az írónak, de a kritikaszám se. Pedig az igazából segíthetne, ha csak mondjuk minden tizedik olvasó hagyna pár szót maga után, már az is. De tényleg kihalt mostanság az egész dolog.

És lehet fogni HP-láz lecsengésére, meg KÜre, meg vizsgaidőszakra, meg még akár az olvasói lustaságra is, de szvsz a hozzáállás rossz.


más, bojoe írta, reflektálok: persze, a jó volt és folytasd hsz-ek illenek egy regény fejezeteihez. de egy novellához tartalmasabbat vár az ember.

Bocs, de én ezt nem értem. Mármint inkább nem értek egyet vele. Heti szinten 10ezer szavas fejezeteket írok, egy iszonyú kusza történethez, rengeteg melóval, éves előkészületek után, én pl mitől várnék mást, mint valaki egy párezres novellára, ami kipattant a fejéből?
A novella csak annyival tud többet egy regénynél, hogy vége. Befejezett. Nincs több munkád vele, és nem kell küzdenie az olvasó megtartásáért hétről hétre. Szvsz pont hogy folytatásosok érdemelnének sztem tartalmasabb kritikákat néha, mert ott, értelemszerűen, van folytatás. Még tud alakítani a történet haladásán egy hozzászólás. Személyes vélemény, persze.

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

_________________
Fórumszabályzat


Csillámnyuszkó

nem az adminokat akartam sarazni, félre ne értessék, persze, nyilván mi hasznuk van az egész merengőből? valszeg nem sok. éppezért tisztelendő és becsülendő, hogy csinálják, csókolom kezüket-lábukat.
de az ajánlós rendszert annó már felvetettem máshol, leszóltak, kaptam rá "magyarázatot" hogy ez miért így van, és kész. meg majd lesz változás.
ez fél éve volt. azóta láttunk 2 váltásnyi történetet, ez a 3. éés... bizonyára sokat jelentett az írónak, hogy lám, kikerült a neve, ez mégiscsak elismerés. de hozott új olvasókat? nem tudom. nekem biztos, h nem. (én is voltam kiemelt)
és itt nem a rendszert akarom szapulni, és pláne nem azokat, akik szavaztak rá, vagy éppen eldöntötték, h ki legyen az.

és akkor inkább megint csak az olvasókat akarom szapulni, hogy akkor hajrá, tessék ajánlani jobbat.
és itt vagyok negatív példának én. én sem teszem. miért? mert már párszor megtettem, és a mérleg arra billen, hogy nem kerültek be. később sem. a másik az, hogy hát... és tényleg nem sznobozni akarok, de pl nekem nem mindig jönnek be, amik kikerülnek. de ez az én problémám és kész. mások az igényeim, másokat olvasok, mint az itteni átlag és kész. már korábban is belenyugodtam.
viszont, a fic keresőben szinte heti 3x is jelenik meg, hogy ezt mg azt keresem. biztosan azért, mert tetszett nekik. akkor meg miért nem ajánlják?
szóval mégis vhol az ajánlásokkal van a baj. (mármint a hiányukkal)

ez a kritizálás meg olyan, hogy persze, hogy egy amatőr oldalon nem kell profimust elvárni az olvasótól. én is örültem annak is, ha feltörték a bírálás alatt a fejezetet, mert azt jelenti, h érdekli őket. és örültem a köszi, bocsinak, és bocs, kösz-nek is.
de az is igaz, ha az ember megír egy 20-25 ezer szavas kisregényt, ami nem arról szól, hogy mrs weasley mivel tölti a napját és az iromány legnagyobb csattanója az, hogy összemosta a fehért a feketével és minden szürke lett, akkor talán örül egy tartalmasabb kritikának is.
persze, a jó volt és folytasd hsz-ek illenek egy regény fejezeteihez. de egy novellához tartalmasabbat vár az ember.
és a másik oldal: a negatív kritika. ha nem tetszett, azt nem merjük leírni, míg így, a névtelenségbe burkolózva sem, hiszen azért fórumon csak köthetünk vkit vmihez. másrészt, a negatív kritika választ szül, ami újabb választ generálhat, és a merengő rendszere nem nagyon alkalmas erre.
most az üstön néha szándékosan fogott a tollam vastagabban. nem provokálni akartam az írókat, ne tessék félreérteni. nem is teszteltem őket, nem ez volt a célom. én csak úgy vettem ki, hogy ez szegről-végről egy kihívás, lehet nem csak dicsérni is. csak most merült fel bennem, hogy vajon ezekre a negatívabb megjegyzésekre ki hogyan fog reagálni.
sztem sehogy.

és aki ezt olvassa, vegye személyes kihívásnak, hogy várom a reakcióját!!!!!!


ja és u.i.

tényleg nem szenyázni és provokálni akarok, pláne nem bírálni a rendszert.
én már kinőttem abból is, hogy innen várjam feloldozást. tehát, nekem nem oszt, nem szoroz, hogy mi történik és miért úgy.
szeretek ide járni, mert kikapcsol, és ennyi. amit meg leírok, azt jószándékból teszem, trollkodni ott vannak az alkalmazottaim...

_________________
üdv, b

szerk.: Na jó, ezt a hozzászólást most kezdem előről.
Kritikát írni és válaszolni szerintem is fontos. Csak... nem mindig megy. Nem tudom, miért, pedig én inkább azon az oldalon "állok", amelyiket az írók sehogy sem értenek meg, tehát lusta olvasó vagyok. A Kritika Klubban persze nem "mehetek el" vélemény nélkül egy történet mellett, ami szerintem jó
Viszont válaszolni... az más piskóta. Negatív kritkákra nekem soha nem megy ezért nem válaszoltam még egyik kihívásos kritikámra sem... pedig biztos nem esett jól a véleményezőknek
Nem tudom, mivel lehetne fellendíteni a kedvet mindkettőre, de mi kábé annyit tehetünk, hogy véleményezünk, őszintén. De nektek van ötletetek?
Mindegy, reméléem nem írtam túl sok zagyvaságot

Én csak akkor járok vissza az írt kritikáimhoz választ lesni, ha tudom, hogy aktív az író és hogy valószínűleg előbb-utóbb kapok visszajelzést a visszajelzésemre (hihi). De általában írni is csak ilyen íróknak írok, az az igazság, hogy ha látom egy író adatlapján, hogy 2009-ben frissített utoljára, akkor nem látom értelmét annak, hogy kötetekre rúgó építő jellegű véleményt írjak.

Ezzel viszont ütközik egy másik elvem, miszerint csak ritkán állok neki félkész történeteknek, és leginkább csak befejezettet olvasok el. Nagyon utálom, ha nem tudom meg egy sztori végét, de kb. annyira, hogy ha mondjuk már hajnli három van és a világ leggagyibb legunalmasabb filmjét nézem és zéró életkedvem van, akkor is végignézem, mert tudnom KELL, hogy mi lesz a vége. És sajnos nagyon sokszor megéltem már, hogy olvasok, beleéltem magam meg tök jó, aztán bumm, elfogyott a legérdekeebb résznél, és öt éve nem frissült. Ezt utálom, úgyhogy legtöbbször kivárom, amíg befejeződik egy sztori, ami érdekelt, és csak akkor állok neki.

Ez viszont vonja maga után azt, hogy nem írok minden fejezetre kritikát, mert nem izgultam végig hétről hétre vagy hónapról hónapra, hogy mi lesz. És szerintem ezzel nem vagyok egyedül, szóval ez is lehet egy oka a kritikaszám megcsappanásának - sokan félnek attól, hogy egyszer majd eltűnik az író az éterben, és hiába rajongtak, vagy segítettek a meglátásaik megosztásával, mert cserébe egyszercsak ott lettek hagyva egy félkész történettel meg egy megválaszolatlan kritivel (neadjisten, többel). Nem jó móka.

Ja meg még valami.

Most megírtam ezt a hsz-t, visszaolvastam, és hótt sekélyesnek meg semmitmondónak éreztem, és majdnem visszatöröltem az egészet. Aztán rájöttem, hogy micsoda hülyeség - pont a véleménynyilvánítási kedv megcsappanásáról beszélünk, és nem nyilvánítok véleményt? Na ne. Szóval nem töröltem vissza, de rádöbbentem, hogy ez is egy ok lehet. Mármint...

Régen, még a fénykorban, 2007 környékén/után, mindenki tele volt kritikákkal. Meg lehet lesni, a legblődebb sablin vicikvacak is fejezetenkénti tizenhúsz kritikával bír. Oké, többségében egysoros, tökjó folytiiit jellegűekkel, de egyébként az is jól tud esni néha. És nem csak olyanok voltak, a tartalmas kritika mindig is létezett.
Csak aztán jött az EKLE meg a KK meg úgy általában ez az egész tartalmas-kritikát-a-népnek felbuzdulás, ami tök jó, meg édes, csak néha pöppet elitistának érzem ezt a dolgot már, hogy az egysoros nemjó, írjunk negatívumot is, ne dicsérjük túl estébé, hanem legyen HASZNOS.
Kötelező? Én örülök annak is, ha annyit mondanak, tetszettköszi. Tényleg.

Csak szerintem az átlag kritikaírót (aki mondjuk pl. pont én is vagyok) néha ez a tartalmasság-elvárás elrettenti. Megírom, elolvasom, és az ugrik be, hogy hm, hát ez csak dicsér, meg nem szól semmiről, és bizony néha megesik, hogy végül nem küldöm el a kritikát amiatt, mert nem érzem elég tartalmasnak. És ez meg milyen már?

UPDATE: Asha, szívemből szóltál. "De mióta minimum követelmény, hogy az oldalon minden kritika ilyen legyen? Nagyon becsülendő, amikor valaki időt szán egy történetre, és utána féloldalas elemző esszét csap hozzá. De nem alapvető."
Erről beszélek (nyuszómuszó). De mostmár nem írom át a hsz-t, amit még a tied előtt fogalmaztam meg, csak itt megjegyzem, örülök, hogy nem csak én vagyok így véleményemmel.

És igencsak mutat valamit, hogy egymástól függetlenül, és kábé egyszerre ketten is tök ugyanazt a problémát vetettük fel...

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

Felmerült már, és meg is lett szavazva az Ajánló ilyen jellegű átszervezése, de mivel részleteiben még nem lett megszervezve, egyelőre bejelentésre sem került. Igyekszünk minél hamarabb bevezetni. Hidd el, nem a mi kényelmi szempontjaink az elsődlegesek - hiszen ennyi erővel kiszedhetnénk ahogy van, nem igaz? A kiemelés akkor lett ritkítva, mikor a feltöltések is durván csappanásnak indultak, és egyre nehezebb volt a régi kiemelési szempontok szem előtt tartásával megfelelő történeteket csokorba gyűjteni hónapról hónapra.
Plusz, ahogy mondtad - mi is emberek vagyunk, nem olvasunk mindannyian minden kategóriában. Az olvasói segítséget viszont sajnos csak elvétve kapják meg az Ajánló-felelős adminok.

(Egyébként erre változatlanul csak bátorítani tudok itt is. Ha valaki olvas, és jót talál, nem olyan sok kattintás ajánlani - az olvasó örül, hogy a kedvence figyelmet kaphat, az író örül a figyelemnek, az ajánlós admin meg örül, hogy kisegítették, szóval mindenki happy, nem olyan bonyolult ez... )


Oké, én mondjuk ezt a részét bevallom, nem egészen értem.

Volt már korábban vitám ebből, és akkor sem voltam meggyőzve, hogy ezekben a körökben a kritikaírás elsődleges szempontja a profizmus. Profi írók vagyunk, profi szerkesztők? Jómagam lassan tizenöt éve biztos mindig alkotok valamit, kilenc éve már, hogy itt publikálok, és lehet savazni, hogy hogyan meg milyen eredménnyel, de az biztos, hogy olyan távol állok a profitól, mint Makó Jeruzsálemtől.
Azt mondjátok, a kritikaírás egy külön műfaj, tele nehézségekkel, szempontokkal, és milyen nehéz kritikát írni, hogy az ember rávilágítson negatívumokra, de kiemelje a jót is, és ne adj isten, még kedves is legyen. És ez így van. De mióta minimum követelmény, hogy az oldalon minden kritika ilyen legyen? Nagyon becsülendő, amikor valaki időt szán egy történetre, és utána féloldalas elemző esszét csap hozzá. De nem alapvető.
A folytit-kritika nyilván nem világszínvonal, és senki nem csiszolódik tőle Hemingwayjé, de nem a sátántól való, mert lelkesít, mert az ember látja, hogy jé, valaki csak úgy olvassa és élvezi, amit én itt összeírok. Az elemző esszé vagy jólesik, vagy nem, de ha okos vagyok, akkor tanulok belőle, és jobb leszek. És a kettő között is vannak szintek milliószám.

Szerintem mindennek megvan a helye, és valahol ott vagyunk nagyon félrecsúszva, hogy újabban mindenki azt hiszi, hogy ha nem pötyög be legalább 500 szót a kritikadobozba, akkor már nem is érvényes a dolog. Ez nem így van. Sokszor a puszta visszajelzés számít. Három szóban vagy 2000-ben, édesmindegy, ha a figyelem adott.

Igen, jobban esik az embernek, ha lehetőleg hamarabb jön válasz a kritikájára, ezzel úgymond értékelik a munkáját. De már annak is örülni lehet, ha egyáltalán jön válasz. Volt, amikor írtam valakinek, hetekig nem válaszolt, de közben folyton fent láttam fórumon. Ugyanakkor lehet, hogy csak minálunk akkora nagy ez az igény a kritikaválaszokra, mert sokszor látom külföldi fices oldalakon, hogy még ilyen 2008-as sztorikra is folyamatosan jönnek kritikák még most 2015-ben is, de úgy, hogy válasz soha nem érkezik egyikre sem, és még 2008-ban sem jött.

Én a befejezett sztorijaimnál az utolsó fejezetet szoktam nézni, azt felezem vagy harmadolom, így jön ki, hogy kb. mennyien olvasták el ténylegesen és végig. De ha egy folyamatban levőről van szó, és mutat a 17. fejezetére pár nap elteltével több mint száz megnyitást, azért felmerül bennem, hogy ha ennyien megnyitották, csak elolvashatták páran, de akkor miért nem írtak rá? Igazából nem tetszett nekik, csak nem merték leírni? Mindig erre gondolok.

Nekem is keresgélni kell néha egy-egy kritikát, hogy hova tette a rendszer, de nálam ezt egy Ctrl+F megoldja, mert olyan sok nem szóródik szét, csak egy-egy. Ha már mindet szétszórná, akkor azért eltelne egy idő míg megtalálnám mindet.


Tematikus hónapok szerintem még annyira sem jönnének össze a megmaradt kevés feltöltésből, de ha havonta jön 3-4 ajánlás, abból már össze lehetne hozni szerintem havi ajánlókat. Nem kell 6-7 történet, elég 3-4, akkor is ugyanott vannak mennyiségileg, és legalább azt az érzetet keltené az írókban, hogy van értelme reménykedni. Vagy nem kellene annyira szigorúan lesni, hogy egy éve volt-e az illető utoljára kiemelt, le lehetne csökkenteni fél évre is, nem hiszem, hogy ezen bárki besértődne, inkább pont hogy több reményre adna okot. Bár ha az Aranypenna meg 4 évente van, egy hónap ide vagy oda már olyan mindegy.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Hát igen... Jelenleg 25 történettel és 880 kritikával rendelkezem. Sok íróhoz képest ez még csak morzsa, de nekem így is meggyűlik vele a bajom, amikor látom, hogy egy régebbi történethez írtak véleményt. Vissza kell keresni mondjuk a negyedik oldal közepén, két sztori között... Mert szeretek válaszolni rájuk, és igyekszem is. De ez nem jó így...

Most szerencsém volt, mert a merlines sztorim a legutolsó oldalra került. De amilyen peches vagyok a második könyv már a harmadik oldal közepén lesz, két történet közé bezsúfolva. Nem tudom, a rendszer mi alapján helyezi el a kritikaválaszoló részleget? Ezt tudja valaki?

_________________
Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha a másikat átöleljük.

hát, igen, ez a 2 havi kiemeléses rendszer nem tudom, kinek jó. sztem az admionknak csak. ha az én sztorim lenne kint, 2 hónap után már sztem én is megunnám, nemhogy más. és... lehet, pont visszafelé sül el.
anno javasoltam, h miért nem tematika szerint csinálnak kiemelést, pl slash hónap, original hónap, sorozat hónap, hp canon hónap, hp dramione hónap, stb. hát, mert nem.
az viszont tény, h a kutya sem ír az ajánlóba, havi 3-4, ha előfordul. ez viszont az olvasók hibája.


a kritizálás másik oldala, amit már írtatok, és én is akartam, csak kimaradt. kritikát írni és fogadni is tudni kell. hihetetlen, h egyesek milyen hisztit levágnak egy negatívabb kritika miatt.

a másik, ez a megnyitások rendszer. nyilván, első, második, harmadik fejezetnél abszolúte nem mérvadó, pláne novelláknál, ahol az ember belekattol, hogy miféle, szakaszokat olvas bele, mert válogat.
az viszont meg kifejezetten ??????? mikor a rendszer mutatja, h pl 1. fejezet 150 megnyitás, 2. fejezet 120 megnyitás, 3. fejezet 75 megnyitás, 4. fejezet 50 megnyitás, 5. fejezet 55, 6. meg 77, ... 10. fejezet 674 megnyitás. ezt meg hogy? 500 ember elfelejtette elolvasni az 1-9 fejezetet? nyilván nem, hanem vkinél beakadt az egér, vagy a keresőben bennemaradt a link, stb.
innentől kezdve a megnyitások száma merőben nem mérvadó.
én harmadolni szoktam a legkevesebb megnyitásszámot, és arra mondom, h kb annyi olvasóm van. (meg lehet, h vki nem fejezte be a fejezetet, újraolvasta, a kritizálásnál újra belenyitott, a kritika olvasásnál megint, stb.)

és igen, a kritika megválaszolási rendszer... fuh... annak, aki már 10+ történettel és össz többszáz kritikával bír... macerás.

_________________
üdv, b

Nem tudom, én alapvetően szeretek nagyon reflektálni egy-egy történetre, amit olvastam, ha jó volt, akkor azért, hogy a szerzőben is igazán tudatosuljon ez, mert tudom, mennyit lehet izgulni egy feltöltés után, másrészt ha akadtak benne hibák, akkor pedig azokat is mondhatni szeretem leírni, mert nagyon hiszek abban, hogy attól lehet javulni. És eddig mondjuk nem is kaptam még olyan választ szerencsére, ami elvette volna ettől a kedvem. Ha pedig mégis kapnék, merem remélni, hogy el tudnám magamban intézni a dolgot, hogy a szerző még nem állt készen erre a szembesítésre, vagy ilyesmi, de mivel sosem szoktam olyan kritikát írni, amiben nem emelem ki a pozitívumokat, így azt hiszem, nem törnék (annyira) össze tőle.
És amúgy én amikor úgy két éve először látogattam a Merire, még nem éreztem magamban elég bátorságot a kritikaírásra. Aztán összekaptam magam...
De egyébként én (általában) nem szoktam kiborulni vagy elkeseredni azon, ha nem kapok annyi kritikát, mert ez tényleg nem lehet kényszer, mármint nekem már az is hatalmas dolog, és felfoghatatlanul lenyűgöző, hogy egyáltalán ennyien olvashatnak tőlem valamit...
Jaj, meg én tényleg nem akarok most megbántani senkit, vagy ilyesmi, csak totál nem tudom megérteni azokat az írókat, akik úgymond fáradságnak veszik azt, hogy válaszoljanak a történetre (megjegyzem, miközben - legalábbis saját tapasztalataim alapján - azt viszont borzasztóan várjuk, hogy az olvasók rögtön reagáljanak az írásra). Mármint én azt is nagyon élvezem, és egyáltalán nem tud zavarni, ha egy kicsit (max. fél percet) keresgélnem kell a válaszadásnál esetleg. Mert igen, baromira hálás vagyok egy ilyen visszajelzésért és igencsak euforikus állapotba tudok kerülni tőlük (még a javító jellegűektől is...), szóval az bőven sokkal több energia- és boldogságlöketet ad nekem annál, mint hogy ne legyen kedvem rögtön nekiugrani a válaszadásnak. És a kritikaíró énemet is le szokta lombozni kissé, ha nem kapok választ (mert igen, vissza szoktam ugrani rendszeresen ellenőrizni ). Az egy időre netán el is tud téríteni az adott szerzőtől...
De tényleg nem akarok ezzel senkinek rosszat mondani, vagy ilyesmi, csak ez az én személyes véleményem és meglátásom, meg a magamról szerzett tapasztalataim.
Mondjuk lehet, hogy nagyon a "kezdők lelkesedése" szól belőlem, de nagyon remélem, hogy ez soha nem is marad majd abba bennem. (és ha már offtopik, olyan királyak ezek a karácsonyi emotikonok! )

_________________

Egy olyan hosszú írási időszakot kihagyó személynek, mint én, fura látni, hogy mennyire változik ez az egész. Anno megvolt a szokásos olvasói köröm, hála az égnek sok lelkesítő és szívet melengető kritikával, és én is szinte havonta ontottam magamból a sztorikat mindenféle kategóriában és korhatárral. Aztán az élet magába szippantott, néha-néha sikerül összeraknom egy-egy történetet, bár most már sokkal alaposabban megszerkesztve. És ilyen hosszú kihagyás után érzékelni a különbséget nagyon szembetűnő.

A megnyitások és a kritikák számának aránya is rettentően változékony. Régen egy 2500x megnyitott sztorira várhatóan az átlagosnál több kritika érkezett (mondjuk 100 feletti). Viszont manapság alig-alig, holott a megnyitások száma itt is magas. És azt figyelembe véve, hogy nem csökken a szám, hanem fejezetről-fejezetre tartja a szintet, ez valahol szomorú.

Egyébként az egyik legbosszantóbb és egyben legjobb dolog a fejezetek megnyitása rész. Egyrészről roppant lelkesítő, másrészről roppant idegesítő.

A kritikákra válaszolni pedig nekem is kb. egy órás procedúra tud lenni... kikeresni a rengeteg közül az adott sztoriét, főleg, ha nem a legvégére teszi a rendszer, hanem valamiért az oldal közepére két hosszú történetre íródott kritika özön közé... Általában megvárom, amíg lesz annyi szabad időm, és rászánom magam.

_________________
Félszárnyú angyalok vagyunk mindannyian, ezért csak akkor tudunk repülni, ha a másikat átöleljük.

Ha ez így van, az bizony szomorú. Az egyre több fandom/sorozat lassan kiszorít minden mást, és ezek megosztók, mivel nem nézi, nem ismeri annyira kollektíve mindenki, mint anno a hp-t. Az a nagyon jó a merengőben, hogy originalt is beenged, aminek fel kéne lendítenie néha az olvasási kedvet, mégsem teszi... Meg a slash is tarol, ami persze nem baj, esetleg csak annak, aki alapvetően nem olyat ír vagy olvas.
Én elsősorban originalban "utazom", de igyekszem, hogy csússzon be innen-onnan egyéb más is, és igazából már nem reménykedem bődületesen sok kritikában. De ha csak néhány emberke is azt írja, hogy tetszett neki, megérintette egy-két karakter, a fogalmazásmód, pozitív csalódás volt nem várt fordulatokkal... Vagy ír egy emailt, hogy ez meg ez a meglátása (ilyen is volt), annak én már nagyon örülök. Kaptam negatívat is bőven, jogos is volt meg nem is, nem sértődtem meg. Szerintem itt legtöbben igenis az értelmes, lényeglátó kritikákat szertjük, nem azt várjuk, hogy az egekig magasztalják a történetet...

A KK-ba meg szívesen belépnék, nagyon jó kezdeményezésnek tartom, csak sajnos időhiány (amiből egyre csak több és több lesz) meg a fórum mod mellett nehézkes, plusz igen, van egy csomó történet, ami egyszerűen nem az én világom, nem érdekel, és nem is tudnék mit hozzászólni.

_________________
~From roots to moons
Death is my name
From roots to moons
We are the same~

https://kozepes-versek.tumblr.com/

Akkor lehetséges, hogy ez az oka a kevesebb feltöltésnek meg kritikának, hogy lecsengőben van a Harry Potter láz. Kevésbé érdekli már az embereket. Meg alig lehet már újat kitalálni, mindent megírtak már százféle verzióban.

Az biztos, hogy nehéz kritikát írni, nem könnyű úgy fogalmazni, hogy rávilágítson az ember a negatívumokra is, de mégse az jöjjön le az egészből, hogy a kritikus szerint az írás vacak. És szerintem tartanak az írók reakciójától. Nem mindenki tud higgadtan reagálni, meg még ne adj’ Isten el is gondolkodni, hátha van igazság a kritikában, néha személyük elleni támadásnak veszik, nem segítő jellegűnek. Elég egy-két ilyen válasz, aztán a kritikaíró lehet, hogy több hozzászólást nem is fog írni senkinek. Minden tiszteletem azoké, akik kitartóan írják a kritikáikat mindezek után is, mert ehhez is kell a lelkierő meg erős önbizalom, nem csak a negatív kritikák elfogadásához.

A kritikadobozt szerintem pont nem olyan nehéz használni, mert ahhoz, hogy írhasson bele valaki, még regisztrációval sem kell jelentkeznie, míg láttam más amatőr írós oldalakat, ahova csak regelve lehet kritikát írni. Az viszont tényleg jó volna, ha olyasmi lehetne, mint a Facebookon, hogy a válaszra is lehetne válaszolni, és akkor kialakulhatna egy párbeszéd.

Lehet az is hozzátesz amúgy ehhez a csökkenő írási-olvasási-kritikaírási kedvhez, hogy nem olyan sok a lehetőség, hogy az ember elismerést kapjon. Lehet csak én vagyok így vele, de engem nem motivál annyira, hogy kéthavonta lett kiemelés, meg négyévente van Aranypenna, az Aranyfőnixnek meg már ugye végleg annyi. Kevesebb az írás, ebből arányosan kevesebb a kiemelhető jó írás, aztán kevesebb a kiemelés is, de ez meg még kevésbé fogja motiválni az írókat az írásra. Ez szerintem pont olyan, mint a kritikaírással kapcsolatos öngerjesztő tendencia. De az is igaz, hogy akit meg kiemelnek, az ugye két hónapig örülhet, nem csak egy

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

ráéreztél a lényegre.
2008 óta olvasok és kritizálok (inkább véleményezek, mert a merengőn a kritikák nem minősülnek kritikáknak, csak a nevük az), és én is ezt vettem észre.
volt egy felfutó időszak, ami kb a 7. könyv után megdobta a történetek számát és az olvasókét is, mert folytatásra vágytak. ez kb 2011-12-re lezárult. nem hiába váltott a merengő is: ha megnézzünk, mára már a történetek fele sem teszi ki a hp fandomot. a maradék pedig... soha nem lesz olyan népszerű, mint a hp.
tehát, a történetek száma és az olvasók száma is nagyban csökken.
és mi motiválja az írókat? a kapott kritikák száma. (vagy éppen az értelmes kritikák száma - mint pl engem)
és mivel kevés az olvasó, kevés a kritika, így egyre kevesebb lesz az író is.
a másik ok: kihal a hp-n felnövő nemzedék. régen rengeteg alternatív befejezés, alternatív párosítás jelent meg. mintegy kitöltve a hiányt. ma már nincs hiány. lecsengett az időszak. egyre kevesebben találkoznak frissibe a hp világgal. és ha folytatást is kíván, kénytelen elszörnyülködni, h mennyi sok van. ezért ő maga nem kezd el írni, hanem keresgél. aztán, ez eléggé kihathat a későbbi írási kedvére...

a másik, a kritikaírási kedv. én most elég sokat irkáltam az üstön, pedig ritka volt, hogy a napi adagból akár 2-re is volt időm. de amit végigolvastam, arra reagáltam vmit.
és sokszor inkább negatívat, mint pozitívat, noha azért igyekeztem az egyensúly megtartására. maga a merengő is egy kihívásként tartja számon az üstöt, és azért, mert az üst egy kihívás. még akkor is, ha nem pontozásra megy. nyilván, ha arra menne, kevesebben vállalnák be.
szóval kritikaírási kedv. nehéz kritikát írni. a kritikaírás egy "szakma". kritikusok csinálják. nem hiszem, hogy nagyobb kedvet kapna az olvasótábor a reagálásra, ha máshogy hívnák a kritika-dobozt (pl vélemény, meglátás, hozzászólás, stb.), ámbátor ki tudja.
a másik dolog a merengő rendszere: borzasztóan nehéz bele írni. ha nem ismered a html kódokat, összefolyik, stb. aztán a rá reagálás is macerás. aztán a kritika válaszára reagálás meg nem megoldott. a merengő rendszere nem mai csirke, mint ahogy az ilyen történetgyűjtő oldalak többsége sem.
éppen ezért alakulnak ki a saját blogok, facebook oldalak, mert
1. oda csak az megy, akit tényleg érdekel az írás
2. könnyebb véleményezni
3. nem látja senki külsős a véleményed, csak a csoport
4. nem piszkálnak az adminok.
anno én is váltottam, leszedtem a gántffy-történeteket, noha elég nagy olvasótáborral indult, többszáz megnyitással és fejezetenkénti 4-6 kritika megvolt. (és nem ua-zok) igaz, én nem pont a fentiekben felsoroltak miatt szedtem le, teljesen más okból. és egyébként én is észrevettem, hogy a 2012-ben indított sorozat 2015 nyarára negyedannyi megnyitással bírt, a kritikázók száma nem változott, de állandósultak a hozzászólók. pedig rendszeresen frissítettem, nem kellett sokáig várni a fejezetekre, tehát olvasóbarát voltam.
a kritikázók maguk is megjegyezték, hogy egyre kevesebb idejük van olvasni és reagálni. illetve, én elég hosszú regényeket írtam, nagy szószámos fejezetekkel, szinte mindig függővéggel zárva, ami inkább azt eredményezte, h volt, aki jelezte, hogy majd akkor olvassa, ha kész van a regény.

szal, összegezve: a kritikaírások száma csökken, és mindenkire vonatkozik ez a tendencia (lsd. kritikaklub havi jelentései), azért csökken, mert az emberek nem olvasnak, mert már nem érnek rá, van jobb elfoglaltságuk. illetve, olyan elfoglaltság, amire nem kell agyat erőltetve visszareagálni (hány applikációs játék kér visszajelzést a pálya teljesítése után? egy sem). és az is tény, hogy a hp világa kifutóban van - talán a fantastic beasts majd újra felfuttatja a salamander fic-eket - és egyelőre nem tudja ezt a fandomot semmi más helyettesíteni (legalábbis olyan, ami az itteni olvasókat érdekel. mert bizonyára most más oldalakon az sw ficek az egekbe törnek)

_________________
üdv, b

Lehet, akkor tényleg visszaretten valaki, ha hosszú egy fejezet, de arról legalább lehet mit írni kritikába Mert nekem meg tök kis rövid fejezeteim vannak, és ara gondolok, hogy talán annyihoz meg nem is tudnak mit hozzászólni. Bár mondjuk emlékszem, hogy volt egy kedvenc történetem, a fejezetei átlag 10 ezer szavasak voltak, és nem éreztem őket hosszúnak, sőt, egyszerre többet is bepusziltam
Arra én is emlékszem, hogy volt egy pár időszak, mikor csomó ideig alig mozdultak a feltöltések. Azért emlékszem rá, mert az egyik ilyen nap az én sztorim ott volt az elején, és reméltem, hogy így majd többen olvassák. Hát nem
Amúgy nem tudom, mivel lehetne a kritikákat fellendíteni, valószínűleg, ha kevesebb a feltöltő vagy aktív felhasználó (bár ez utóbbit nem tudom), akkor ezek az emberek az olvasásból meg kritikaírásból is kiesnek. Lelépnek, mert nem kapnak kritikát, így még kevesebb lesz a potenciális kritikaíró, ezért még többen lelépnek, stb. Bár ne így legyen.

Lehet amúgy nem mernek kritikát írni, mert sose tudni, hogyan reagál majd az író. Mi van, ha nem igazán azt a reakciót várta és kap egy olyan negatív kritikát, hogy elmegy a kedve. Vagy a kritikaírónak megy el a kedve, mert nem jön kritikaválasz, vagy olyan jön, hogy ihaj Azt vettem észre, hogy a többség inkább csak pozitívumokat mer leírni kritikában, alig látok olyat, ahol valaki rávilágít bármi gyengeségre. Poén azért, hogy elvileg azért tölt fel mindenki, hogy a visszajelzésből tanuljon, és amikor tényleg jön egy építő jellegű, arra nem tud hogy reagálni. Bár az se mindegy, hogy van tálalva.

Én tök szívesen leírnék minden észrevételt, a negatívakat is, és néhány kihíváson ezt meg is tettem, de mindig félek, hogy az író erre nem igazán kíváncsi. Jó lenne tudni, hogy egy-egy adott író milyen szintű visszajelzést vár. Tényleg akarja-e a negatívumokat is hallani (persze normálisan tálalva) vagy inkább még csak biztatást szeretne a folytatáshoz. Mind a kettőt meg lehet érteni, de nem jó belefutni egy olyanba, ha valaki csak szeretne pár jó szót hallani, mert bizonytalan, erre nyakába öntik az összes hibáját, vagy a fordítottja, hogy fejlődni szeretne, és csak olyat mernek írni neki, hogy jó volt, tetszett, folytasd.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Nekem például az a nagy bajom, hogy ha nem muszáj, akkor semmit sem csinálok rendesen. xD Szóval én ezért akrok KK-ba lépni, mert ismerem magam, és tudom, hogy ha nyomás van rajtam, meg határidő közeleg, meg el kell érni egy bizonyos szintet valamiből, akkor iparkodok.

Kritikaírással kapcsolatban, én például viszonylag keveset olvasok, mert rohadt finnyás vagyok amúgy, és nagyon sokszor én sem írok kritikát, egyszerűen ha nem fog meg annyira a sztori, hogy véleményem legyen róla, akkor nincs kedvem hozzá, és ugyanígy, ha nagyon-nagyon iszonyatosan tetszett, akkor sokszor ahhoz se írok, mert ömlengeni utálok, más meg nem menne. Szóval én főleg akkor imádok kritikát írni, amikor találok egy magot. Szóval egy történetet, egy írót, ami még nem jó vagy nem annyira, de látni benne az ígéretet. És csak kicsit locsolgatni meg szeretgetni kell, és akkor szép nagy sudár fa vagy bokor vagy akármi lesz. (Ez egy borzasztó hasonlat lett.) És olyankor írok batárhosszú kritikákat, mert olyankor van miről. Hm...

Elza, köszi a biztatást, igazából nincsenek ilyen gondolataim a Bolondokkal kapcsolatban, csak mélyponthoz érkezett érdeklődés-ügyileg, és azt nem szeretem. (Ki szereti? xD)

Update: hah, ez lett a 100. hozzászólásom.

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

_________________

Igen, most az üst és a vizsgaidőszak is beleszólnak, csak én már nyár óta vettem észre. Nekem is visszaesett az olvasottság, de a kritikák száma brutálisan. De tényleg, még ha az lenne, hogy már nem is olvassák a sztorit, de nem, 102 ember nyitotta meg a legutóbbi fejezetemet, és ebből 1 írt kritikát. És tényleg már két szónak is örülnék, így viszont azon gondolkodom, hogy ha ez nem javul jövőre, akkor annak az 1 valakinek elküldöm emailben a sztorit, aztán csókolom.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

Nekem az olvasottságom is brutálisan visszaesett most, ne feledjük, nemcsak Üst van, de vizsgaidőszak is, meg a karácsony is közeleg... Mármint, én szeretném erre fogni a kritikahiányt. Remélem, nem a sztori a rossz. xD
De amúgy, nem tudom, engem rettenetesen zavar, hogy nem írnak kritikát az emberek. Én mondjuk elég hosszú fejezetekkel dolgozok, pár szó erejéig igazán vehetnék a fáradságot páran... Meg amúgy is.
De hát ez van...

Kritika Klubbal viszont szemezgetek már egy ideje... Még megvárom, amíg az üstös sztorik átkerülnek a szerzők oldalára, aztán azokra úgy is tervezek kritikát írni, legalább meglesznek a KK-s felvételi kritikáim. Csak ott is nagy kihaltság van, sajna.

_________________
“ I think a lot about killing myself, not like a point on a map but rather like a glowing exit sign at a show that's never been quite bad enough to make me want to leave. See, when I'm up I don't kill myself because, holy shit, there's so much left to do! When I'm down I don't kill myself because then the sadness would be over, and the sadness is my old paint under the new. ”
― Neil Hilborn, The Future

Főleg itt: AO3. Továbbá: Facebook, twitter, Flight Rising, Íróbarlang Discord.

Nekem csak nyáron volt egy látványos visszaesés, de azóta csak rosszabb.

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

én ezt már évek óta megfigyeltem és nem jöttem rá a titok nyitjára

Van valakinek valami ötlete arra, hogy hogy lehetne a kritikaírási kedvet fellendíteni? Most valószínűleg az Üst szívja el az olvasókat, de nekem igazából már nyár óta tűnt fel, hogy mintha kevesebben írnának kritikát. Ezt más is megfigyelte, vagy csak a sztorim lett unalmas?

_________________
You are not a drop in the ocean, you are an entire ocean in a single drop.

McGalagonyéra, ha már szóba került. (Függetlenül a tanítási módszereitől, és a mai pedagógia mit mondana rá.) Mindig is az ilyen típusú tanárok voltak a kedvenceim, és ők voltak képesek a legjobb teljesítményre ösztönözni. Mert emberileg és szakmailag is példát tudtak mutatni a diákoknak (amit még az is elismert, aki amúgy nem szimpatizált velük) , és náluk érezte az ember, hogy megfelelni a mércének tényleg azt jelenti, hogy elért valamit.



Ó-ó, biztos vagy te ebben?
Bár érdekes összevetni, milyennek érez egy órát az, aki csinálja, meg az, aki nézi. Tartottam úgy órát annak idején, hogy a csoporttársaim meg épp odakeveredtek hospitálni. Elég furcsa volt arra gondolni, hogy ezek után majd rólam meg az órámról fognak beadandót írni. Pláne, hogy olyankor milyen kötözködős és kritikus tud lenni az ember.
Diákként én is rossznak éreztem a mi gyakornokainkat, egyet kivéve. Ééés jellemző módon pont vele csak egyetlen óránk volt, a többi más osztályoknak jutott.

_________________

Most bromi kíváncsivá tettél, úgy megnéznék minden meris tanárt/annak tanulót kistanárként
Nekem sajnos csak borzasztó gyakornokok jutottak, egyik a legjobb haverunk akart lenni, a másik vigyázzban állt a tanári asztal mögött, a harmadik egy teljes féléven keresztül felolvasott és így tovább...

_________________
Ficblog, Facebook, Twitter, Blog

a korábbi felindulásomhoz mindenesetre az hozzátartozik, hogy

1. annak ellenére, hogy a felsőoktatási képzés nem gyakorlatorientált, a végzett hallgatónak köteles helytállnia, mert nem hiába végzett. az más kérdés, hogy hol tud elhelyezkedni a végzettségének megfelelően.
maradva a tanári pályánál: a periférián egy fajta pedagógusokat várnak: túlélni képeseket. ott nem azt várják, hogy nemzetközileg elismert diákot nevelj ki. míg pesten/egynagyvárosban pedig az elitsuliban pont az ellenkezőjét. légy kreatív és tarts lépést a (diák, szülő, iskolai) elvárásaikkal !
éppen ezért a pedagógusi pálya és törvényi/bér szabályozása: pedagógus családban nőttem fel, az új tág családom is az, látom a különbségeket. ha újra kezdhetném az életem, 90-es évek beli felsős tanár akarnék lenni, aki egy dunántúli egyiskolás nagyfaluban tanít. háváj,dídzsé, napfény... mindezt jó pénzért, semmi melóval, rahedli szabival.

2. az egyetem elméleti képzést ad. mindenhol. a főiskola gyakorlatit. anno 2000 előtt a főiskolai tanítókat és tanárokat másodéven kizavarták hetekre hospitálni. az egyetemen képzett gimis tanárok negyedév végén láttak először olyan osztályt, amibe nem gimnazistaként jártak. a bolognai rendszer próbált finomítani, megjegyzem, szarul. van, ahol bejött, de többnyire nem. és ez nem a rendszer hibája, hanem a magyar felsőoktatásé: az oktatók kicsinyesen ragaszkodtak kiskirályságukhoz, és nem akarták, hogy félállásban, csökkentett óraszámmal tanítsanak, valamint nem voltak hajlandóak felhígulni. az egyetemi oktatónak meg kell élnie, ez tény. és mivel nincs más (fő) állása, ezért a felsőoktatásból él. ami több óraszámot követel meg, ami viszont azt jelenti, hogy olyan tárgyat kell tanítania, amihez nem ért/nem kutatási területe. továbbá... a kikerült, frissen végzett, de gyakorlatban elhelyezkedő hallgató többet és jobbat tudna mutatni az utánpótlásnak, mert ő már látja, hogy mi az, ami szükséges. ám, ezt a hallgatót nem hívják vissza, hogy adja át a tapasztalatát.

3. és ami fontos, de már leírtam: aki végzett, attól jogosan várható el, hogy naprakészen, az elméletet felhasználja, önállóan használja gyakorlatban, hiszen onnantól kezdve ő is diplomás, és mint ilyen hozzávetőlegesen ugyanannyi tudással rendelkezhet, mint a korábbi előadója. az, hogy ez nem történik meg, az a képzés hibája.
maradva a pedagógus pályánál: nem hiába alakították ki az életpályamodellet. nem hiába kellett magad képezni már korábban is. egy pedagógus sohasem ülhet le, hogy nekem már van egy magyar-töri szakos diplomám és kész. (szándékosan ezt írtam, ahol, valljuk be, a tanrendben nincsenek egetverő változások egyik évről a másikra). az a tanár, aki nem képes lépést tartani a fejlődéssel, az halott. és ez így van a pepszi tárgyakkal is. és sajna nem azt tanítják, hogy szatmárban így kell tanítani, veszprémben meg emígy, hanem azt, hogy ezek és ezek a modellek vannak, alkalmazd őket. akár egyszerre mind a 10et. na, igen, ez a kihívás a tanári melóban, nem pedig az, hogy nyissátok ki a könyvet és olvassátok el az első három bekezdést, majd jegyzeteljétek ki a lényeget.
a vicc, hogy a HP tökéletes minta egy pedagógiai modellnek - lsd. JKR alapjában véve tanár. umbridge, hagrid, mcgalagony, dumbledore (a 6. részben a különóra), binns és piton. ti kinek az órájára járnátok? (persze, hogy pitonéra... de am ő jó tanár? érdekes megnézni, hogy hogyan tanítja a bájitaltant és az SVK-t. két különböző módszer)

_________________
üdv, b